2007.07.20. 

Duray Miklós ismét célkeresztben

Július 16-án a Sme szlovákiai liberális napilap internetes honlapján terjedelmes beszélgetés jelent meg Duray Miklóssal, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnökével. Ezt követően néhány órán belül ismét Duray Miklós nevétől volt hangos a szlovákiai sajtó. Konkrétan: Bugár Béla MKP-exelnök és Simon Zsolt exagrárminiszter ismét támadták Durayt, bőséges teret kapva a személyeskedésre. Simon azzal vádolta ismét Durayt, hogy szétveri a pártot. Bugár Béla pedig azzal, hogy hazudik, és július 16-ai sajtónyilatkozatában Csáky Pál Duray-ellenes fellépését sürgette, a SITA hírügynökségnek azt mondta, ha Csáky nem lép, akkor majd megteszi ő. Duray politikai kérdésekben megfogalmazott felvetéseire érdemben nem reagáltak, és ezzel a személyeskedő össztűzzel elvonták a figyelmet a szlovák közvéleménynek szánt, politikai kérdéseket tisztázó beszélgetés lényegéről. Az autonómia tanács miatt forró a közéleti hangulat, ezért Duray minden szót megfontolva, tömören válaszol a kérdésekre. Mi is volt konkrétan a megjelent Duray-interjúban? Szinte minden terítékre került, igaz nem alaposan, hanem egy-egy kérdés erejéig, ami a felvidéki magyar közösséget ma foglalkoztatja.

 „Soha sem tagadtam meg nézeteimet” – egyértelműsítette Duray Miklós rögtön a beszélgetés elején, mikor az őt interjúvoló újságíró még csak a kezdeti közéleti évei felől érdeklődött: miért lett Duray geológus, milyen volt a börtönben, miért írta alá a Charta 77-et stb. Ezután jöttek a rendszerváltás évei, Duray elmondta, hogy miért nem nevezték ki őt a bársonyos forradalom utáni szövetségi csehszlovák kormány tagjává („Tulajdonképpen az elejétől kezdve gondjaim voltak a kommunistákkal”), majd a radikalizmus és az extrémizmus közötti különbségeket magyarázta, valamint az autonómia értelmét, lényegét. Az első „éles” kérdés a beszélgetés harmadában hangzott el, Szlovákia magyarok által is lakott területeire vonatkozólag:

Riporter: Nem lenne jobb, ha ezeket a területeket Magyarországhoz csatolnák?

Duray: Nézze, ez egy olyan kérdés, amely Európa politikai stabilitásával függhet össze, illetve az általunk lakott régió instabilitásával. Azaz, ez nem a kisebbség akaratának vagy nem akarásának a kérdése.

Riporter: Személy szerint ön kívánatosnak tartja a határok megváltoztatását?

Duray: Én erről szándékosan sosem beszélek, mert az ilyen megoldások mindig háborús állapotokkal függenek össze.

Riporter: Milyen elnök volt Bugár?

Duray: Eléggé autoritatív.

Riporter: Önnek személyesen milyen kifogásai voltak ellene?

Duray: A pártban hiányzott a diskurzus. Nagyon egyoldalú vezetés volt. Április óta viszont a diskurzus elindult, mindenki nyíltan elmondja véleményét.

Riporter: Mióta nem volt ez az MKP-ban?

Duray: Gyakorlatilag azóta, hogy 1988-ban beléptünk a kormánykoalícióba. Nagyon keveset beszéltünk arról, hogy milyen irányba is kellene mozdulnunk. A pártnak nem volt programja, csupán választási. Az elnökségnek nevezett kollektíva pedig csak a demokrácia látszatát keltő szervezet volt.

Riporter: Megpróbálta önt valaki 1998 óta nyíltan kidobni az MKP-ból?

Duray: Igen

Riporter: Ki áll e mögött?

Duray: Főleg azok, aki úgy gondolták, akadályt jelentek a számukra.

Riporter: Bugár?

Duray: Ő maga is kinyilatkozta, hogy kirúg engemet a pártból.

Riporter: Ön azt is mondta, hogy Bugárt egy titkosügynök irányította…

Duray: Azt mondtam, hogy a politikai karrierjét annak az embernek köszönheti, aki MKDM-elnököt csinált belőle. Neki viszont nem kellett, hogy tudomása leygen arról, hogy az egykori államrendőrség titkosügynöke volt.

(A legtöbb magyarországi sajtó elsősorban a Beneš-dekrétumokra adott válaszokat emelte ki e terjedelmes beszélgetésből.)

Riporter: Készülnek még a Beneš-dekrétumok megnyitására?

Duray: Igen. Valószínűleg javasolnunk fog kellenünk erre valamilyen megoldást.

Riporter: Tudják már, hogy milyent?

Duray: Konkrétan még nem.

Riporter: Támogatja ezt az MKP legfelsőbb vezetése, tehát Csáky Pál is?

Duray: Ezt a tagságunk igényli.

Riporter: Élvezik ebben Csáky Pál támogatását is?

Duray: Mondtam, tagságunk igényli. Ahhoz, hogy valamit sikerre vigyenek, felülről is szükség van támogatásra. Én úgy gondolom, ha alulról ilyen igény lép fel, a párt vezetősége nem mondhat nemet.

(forrás: duray.sk.)