|
 2007.12.21.
Aláírták
a tordai magyar gimnázium létrehozásáról szóló rendeletet
A
tordai magyarság több évtizedes álma vált valóra azt követően,
hogy Cristian Adomnitei oktatási és kutatási miniszter december
17-én aláírta az állami támogatású önálló magyar
tannyelvű gimnázium létrehozásáról szóló rendeletet.
A
Krónika értesüléseit Pásztor Gabriella oktatási államtitkár,
valamint Matekovics Mihály, a tanügyi és kutatási tárca
nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója is
megerősítette. „Magam hoztam ki a miniszter úr kabinetjéből
a tordai Jósika Miklós- iskola létrehozásáról szóló, 2007.
december 14-i keltezésű, 2807. számú rendeletet” –
jelentette ki 17-én délután Matekovics Mihály.
„Alig
hiszem el, úgy tekintem ezt a magyar iskolát, mint egy újszülött
gyermeket, éppen ezért féltem minden bajtól” – reagált a
hírre Szedilek Lenke tordai ügyvéd. A tordai municípiumi tanács
tagja, a magyar iskola(újra)alapítás egyik szorgalmazója a Krónika
érdeklődésére azt mondta: „Rengeteg gáncsoskodást,
idegeskedést, sajnos emberéletet is követelt ez a küzdelem, de
megérte”. Arra utalt, hogy a tordai önkormányzatban a
demokrata, de főleg a Nagy-Románia párti képviselők éveken
át akadályozták a magyar intézmény létrehozását, bár a
helyi magyar közösség részéről az igény egyértelmű volt:
kell a magyar iskola. A gáncsoskodás okozta feszültség odáig
fajult, hogy a vita hevében a 2007. február 28-i tanácsülésen
a magyar iskola létrehozásáért felszólaló Kiss László
tordai unitárius lelkész az elszenvedett sértegetések következtében
másnap szívrohamban elhunyt.
A
Krónika érdeklődésére a tanügyi és kutatási tárca nemzeti
kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója, Matekovics
Mihály elmondta: a miniszteri rendelet a tordai Jósika Miklós-gimnázium
létrehozásáról szól. „Általános iskolát a megyei tanfelügyelőségek
is létesíthetnek, a miniszteri rendeletre azért volt szükség,
hogy a gimnázium osztályokkal együtt létrejöhessen az I–XII.
osztályokat magában foglaló magyar gimnázium” – magyarázta
a vezérigazgató.
Már nem kell a tanácsi jóváhagyás
Szedilek Lenke ügyvéd, önkormányzati képviselő szerint
a tordai magyar iskola megalakulását kezdeményezők – az
RMDSZ helyi szervezete, a római katolikus, a református és az
unitárius egyházközségek, valamint a Petőfi Társaság –
iskola(újra)alapító törekvése két tényezőnek köszönhetően
jutott sikerre. „Egyfelől a szülők, összességében a magyar
közösség kitartása, másfelől pedig az oktatási tárca és a
Kolozs megyei tanfelügyelőség közötti elvi megállapodás
tette ezt lehetővé” – mondta el lapunknak a városi tanácsos.
Hozzátette, a tordai magyar közösség igénye elé az gördítette
a legfőbb akadályt, hogy az akkori jogi szabályozás szerint
csak a helyi önkormányzat beleegyezésével lehetett létrehozni
új iskolát; a Demokrata Párt, illetve a Nagy-Románia Párt
helyi tanácsosai ezt az eszközt kihasználva utasították el a
kezdeményezést, majd ígéretük ellenére odázták egyre a
magyar közösség igényének napirendre tűzését.
A módosított jogszabály azonban már lehetővé teszi,
hogy az oktatási és kutatási tárca a megyei tanfelügyelőségekkel
egyetértve a helyi önkormányzat megkérdezése nélkül is létesíthet
oktatási intézményeket – ebben az esetben gimnáziumot –,
így elhárult a tordai tanács gáncsoskodásának a lehetősége.
Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint
nemcsak a jogszabály, hanem a megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsának
pozitív hozzáállása is kellett ahhoz, hogy az új iskola létrejöjjön.
Hozzátette: bár Bánffyhunyadon is megfogalmazódott a magyar
iskola létrehozásának igénye, az ottani kezdeményezők még
nem állították össze az ehhez szükséges dokumentációt, így
a vezetőtanácsnak nem volt amiről tárgyalnia.
Összegyűjtik a nyájat
A tordaiak sikerét elősegítette, hogy kezdeményezésük
már kezdettől fogva megfelelt az iskolaalapítás valamennyi követelményének.
A tordai egyházközség által 2005 áprilisában visszakapott,
egykor államosított – ma is iskolaként használt –
ingatlanban a hely és a körülmények adottak, az egyházközség
és a polgármesteri hivatal pedig szerződésben állapodott meg
arról, hogy az épületben működik majd az új gimnázium.
Emellett a magyar tanszemélyzet is adott ahhoz, hogy a Torda
iskoláiban ma szétszórtan magyarul tanuló közel háromszáz
gyermek minőségi anyanyelvi oktatásban részesüljön. „A
református egyház épületében ma is iskola működik.
Tulajdonképpen nem másról van hát szó, mint a város különböző
iskoláiban tanuló magyar osztályok, illetve oktató magyar tanárok
egy fedél alá csoportosításáról, gyakorlatilag a nyáj összegyűjtéséről.
Amíg minden a helyére kerül, ha kell, azt is vállaljuk, hogy a
gyermekek két váltásban járjanak iskolába” – magyarázta
Szedilek Lenke.
Erre azonban még várni kell , hiszen Cristian Adomniţei
oktatási tárcavezető rendelete 2008. szeptember 1-jei hatállyal
mondja ki az új intézmény létrehozását. „Addig sem ülhetünk
tétlenül, mert a hét végéig össze kell állítani a
2008/2009-es tanév beiskolázási tervét, s ez most már a Jósika
Miklós-iskolára is vonatkozik” – szögezte le Matekovics Mihály.
Újrakezdés ötven év után
Fél évszázados szünet után indulhat újra önálló
magyar iskola Tordán. Az Aranyos-parti városban a 19. század
elején létesített felekezeti iskolát a római katolikus egyház.
Az újrakezdést szorgalmazó Ádámosi Klára városi RMDSZ-elnök
adatai szerint az unitárius és a református egyházközség is
működtetett saját iskolát. Az utolsó önálló magyar tanodát
1957-ben szüntették meg, a kommunizmus idején Tordán csak
magyar tannyelvű tagozatok működtek.
(Forrás:
kronika.r |
