vissza a főoldalra

 

 

 2007.12.21. 

Balsorsunk esemesekben

Néhány éve annak, hogy rendszeresen kapok sms-eket a pártoktól, illetve a különféle politikai szervezetektől. Eleinte a Fidesztől is érkeztek a mobilomra üzenetek, ám ezek rövid időn belül elmaradtak. Azután aktivizálta magát néhány ultrajobboldali társaság, és folyamatosan kaptam a meghívókat különféle akcióikra, néhány hónap után azonban ők is megfeledkeztek rólam, vagy talán csak felhagytak meglehetősen eredménytelen, csupán keveseket érdeklő megmozdulásaikkal. (Az egyetlen kivételt a taxisblokád idei évfordulójára a kuruc.info által szervezett hídlezárási kísérlet jelentette, amiről október 25-én kaptam sms-ben értesítést, de mivel úgy gondoltam, hogy a tervezett megmozdulás kizárólag a kormánypártoknak áll érdekében, ezúttal is a távolmaradásommal tüntettem.)

Már attól féltem, hogy a különféle pártok aktivistái feladták a rokonszenvem megnyerésére irányuló igyekezetüket, ám hála az MSZP fokozódó aktivitásának, jelenleg is kapom a politikai rendezvényeken, megmozdulásokon való részvételemet kérő üzeneteket. Őszintén szólva nem tudom, hogy mivel érdemeltem ki a szocialista propagandisták bizalmát, de tény: a nagyobbik kormánypárt szinte minden megmozdulásán számít a személyes jelenlétemre.

Havonta átlagosan egy üzenetet kapok a szocialistáktól, ám egyéb elfoglaltságaim miatt csupán ritkán tudok eleget tenni a szíves invitálásnak. Az idei május 1-je is egyike volt ezeknek az alkalmaknak, amikor abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy élőben hallgathattam végig a Városligetben Gyurcsány Ferenc nagy ívű látomását a ránk váró boldog globalista jövőről, az MSZP ténykedésének köszönhetően rövidesen megvalósuló paradicsomi állapotokról.

Alig több mint egy hónappal később ismét kaptam egy sms-t az MSZP-től. A július 15-én elküldött üzenetben arra kértek a szöveg megfogalmazói, hogy vegyek részt az 1956-os forradalom emlékére rendezett ünnepségen június 16-án 10 órakor az Ötvenhatosok terén. Örömmel tettem volna eleget a szocialisták meghívásának, ha a június 16-ai dátum bármiféle okot adott volna az ünneplésre, ám ez a nap az ’56-os forradalomhoz kapcsolódóan ugyanazt jelenti, mint az 1848-49-es szabadságharc után október 6., az aradi vértanúk napja. Nagy Imrét és mártírtársait ugyanis június 16-án végeztette ki a kádári diktatúra, és ez a nap mindenképpen méltó a gyászra és a megemlékezésre, de az ünnepléshez – legalábbis az önkényuralmi megtorlást elutasító emberek számára – nincs, és nem is lehet köze. Igaz, az MSZP-ben bizonyára ma is sokan vannak olyanok – mint például újdonsült képviselőjük, Havas Szófia -, akiknek valódi ünnep ez a nap.

A mártírok kivégzésének megünneplését követően bizonyára az MSZP-s aktivisták is kivették jól megérdemelt nyári szabadságukat, mert a következő sms-ükre egészen október 9-ig kellett várakoznom. Ebben a harcos ateisták és hivatásos istentagadók pártjának hívő tagozata kért arra, hogy a Köztársaság téri pártházban vegyek részt Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes fényképes élménybeszámolóján, amit a Szent Jakab zarándoklatról tartott a leninista élcsapatból kereszténynek átigazolt Demszky-segéd. Végül is azért döntöttem a távolmaradás mellett, mert számomra a szocialisták szájából hamisan csengnek az olyan egyházi énekek, mint például a Boldogasszony anyánk. A Bunkócska sokkal jobban illik hozzájuk.

Ezután az MSZP sms írói már szorgalmasabbak voltak, mert október 30-án megkaptam következő üzenetüket, ami arról tájékoztatott, hogy november 3-án ingyenes szűrővizsgálatra vár a párt. Mégpedig a Körcsarnokban, a Szűréssel az életért program keretében tartott rendezvényre. Azért, hogy minden kétségemet eloszlassák a humanitárius kezdeményezés nagyszerűségét illetően még azt is közölték: olyan kiválóságok lesznek a házigazdák, mint Dobó Kata és Hevesi Tamás.

Szíves-örömest el is mentem volna a valóban nagyszerűnek ígérkező vizsgálatokra, csakhogy kissé visszásnak éreztem a jótékonykodást, az ingyenes szűrésre való meghívást azok részéről, akik egy embertelen törpepárt eszközeként éppen napjainkban számolják fel az ingyenes – persze horribilis összegű tb-járulék befizetése ellenében – és minden magyar állampolgárt egyformán megillető egészségügyi ellátást. Úgy vélem, hogy a különféle PR-akcióknál az egészségügyben is hitelesebb magatartás lenne az MSZP részéről a baloldalinak (is) kikiáltott értékek melletti határozott kiállás a kormányban és a parlamentben egyaránt.

Aztán az is kiderült, hogy még csak nem is az MSZP szervezi az ingyenes szűrővizsgálatokat. Alig négy órával az első meghívó után jött a pontosítás, annak közlése, hogy kormányrendezvényről van szó, a programot a Miniszterelnöki Hivatal rendezi civil szervezetek közreműködésével. Tehát az a társaság, vagyis a kormány kezdett jótékonysági akcióba, amely nélkül szükség sem lenne az ilyesfajta segítségnyújtásra, hiszen a vizitdíj hiányában amúgy is ingyenes lenne mindenféle szűrővizsgálat. Ez aztán végképp elvette a kedvem az MSZP által népszerűsített kormányrendezvény meglátogatásától.

Szinte pontosan egy hónappal később, november 28-án újabb értesítést kaptam a szocialistáktól, melyben felkérnek, hogy csatlakozzam internetes baloldali közösségükhöz a www.kapcsolat.hu-n. Kapcsolódj rá, -be, -össze, -ki, ismerkedj, vitatkozz! – kéri az mszp.hu-ról érkezett felhívás.

Sajnos az üzenetben megfogalmazott kérést ezúttal sem állt módomban teljesíteni. Igaz, az MSZP által támogatott kormányzati döntésekkel, szándékokkal szemben meglehetősen kritikus a véleményem, ám ezt az internetes baloldali közösséggel való összekapcsolódás nélkül is ki tudom fejteni. Annak megvitatása pedig, hogy miként lehet egy szélsőségesen egyenlőtlenségpárti társaságot az úgynevezett baloldali értékek védelmezőjeként feltűntetni, ne legyen már az én gondom.

 Varga Imre