2007.07.06. 

Molnár Ferenc: Ketten beszélnek

(Károlyi kert – Nyári Játékok)

Öt év óta, 2003-tól minden évben június hónap második felétől kezdve július végéig tartják a Károlyi Palota udvarán a Nyári Játékok elnevezésű rendezvénysorozatot. Különböző nevek alatt futott ez a sorozat, az első három évben a Palotakerti Esték címet viselte, az idén azonban a Nyári Játékok nevet kapta. Ebben a belvárosi impozáns épületben található a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Károlyi Palota Kulturális Központ is. Ennek a hatalmas palotának az udvarán már az 1960-as évektől kezdve tartottak nyáron komolyzenei koncerteket, és a 2001-ben zajló renoválás után a két intézmény vezetősége felújította ezt a gyakorlatot, sőt nem csupán a muzsika rajongóinak szerettek volna a kedvében járni, hanem a más műfajok után érdeklődőknek is. Színházi előadásokat kimondottan hagyományteremtő szándékkal illesztettek be a műsorfolyamba, azt viszont célul tűzték ki, hogy csak olyan darabokat visznek színre, amiket Magyarországon soha nem játszottak, tehát az ősbemutatójuk a Petőfi Irodalmi Múzeum nevéhez fűződik. Az első premier 2004. június 18-án volt, és a világirodalom egyik legtermékenyebb alkotójának, a 250 darabot – közöttük drámákat, tragédiákat, vígjátékokat,  intermezzókat – író Carlo Goldoninak A régiséggyűjtő családja, avagy az anyós és a meny című komédiáját vitték színre az Európai Reneszánsz Tisztelői Társulat tagjainak a közreműködésében. Ez a barátokból álló együttes csak erre az alkalomra verbuválódott. 2005 júliusának első napjaiban viszont Ladislav Smocek kortárs cseh szerző Dr. Burke különös délutánja című vígjátékát mutatta be az erre a négy estére újra összeálló Európai Reneszánsz Tisztelői Társulat. Azt sajnos nem tudni, hogy a színházi előadás tavaly miféle megfontolások miatt maradt el, de most 2007 nyarán nem csak egy színpadi produkció volt és lesz, hanem kettő is, az egyik a Molnár Ferenc ősbemutató, a Ketten beszélnek, a másik pedig Márai Sándor Füveskönyv – Fejezetek három életből alcímű előadás, amit a Mammut II. Üzletközponttal együtt rendeznek. Az idén az előadások szerdán, csütörtökön és pénteken vannak, és jelentősen kibővültek, Párizsi mesék címmel francia sanzonest, Eszenyi Enikő különböző dalokat és táncokat tartalmazó műsora, a Honvéd Férfikar crossoner koncertje, Kocsis Zoltán zongoraestje, Kabaré Berlin címmel magyar írók 1900 és 1933 közötti Berlin-élményét tartalmazó számos dal, kuplé, kabaréjelenet valamint Verdi-Puccini operagála hangzik majd el.

Molnár Ferencet meg az ő dráma-és prózaírói munkásságát nem szükséges különösképpen ismertetni. A Pál utcai fiúk az általános iskolában kötelező olvasmány, s nincs olyan évad, amiben a színházak a Liliomot és A néma leventét a fővárosban, vagy vidéken ne tűznék műsorukra. Nagyítóval kell keresni és csak azzal lehet találni olyan Molnár-művet, amit ne játszottak volna már. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak azonban sikerült fellelnie ilyet, s ez nem más, mint a Ketten beszélnek című novellás és apróbb jeleneteket tartalmazó kötete. Ez a könyv 1909-ben látott napvilágot, közvetlenül két drámája, az Ördög után és a Liliom előtt. Molnár Ferenc ezekben az elbeszéléseiben és kisebb színpadi műveiben is az örökzöld férfi-nő viszonyt járja körbe. Sajnos ezek a konfliktusok a múlt század első felében elevenek voltak, de ma már korszerűtlenek és idejétmúltak, ugyanis az el-és kitartott, ennek ellenére mégis a férfin uralkodó, ’unalmában és jó dolgában már nem tudja mit csináljon’ típusú hisztis, migréntől gyötört, szeretőket tartó úrinők 2007-ben már nincsenek, csak az ilyen színdarabokból értesülünk egykori létezésükről. Manapság, a kétkeresős családmodell idején csak a gyereküket kora hajnalban az óvodába cipelő, délután onnan összeszedő, önmagukat estére holtfáradtra dolgozó, agyonhajszolt asszonyok, vagy emancipált, öntudatos, vezető állású, az egyedüllétet tudatosan vállaló szinglik vannak. Ennek dacára azért a Károlyi Palota nézői jól mulatnak ennek a letűnt kornak a szereplőin, a szebbik nem és a teremtés koronáinak egymás ellen folytatott csatáin. Üdítően hatnak ezek a kis jelenetek, és a publikum egynémely hölgytagjában még az a gondolat is felmerül, vissza kéne forgatni az idő kerekét, mert milyen pazar lenne egy-két órára ilyen jómódban és gondtalanul élő nőnek lenni...

A ketten beszélgetnek felolvasó-színházi produkció keretén belül látható. Básti Juli, Udvaros Dorottya és Mácsai Pál végig a színen van, hármójuk közül Mácsai Pálon van a nagyobb teher, mert ő mindegyik jelenetben szerepel, míg a két művésznő felváltva. Ők annyira profi színészek, hogy igazán elismerésre méltóan állítják színpadra ezeket a karaktereket. A klasszicista Károlyi Palota gesztenyefákkal övezett kertje is hozzájárul ahhoz a kellemes szórakozáshoz, amit a Molnár Ferenc-ősbemutató, a Ketten beszélnek okoz. Megnyugtatja a nézőket, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum önmagához és a hely szelleméhez illő darab színrevitelét segítette elő.

 Dr. Petővári Ágnes