|
 2007.08.17.
Kérdőjeles
a Pszichiátriai Múzeum sorsa
Igaz, a
Pszichiátriai Múzeum nem olyan nagy rangú intézet, mint a
Nemzeti Múzeum, vagy a Szépművészeti, a jelen helyzetben,
mikor a kormányzati buldózer elérte az Országos Pszichiátriai
és Neurológiai Intézetet fel kell emelni a szavunkat érte. Mi
lesz a múzeum gyűjteményének a sorsa? – ez a kérdés
izgatja a szakembereket. Egyben marad, vagy ebek harmincadjára
kerül?
A
„halálra ítélt” Országos Pszichiátriai és Neurológiai
Intézet 1860-as években épített műemléki architektúrája ad
helyet az orvos- és művészettörténeti szempontból egyaránt
jelentős gyűjteménynek, a Pszichiátriai Képtár- Múzeumnak.
A múzeumban az intézet alapítástól eltelt több mint egy évszázad
során ápolt képzőművészek alkotásai, pszichotikus betegek művei
és más értékes dokumentumok kaptak helyet. A 130 festményt és
grafikát, valamint számos írásos anyagot bemutató állandó
kiállítás reprezentatív válogatást ad a több száz műtárgyat
felölelő gyűjteményből. Az alkotók többsége nem hivatalos
művész. A képek kiválasztásakor azonban évtizedekre
visszamenően mindig elsőrendű szempont volt az esztétikai értékek
figyelembe vétele. A megéltség hitelessége révén megdöbbentő
erejű képek sorával találkozhatunk. Az anyag a kutatók számára
azért érdekes, mert a klasszikus téboly szabad megnyilvánulása
figyelhető meg általa. A beteg-képek mellett a gyűjtemény
természetesen kiemelt helyet biztosít az itt ápolt hivatásos képzőművészek
alkotásainak is, többek között Nemes Lampérth József, Bártfay
József Árpád, Pál István, Zórád Géza és Áronson Gábor műveinek.
A Pszichiátriai Múzeum kezdeti tág gyűjtési körét igazolják
az itt őrzött régi írások: Báthori Erzsébet perének latin
nyelvű jegyzőkönyve; a "Matuska-ügy" sajtóvisszhangja;
a Szálasi Ferenc elmeállapotát vizsgáló, 1939-ben kelt m. kir.
törvényszéki elmeorvosi szakvélemény; Dr. Havas Gyula
lajstroma az ókortól az 1940-es évekig azokról a képzőművészekről,
akik elmebetegségben szenvedtek. A szakmai munkát segítő,
tudományos igényű gyűjtemény feltételezi a képek mellé
csatolható kórrajzok fellelhetőségét is. A régi dokumentumok
között található például Madách Borbála, Vörösmarty Erzsébet,
Nemes Lampérth József és Gulácsy Lajos kórlapja is. A pszichiátriai
betegek gyógyításában az 1960-as évektől egyre nagyobb
szerepet kapott a vizuális kifejezések támogatása. A kreatív
terápiák gyógyító hatású foglalkozásai, a festés, a
rajzolás, a mintázás eszközt adnak a betegeknek szavakkal már
nem megfogalmazható élményeik kifejezésére. A foglalkozások
jelesebb darabjai napjainkban is folyamatosan gyarapítják a
Pszichiátriai Múzeum anyagát. A terápiás lehetőségeket tágító,
a pszichotikusok árnyaltabb diagnózisát segítő képi világ
kutatása már a XIX. századtól Európa szerte számos kollekció
kialakulását eredményezte. Az elsők között volt Cesare
Lombroso gyűjtése, mely napjainkban a torinói antropológiai múzeumban
kapott helyet. 1900-ban jött létre az angliai Bethlem Királyi Kórház
betegrajz-tára, és ugyancsak ekkor szerveződött gyűjteménnyé
a Párizs melletti Villejuifben August Marie orvos anyaga, amely később
beolvadt a lausanne-i Art Brut múzeumba. Kiemelkedő volt még
Hans Prinzhorn elmeorvosnak a heidelbergi klinikán végzett tudományos
kutatása és gyűjtése, mely 1920 körül formálódott szerves
egységgé. Magyarországon a XX. század elején, a pécsi
elmeklinikán és a lipótmezei elmegyógyintézetben jött létre
kollekció a betegek alkotásaiból. Pécsett Reuter Camillo,
Budapesten Selig Árpád elmeorvosok szereztek elévülhetetlen érdemeket
a gyűjtési munkákban. A Selig anyagból 1930-ban, a pszichés
betegek alkotásait bemutató állandó kiállítás nyílt „Selig-Múzeum”
néven, mely már 1932-ben bekerült a múzeumok hivatalos nyilvántartási
lajstromába. A hasonló profilú európai gyűjtemények sorában,
elmekórtani és kultúrtörténeti egyedisége révén, elismert
helyet kapott a „Selig-Múzeum”, mely a jelenlegi Pszichiátriai
Múzeum magját is képezi. Csak remélhetjük, hogy a gyűjtemény
egyben marad, méltó helyre kerül, s tovább tudja vinni azt a
sokféle funkciót, amelyet jelenleg betölt.
Medveczky Attila
|
