2007.04.09.
Disznóság!
A
szakirodalmak szerint hazánk területén a 11–13. század
folyamán igen kiterjedt sertéstartás folyt. Szinte nem akad
olyan ránk maradt írásos forrás, amely ne említené, ne intézkedne
róla. Említi a Gellért-legenda, foglalkozik vele 1222-ben az
Aranybulla is. A 15. századi Thúróczy-krónika magyarok bejövetelét
ábrázoló képén sertéseket is láthatunk. Ha pedig a falvak népe
adózott vele, illetőleg a sertéseknek legelőterületei is
voltak, akkor a falu népe magának is tenyésztette, és húsával
a saját asztalát is ellátta. Mára viszont kilátástalan
helyzetbe kerültek a sertéstartó magyar gazdák. A hazai sertésállomány
létszáma jelenleg történelmi mélyponton van, még a négymilliót
sem éri el. A sertéságazatban kialakult válság egyik oka,
hogy nincs működő piac. A szakemberek szerint nincs piacvédelem,
és nincs szakszerű minőségellenőrzés. További problémát
jelent, hogy nagy mennyiségben áramlik be a lengyel és az osztrák
sertés az országba, és senki nem ellenőrzi, hogy milyen körülmények
között folyik az előállítás, és megvannak-e az egyedi jelzések.
A magyar gazdák tehát kiszolgáltatottak, s állatonként akár
4-6 ezer forintot is ráfizetnek a tenyésztők. Egy felmérés
szerint a forgalomban lévő húskészítmények 25-30 százaléka
nem az élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi szabályoknak
megfelelően kerül a fogyasztók asztalára. Ezért nem ártana,
ha a hatóságok ugyanolyan szigorúan ellenőrizzék a külföldről
érkező hússzállítmányokat, mint a hazait, és ugyanolyan következetességgel
járjanak el mind az uniós, mind pedig a magyar gazdákkal
szemben. Sokan teszik fel a kérdést: milyen előnyökkel járt a
hazai húsipar számára az uniós csatlakozásunk? Sokat ebből
nem lehet felsorolni. Csak egy példát mondok: próbáljon
beszerezni dél- amerikai marhahús kvótát magyar vállalkozóként.
Ezt a kedvezményes kvótát az EU-ban a tűzhöz közel állók
„lenyúlják”. Az újonnan csatlakozóknak esélyük sincs
erre, ami persze, nagy hátrány. Amikor a kvótákról, a
versenyről beszélünk, akkor nálunk csak a versenyhátrányokról
szólhatunk. Vért izzad az, aki innen Magyarországról akar uniós
tagországba magyar hústermékeket eladni, itt viszont tárt
karokkal várják a hálózatok a nyugat-európai termékeket.
Medveczky Attila,
a
MIÉP Sajtóosztályának tagja
|