2007.07.13. 

Háy János: Házasságon innen és túl

(Nemzeti Színház Házi Színpad)

A Nemzeti Színház előadóhelyeinek a száma immáron háromra nőtt: van a Nagyszínpad, ezen felül a kamarajellegű darabok bemutatására alkalmas Stúdiószínpad, amit ez év májusától Gobbi Hilda Színpadnak nevezett el a Nemzeti igazgatósága. Úgy gondolták, hogy még mindig bőven teremnek olyan drámai alkotások, amik annyira szűk réteget céloznak meg, hogy még az előbb említett kisebb játszóhely is túl nagy a számukra, ezért alakították ki a negyedik emeleti próbateremből a Házi Színpadot. Bizony azokat a nézőket is ki kell szolgálni, akik a kísérleti, formabontó produkciókat kedvelik. Ma már mindegyik, a nagytermében közel ezer embert befogadó színháznak van a vájtfülűek számára létesített kisszínpada, néhol nem is egy, hanem kettő is akad. A Nemzeti Házi Színpadát április 4-én avatták fel Háy János: Házasságon innen és túl című monodrámájával, de nem csak ez az egy előadás tekinthető meg itt, hanem a Madhouse Theatre Company két angol nyelvű előadása is, az egyik a SÖR, azaz Shakespeare Összes Rövidítve, a másik One Set to Love. Háy Jánosnak a 240 oldalas, tűzpiros borítójú Házasságon innen és túl című könyve tavaly áprilisban jelent meg a Palatinus kiadó gondozásában. Ezt a kiadót Háy János alapította és ő a vezetője is. Háy János a kortárs írók legismertebb alkotói közé tartozik, novellái, regényei és drámái – eddig tíz kötetben – egymás után látnak napvilágot, színdarabjait sorra játsszák mind a fővárosi és mind a vidéki teátrumok. A Gázagyerek című drámájának a premierje 2001-ben Debrecenben, a Csokonai Színházban volt, ennek folytatását, a Herner Ferike faterja című abszurd tragikomédiáját pedig 2003-ban a Pécsi Harmadik Színház mutatta be. A pesti Nemzetiben két, az 2004-es és a 2005-ös évadban volt látható – az akkor még Stúdiószínpadon – A Senák című színműve, 2005-ben a pesti Thália Színház a Beregszászi Illyés Gyula Színházzal közös produkcióban pedig A Pityu bácsi fia című tragikomédiáját állította színpadra.

Rátóti Zoltán színművész A Bogyósgyümölcskertész fia című novellásgyűjteményből állította össze az azonos című előadását, amit tavaly a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiójában vittek színre. Ebben az előadásban nem csupán prózai szövegek hangzanak el, hanem dalok is. Ennek a kedvező fogadtatásán felbuzdulva Rátóti Zoltán Háy Jánossal együtt úgy döntött, hogy a Házasságon innen és túl című novellás kötetéből tíz darabot együtt dramatizálnak és állítanak színpadra. Olajozottan működő munkakapcsolatukat elősegíti, hogy az író és az előadó világlátása, a művészet szerepéről vallott ars poeticája jóformán mindenben megegyezik, ráadásul még az életkoruk is hasonló. Rátóti Zoltán egyfelvonásos drámaként jeleníti meg a Házasságon innen és túl című, egy és negyed óráig tartó darabot. Jókora kivetítő vászon előtt mondja el egymás után a különböző korban megesett történeteket, az első novella még a Lánchíd építése előtti szerelmi históriába, az utolsó pedig már egy, a napjainkban játszódó eseménysorba avatja be a nézőket. A vásznon elbeszélésenként változik az az óriási Budapest-térkép, amin hidak, épületek, városrészek láthatók közelről és madártávlatból. Az előadás központi gondolata a férfi-nő kapcsolat, ez a megunhatatlan, mindig újat mondani tudó, kiapadhatatlan témakör. Nemhiába volt Madách Imrének az a véleménye, hogy a férfinek és a nőnek a szerelme a világ abroncsa, ami összetartja földi létünket. Kétféle viszonyt mutat be ez a tíz sztori, az egyik, amikor a felek a házasság szentségébe igyekeznek, és mindenre kaphatók, hogy szerelmüket meghódítsák, a másik, amikor eme, esküvel nyomatékosított kötelékben jó ideje élők kifelé kacsintgatnak belőle, és frigyüket csak nyűgnek, járomnak érzik. Olyan történetek ezek, mintha valamelyik női magazin tematikus számának olvasói leveleit lapozgatnánk, amiben az egyedüllét gyötrelmeiről panaszkodnak a pártában maradt lányok, akik közül sokan ma már ezt az életformát tudatosan vállaló szinglik. De nem csak nők szerepelnek ebben a válogatásban, hanem férfiak is, ők azok, akik a leginkább keresik s félrelépésekre kiválóan alkalmas mellékösvényeket.

Ebből a novellafűzérből eléggé lehangoló kép bontakozik ki a publikum lelki szemei előtt, ugyanis a férfi-nő viszonynak nem a kedvesen bohókás, hanem a komorabb, sötétebb oldalát ábrázolja. A múlt század második felében kezdődött el és a harmadik évezredben is folytatódik az a folyamat, ami az emberi kapcsolatok meglazulását, elsekélyesedését vonja maga után, aminek következtében családok hullanak szét, és fokozatosan magányosodnak el a házasságban élők. Ez a lelki sivatagosodás néha bizony ijesztően hat. Rátóti Zoltán színészi eszköztárának teljes felvonultatásával meséli el Háy János történeteit. Az előadás időtartalma alatt mindvégig fenntartja a érdeklődést, unatkozni egy percig sem lehet, sőt a közönség elmereg azon, hogy a teremtés koronáinak és a szebbik nemnek a viszonya évszázadok óta semmit sem változik, hanem mindig ugyanaz.

 Dr. Petővári Ágnes