|
 2007.12.07.
A
szakszervezetek hadat üzentek a kormánynak
A
vasutasok hatórás sztrájkja mellett az ország több megyéjében
és számos termelőegységében munkabeszüntetéssel tiltakoztak
a kormány egészségügyi politikája, a társadalombiztosítás
privatizációja és a nyugdíjtörvények kedvezőtlen módosítása
miatt. 2007. november 21-én a „Társadalmi Szolidaritás Napján”
sztrájkolt és tiltakozott az ország. A tüntetések
figyelemfelkeltő jellegűek voltak. Az utóbbi évek legszélesebb
körű és legfontosabb tiltakozó akcióit rendezték meg a
szakszervezetek. A kormány figyelmen kívül hagyja a nép haragját.
A sztrájkok, tiltakozások java még hátra van.
Gaskó Istvánt a
LIGA Szakszervezetek elnökét, a tiltakozások és sztrájkok fő
szervezőjét kérdeztük.
-Elnök úr, hiánycikk ma Magyarországon
a szolidaritás?
-A választ a történelembe kell keresni. A Kádár
-korszak szétdarabolta a társadalmat, ezzel megakadályozták az
összefogás gondolatát is, hogy ne legyenek képesek az emberek
egymás mellé állni, egymásért kiállni, hiszen attól retteg
minden diktatórikus rendszer. Úgy tűnik az elmúlt 17 év nem
volt elég idő arra, hogy az emberek egymásra találjanak, ami
nagy hiány. A polgári demokráciában az emberek egymás iránti
felelősség érzete alapvető követelmény kellene, hogy legyen.
A fő baj az, hogy a rendszerváltás óta nem csak a termelőeszközöket
privatizálták, hanem a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási
rendszert is célba vették. Az utóbbira vonatkozólag már
1997-ben tették meg az első lépést azzal, amikor a nyugdíjrendszer
magánosítását elfogadták, viszont most az egészségbiztosításba
beengednék a magántőkét. Ez a rendszerváltás óta a legsúlyosabb
döntése a mindenkori kormányoknak.
-Történelmi napnak nevezte a november
21-ei sztrájkot. A kormány mégis mintha nem vette volna
komolyan, az egész ország szembefordulását.
-Számomra is megdöbbentő; talán már nincsenek antennái
a kormánynak az emberek felé, nem érzékelik a társadalomi
folyamatokat. A „Társadalmi Szolidaritás Napján” lebonyolított
sztrájkok és tüntetések a tagszervezetek által meghozott döntéseknek
megfelelően sikeresen lezajlottak.
Két
fontos része volt az egységbe tömörülésnek, egyrészt soha
nem látott kiterjesztésű sztrájk volt Magyarországon, amit a
munkavállalók szerveztek. A másik, a társadalmi megítélése
és támogatottság. A nép a sztrájkolók oldalára állt,
hatalmas egységbe, és összhangba szerveződtek, amit kormánynak
nem szabad figyelmen kívül hagynia.
-Milyen következő lépéseket vonz maga
után a kormány erőszakossága?
A kormány kényszerpályára tolja a szakszervezeteket.
Nagy valószínűséggel, hosszabb kiterjesztésű, nagyobb
volumenű sztrájkkal felelünk a kormánynak azért, mert
figyelmen kívül hagyja a szakszervezetek követeléseit. Határozatlan
idejű sztrájkot javaslok majd a vasutas szakszervezetek közeljövőben
történő megbeszélésén.
A
legfontosabb, hogy a szakmák dolgozói kiálljanak magukért, úgy
hogy a döntéshozókra megfelelő nyomást tudjanak gyakorolni.
Természetesen nem ez a célunk, hanem a megegyezés.
- Mit gondol, miért e nagy sietség a
kormány részéről az egészségbiztosítás privatizációját
illetően?
- Nem tudom, milyen összhang van a honatyák között a törvényalkotásról,
mindenesetre mi is oda illesztjük akcióinkat, hogy december 17-én
a lelkiismeretes parlamenti képviselők ne nyomják meg az
„igen” gombot a kormány akaratának megfelelően. Egyébként
azt érzékelem, hogy az MSZP –s képviselők között nagyon
sok felelősen gondolkodó ember van, és reményeim szerint a félelmeiken
felül tudnak emelkedni a döntő pillanatban.
- Sok vád érte önöket azért, mert
jobboldali politikai szervezetek is támogatták tiltakozásaikat,
arról már ritkán szól a fám, hogy néhány településen
MSZP-s polgármesterek is a sztrájkoltak. Mások pedig azt mondják,
azért nem csatlakoznak önökhöz, mert politikai színezetűek a
követéseik. Hogyan értékeli ezeket a megnyilvánulásokat?
- Nincs politika a sztrájkunkba! Persze, egyesek szeretnék,
ha lenne. Célkitűzéseink csupán gazdasági szempontokból születnek.
Nyilván azért próbálják befeketíteni törekvéseinket,
harcunkat, hogy az embereket megfélemlítsék, s eltántorítsák
a felületes szemlélőt. Úgy néz ki, hogy a megfélemlítési
akciók nem hoztak számukra nagy sikert, hiszen a felmérések
szerint a társadalom, több mint 60 %-a egyetért a
szakszervezetekkel.
-Folytat önökkel tárgyalásokat a kormány?
-Nem. Azokkal folytat titkos tárgyalásokat, akik nem
vesznek részt a tiltakozó akciókban.
-Kinek áll érdekében pénzorientálttá
átszervezni az egészségbiztosító rendszert?
-A bankoknak, a pénzügyi világnak, és azoknak a dollármilliárdosoknak
akik startra készen állnak, hogy hasznot húzzanak az emberek társadalombiztosításban,
egészségbiztosításban összekuporgatott pénzükből is.
-Azt lehet hallani, hogy a MÁV csak januárba
fogja nyilvánosságra hozni az átszervezéseket, vonalak megszüntetéseit.
Mi ennek az oka?
-A kormány meghátrálását jelzi ez, de vigyázat, trükköznek!
Azt szeretnék, ha tiltakozók visszavonulnának, és amikor nem
figyelnek oda, a kormány gyorsan előugrik ezekkel a
javaslatokkal. Hiába minden trükk, mi ott leszünk, amikor újabb
kísérletet tesznek a 38 nyomvonal megszüntetésére.
-Sokan vannak önök mellett, további
szervezetek csatlakozássására is számítanak?
- Így van. Nincs olyan szakszervezet, aki ne értene egyet
a megfogalmazott céljainkkal, viszont voltak olyanok, akik tevőlegesen
nem tiltakoztak. Úgy gondolom, hogy ezeknek a szervezeteknek is
át kell gondolni: ha együtt lépünk fel, többen tiltakoznak,
akkor nagyobb esélyünk van, hogy követeléseinket elérjük.
-Létezhet –e kompromisszum? És mi
lenne az, amit önök elfogadnának?
-A kormány vonja vissza az egész magyar társadalmat érintő
egészségbiztosítás privatizációját tartalmazó törvénytervezetet,
s teremtse meg a tényleges társadalmi egészségbiztosítást. A
kabinet nyújtson be törvénytervezetet a jelenleg hatályos
nyugdíjszámítási szabályok fenntartására, és valamennyi,
egészségre ártalmas munkakörben dolgozónak biztosítsa a
korkedvezményes nyugdíj lehetőségét. Folytasson érdemi társadalmi
párbeszédet a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit
érintő minden fontos kérdésről.
-Mikor várható a következő sztrájk?
-Amennyiben a kormány nem ad pozitív választ a LIGA
Szakszervezetek a követeléseire, további tiltakozó akciókra
– sztrájkokra és demonstrációkra – hívjuk el
tagszervezeteinket, sőt a civil szervezeteket és
szakszervezeteket is hogy, aktív részvételükkel támogassák
megmozdulásainkat.
A
LIGA Tanács felhatalmazása alapján, az elnökség 2007.
november 26-áig kijelöli a tiltakozó akciók kezdőnapját úgy,
hogy az még hatásos legyen a 2007. december 17-i végszavazás
előtt.
Oláh János
|
