2007.12.07.
Luxus
az élet!
Aki
ismeri a Gyűrűk ura történetét, tudja, hogy a sztori alapja a
következő: Szméagol és barátja, Déagol két hobbit volt,
akik a Harmadkor 2400-as éveiben, Nősziromföldén éltek.
Egyszer, horgászás közben Déagol egy csodálatos gyűrűt talált,
amely nem volt más, mint az Egy Gyűrű, amelyet Szauron kovácsolt
a Másodkorban. Szméagolt megkísértette a Gyűrű hatalma, és
azt kérte Déagoltól, adja neki születésnapja alkalmából.
Mikor Déagol ellenkezett, Szméagol megölte, majd a Gyűrűvel
elbújt a Ködhegység barlangjaiban. A Gyűrűnek köszönhetően
évszázadokig életben maradt, viszont a teste és a lelke
eltorzult: csontsovány, dülledt szemű lény lett belőle, aki
folyamatosan magához beszélt, és időnként nyeldeklő hangot
hallatott: gollam, gollam. Innen kapta új nevét. A Gyűrű, a
hatalmat szimbolizálja, ami bizony néha eltorzítja az ember
lelkét, szellemét. Sajnos a jelen politikai helyzetben is vannak
olyanok, igen magas posztokon, akiket egyedül csak a hatalom
hajt. Több ún. nemzeti fórumon lehet arról hallani, olvasni,
hogy Gy. Ferenc, nagykorú, miniszterelnök bizony diktátor. Arról
már kevésbé szól a fáma, hogy diktátornak is csapnivaló,
hiszen egy nem teljesen szélütött tirannus bizony igyekszik az
„őslakók” egy bizonyos rétegét megnyerni politikai céljainak,
sőt mecenatúrát is működtet. Gondoljunk csak az itáliai városállamokra.
A mecénás Mediciek korában született meg az itáliai
humanizmus, s számtalan kiváló művész, köztük Leonardo da
Vinci, Botticelli vagy Brunelleschi tette tündökletessé Firenzét.
Még századok múltán is magával ragad a páratlanul varázsos
hangulat, ha a város utcáit járjuk, elsétálunk a Santa Maria
del Fiore dóm előtt, át a Piazza della Signorián, az Uffizi műkincsei
közt. A Mediciek egy bankár-kereskedő családból törtek fel,
míg a milánói Sforzák őse zsoldosvezér volt. El tudjuk képzelni
egy kettős állampolgárságú bankvezérről, vagy egy őrző-védő
cég vezetőjétől, hogy támogatja korunk „Leonardóit”?
Nehezen. Botticelli régen, s Győzike, s Megasztár most. Bravó!
A létező magyar diktatúrában nem is gondolnak arra az uralmon
lévők, hogy valamivel megkönnyítsék a lakosság életét.
Megszüntetni, árat emelni – ez a két metódus. Emeljük fel
az egekbe az élelmiszerárakat, hulljon így a férgese…!
A Központi Statisztikai Hivatal egyik novemberi jelentés
is megerősíti azt, amit eddig is éreztünk: az utóbbi hónapokban
jelentősen nőtt a baromfihús, a kenyér, a zöldség, a gyümölcs,
tehát a mindennapi betevő ára. A legfontosabb, a kenyér kilója
250 forintba kerülhet, mivel egy kilogramm liszt ára pár hónap
alatt 50 forintról 85-92 forintra szökött. Az árkülönbség
egy részét pedig – ahogy a Gabonaszövetség főtitkára
jelezte – a sütőipar kénytelen érvényesíteni a
kereskedelemben. A gabonafélék drágulása nem csak a félbarna
és fehér kenyér, hanem a tésztafélék áraiban is megjelenik.
További rossz hír: a takarmány drágulása miatt a hústermékekért
is többet kell majd fizetnünk. Egészségügyi, vagy bio-portálokon
lehet arról olvasni, hogy milyen káros is az étkezési zsír, süssünk
inkább étolajjal. O.K., fogadjuk el, de lássuk, mit kóstál.
Év végéig ugyanis tovább drágulhat az étolaj. A pultokról
eltűnt az olcsó, akciós termékként hirdetett importáru, a
hazai termékek ára pedig az elmúlt fél évben mintegy húsz százalékkal
nőtt. Az étolajpiacon kialakult helyzet egyrészt a nyári aszályra
vezethető vissza, amely nem kímélte a fő alapanyagnak számító
napraforgót és a repcét sem, másfelől a biodízelgyártásra,
amely sok terményt vásárol fel. A folyamat piaci nyertese pedig
a tejalapú, étolajat helyettesítő termékek köre, például a
vaj vagy az étkezési zsír lehet. Egészséges élet, együnk zöldséget,
gyümölcsöt! A burgonya 29,8 százalékkal kerül többe, a zöldpaprika
12,5 százalékkal, mint tavaly ilyenkor. A gyümölcsök összességében
42,6 százalékkal drágultak, ami elsősorban az alma 85 és a szőlő
32 százalékos áremelkedésével magyarázható. Az 50 forintos
tojásról szóló legenda már régen napirenden van, ráadásul
ezeket a sajtóértesüléseket az FVM sem cáfolta, csupán tompította.
A tárca ugyanis 40 forintra teszi a februári-márciusi tojás árát.
Na de, mivel nálunk eddig még semminek sem csökkent az ára, így
Húsvétra beköszönhet az 50 forintos tojás is. Minő szerencse
– mondjuk némi iróniával -, hogy mára egyre kevesebben őrzik
a Húsvéthétfői népszokásokat, így nem lesz ráfizetéses a
Feltámadás ünnepe a lányos házaknál. A húsok közül a sertés
ára csak minimálisan változott, a baromfihús ára viszont
tavaly őszhöz képest 18 százalékkal emelkedett.
A legújabb élelmiszerár-bomba robbanása a tejpiacon várható,
hiszen a tej fogyasztói ára rövidesen beéri a benzin árát. Jövő
tavaszra a hazai üzletekben akár 300 forintra is emelkedhet egy
liter tehéntej ára. Hazánk az uniós csatlakozáskor 1,9 milliárd
tej termelésére kapott kvótát. A magyar összfogyasztás évente
1,4 milliárd liter, közel 400 millió tejet viszont Olaszországba
exportálunk, hiszen ott magasabb árat fizetnek a jó minőségű
magyar tejért. Az olaszok uniós kvótája a tejfogyasztásukhoz
képest igen alacsony, így kénytelenek külföldről tejet
venni. Az olaszok korábban a német, mostanában viszont a magyar
tejet keresik, ami nekünk duplán jó lenne, hiszen a mi kvótánk
kihasználatlan, az olasz piac pedig jobban elbírja a magasabb
tejárakat. Viszont a gyakorlat itt is közbeszól. Hazánk nem képes
a kvóta kínálta 500 millió literes többlettermelésre, mert
az állam nem támogatja kellően a szarvasmarha-ágazatot, így
egyre kevesebben tartanak tehenet. Ez az egész folyamat Csokits János
kétsorosát, a Perspektívát juttatja eszembe: „Hirosima, Gulág,
Szarajevó/Amerre a szem lát: szar a jövő.”
Medveczky
Attila
|