vissza a főoldalra

 2007.12.21. 

Csengeri János: Új konzulátus új kihívásokkal

Csengeri Jánost mintegy két éve nevezték ki a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa Beregszászi Ügyfélszolgálati Irodájának vezető konzuljává. Ez idő alatt kezdődött meg és ment végbe az iroda jelentős bővítése, s a külképviselet státusa is minőségi változáson ment keresztül – ügyfélszolgálati irodából önálló konzulátussá alakult. Nem csoda, ha a konzul úr kicsit magáénak is érzi az intézményt.

 – Mit jelent az Ön számára, hogy megbízták az önállóvá vált beregszászi konzulátus vezetésével?

 – Négy évvel ezelőtti megnyitása óta a Beregszászi Ügyfélszolgálati Iroda mindig a legnagyobb forgalmat lebonyolító magyar képviseletek közé tartozott. 90000 kiadott vízummal 2005-ben Szabadka után a második, 2006-ban közel 70000 vízummal a negyedik helyen végzett. A Beregszászi Ügyfélszolgálati Iroda ezt az eredményt rendkívül szerény adottságok mellett érte el. A beutazási és a tranzit kérelmek átvételére egy alig 24 m2 alapterületű, mindössze három kiszolgáló ablakos ügyfélfogadó állt rendelkezésre. Még időben jött a felismerés, hogy ez a képviselet ebben a formában nem felel meg a szigorú schengeni követelményeknek. Az idén júniusban megkezdett felújítási és bővítési munkák eredményeként október végére a Beregszászi Ügyfélszolgálati Irodából a schengeni követelményeket minden tekintetben kielégítő, 9+3 kiszolgáló ablakos, korszerű vízumkiadó képviselet lett. Részben ennek köszönhetően új megfogalmazásban került ismét napirendre a képviselet önállóságának kérdése, amely – mint ismeretes – 2007. november 14-én végül is megvalósult. A felújított és kibővített képviseletet kicsit magaménak is érzem, hiszen az építkezés során elképzeléseim jelentős részét sikerült megvalósítani. Semmi márvány, semmi hivalkodás, cserébe szinte teljes funkcionalitás. Ezt valamilyen mértékben személyes sikerként könyvelem el. A képviselet vezetése önmagában még nem jelentene különösebb kihívást számomra, hiszen az ügyfélszolgálati irodát gyakorlatilag eddig is én vezettem. Igazi kihívást jelent viszont az, hogy a beregszászi magyar konzulátus néhány nap múlva az irányításom alatt kezdi meg a közösségi normák szerinti vízumkiadást egyidejűleg a kishatárforgalom intézményének visszaállításával. Szeretnék maximálisan megfelelni ennek a kihívásnak.

 – Milyen változásokkal jár az ügyfélszolgálati iroda konzulátussá történő átminősítése diplomáciailag, s a napi teendők tekintetében? 

 – A diplomáciai és a konzuli kapcsolatokban nem ritka jelenség, hogy egy állam egy másik államban a nagykövetség mellett főkonzulátust, egy vagy több konzulátust, esetleg alkonzulátusokat tart fenn. Magyarországnak a két világháború között Németország közel húsz városában volt konzulátusa vagy alkonzulátusa. A beregszászi magyar Konzulátus fő feladata továbbra is a vízumkiadás és a klasszikus konzuli ügyek intézése marad. A jövő héttől ez a tevékenység kiegészül a kishatárforgalmi engedélyek kiállításával, ami a kérelmezők nagy száma miatt – különösen az első években – óriási feladat lesz. Emellett a konzulátusnak az önállóságból adódó új feladatai is lesznek. Az eddiginél nagyobb, aktívabb és kreatívabb szerepet kell majd vállalnunk a konzuli kerület (a Beregszászi, Nagyszőlősi, Huszti, Técsői, Rahói járás) és Magyarország határmenti területei közötti regionális és kistérségi együttműködés fejlesztésében. A rendezvények protokolláris szintű látogatásán túlmenő, új feladatokat jelent majd a konzulátus számára a konzuli kerület magyar nemzetiségű lakosságával való együttműködés is.

 – Miként változott az ügyfélfogadás a beregszászi konzulátus rekonstrukciójának befejezésével?

 – A konzulátus rekonstrukciója lehetővé tette számunkra az ügyfélfogadás eddigi rendjének felülvizsgálatát. Az a célunk, hogy minimálisra csökkentsük vagy, ha lehet, teljesen megszüntessük a várakozási időt. Mert minek jöjjön az ügyfél nyolc órára a konzulátushoz, ha csak 13 órakor kerül rá a sor, ha egyáltalán sor kerül rá aznap. Az előzetesen egyeztetett időpontban pontosan megjelenő ügyfél várakozás nélkül mehet az ablakhoz, ahol a rendelkezésére álló 15 perc alatt kényelmesen, akár ülve adhatja be vízumkérelmét. Felszabadultan válaszolhat az ügyintéző kérdéseire, hiszen egyedül van az ablaknál, nem liheg a nyakába a következő ügyfél. Fontos, hogy az emberek tudatosan tervezzék utazásaikat és ne hagyják az utolsó pillanatra a vízumbeszerzéshez szükséges időpontigénylést, mert könnyen meghiúsulhat az utazás. A különösen forgalmas időszakokban legalább két hetet kell számolni az időpontra, és legalább további egy hetet a vízumkérelem elbírálására. Soronkívüliség az időpontigénylésben nem lesz, a vízumkérelem elbírálásában pedig sokba kerül. A beregszászi konzulátus adottságai lehetővé teszik számunkra a schengeni vízumkérelmek és a nemzeti hatáskörben kiadható beutazási engedélyek iránti kérelmek épületenként elkülönített átvételét. A kishatárforgalmi engedélyek, illetve a schengeni vízumok iránt jelentkező igények nagyságához igazodva olyan megoldásokon is gondolkodunk, miszerint a munkahét egyes napjain (például hétfőn, szerdán és pénteken) csak az előbbi, a többi napon (kedden és csütörtökön) csak az utóbbi iránti kérelmekkel foglalkozunk vagy fordítva.

 – Miként alakul a vízumigénylés és -kiadás rendje Magyarországnak a schengeni határőrizeti rendszerhez való csatlakozásával?

 – Itt két dolgot szeretnék különösképpen kihangsúlyozni. Az egyik az, hogy december 21-től a rövid időtartamú beutazásra és az átutazásra jogosító vízumokat már nem Magyarország nevében, hanem 24 Schengen-tagállam nevében állítjuk ki. Ez az eddiginél összehasonlíthatatlanul szigorúbb vízumrezsimet jelent. A másik dolog, amit szeretnék kihangsúlyozni: ügyfeleinknek a jövőben a kérelmeket pontosan meghatározott célhoz és időhöz kötötten kell benyújtani. A beutazási célok között megszűnik az "egyéb" kategória is. A másik, ha lehet még fontosabb változás, hogy a kérelmekhez csak hivatalos magyar szervek (BÁH, közjegyző stb.) által kiállított eredeti támogató dokumentumok csatolhatók. Az ügyfelek számára kedvező, hogy előéletük vizsgálata során a schengeni vízumok mellett az eddig kiadott magyar többszöri beutazó vízumokat is figyelembe lehet venni. Ezzel együtt a többszöri beutazásra jogosító féléves vagy egyéves érvényességű schengeni vízumhoz jutás rögtön az első alkalommal csak kevesek kiváltsága lesz. Itt elsősorban a rokonlátogatók, az üzletemberek, a kamionosok stb. jöhetnek szóba. A nemzeti tartózkodási vízum nem szűnik meg, az anyakönyvi kivonatokkal bizonyítható magyarországi rokonsággal rendelkező kérelmezőknek továbbra is ajánlom ezt a lehetőséget is.