2007.06.01. 

Milyen a jó magyarázatos Biblia?

Ezzel a kérdéssel foglalkozott a Bibliatársulatok Világszövetsége (United Bible Societies) által szervezett konferencia 2007. május 21-25. között a hollandiai Elspeetben, melyen a Magyar Bibliatársulat és a Kálvin Kiadó egy-egy munkatársa is részt vett. A találkozó alkalmat teremtett a közös gondolkodásra, elvi és gyakorlati kérdések tisztázására, a nemzeti bibliatársulatok és más kiadók által megjelentetett magyarázatos Bibliák értékelésére, a kölcsönös tapasztalatcserére. Az elvi, tartalmi megfontolások mellett természetesen a gyakorlati kérdések (piackutatás, szerkesztés, tördelés, kiadás-szervezés, pénzügyi háttér) is terítékre kerültek, mindezekből összefoglalónkban főleg az előbbiekre összpontosítunk. A protestáns bibliaolvasó számára talán még ma sem magától értetődő, hogy miért van egyáltalán szükség magyarázatos Bibliára. Elvileg, teológiai szempontból nincs is rá szükség, gyakorlatilag azonban egyre inkább: a Bibliával és a Biblia világával kapcsolatos általános ismeretek csökkenése, a kulturális közeg gyors és radikális változása a Bibliát ismeretlen, idegen könyvvé tették sokak számára.

A magyarázatos Biblia alapvetően kétféle célt tűzhet ki maga elé: az egyik az információközlés (annak magyarázata, mit jelentett eredetileg a bibliai szöveg), a másik a bibliai üzenet alkalmazása az olvasó életére (segítség annak a megértésében, hogy mit jelenthet a bibliai szöveg a mai ember számára). Az első szempont inkább a tudományos ismeretterjesztést tartja szem előtt, az olvasót a szöveghez akarja elvezetni, míg az utóbbi a szövegtől kiindulva az olvasó felé irányul. A bibliatársulatok által kiadott magyarázatos Bibliák ezt a két szempontot általában nem kizárólagosan, hanem együtt, összekapcsolva szeretnék érvényesíteni.

A jelenleg használatban lévő magyarázatos Bibliák két nagy csoportját meghatározhatjuk a kiadás alapjául választott bibliai szöveg típusa alapján is. A régebbi, verbális megfeleltetéssel készített bibliafordításokhoz szükségképpen olyan magyarázatok illenek, amelyek "jelentésközpontúak", vagyis az olvasót megpróbálják bevezetni a gyakran régiesen hangzó vagy elsőre nehezen érthető, a héber és a görög nyelv fordulatait követő szöveg mögött álló "jelentésbe". A másik nagy csoportba tartoznak a funkcionális megfeleltetéssel készített, modernebb fordításokra épülő magyarázatos Bibliák. Ezekben a magyarázatok inkább "szövegközpontúak", az eredeti szövegre vagy a fordítási megoldásokra összpontosítanak, hiszen maga a fordítás már éppen eléggé eltávolodott az eredeti megfogalmazástól a világos jelentés érdekében.

A nagyobb nyelveken ma már a speciális olvasóközönségnek szóló magyarázatos Bibliák is megjelennek, például ifjúsági, egy bizonyos tudományos megközelítésű (például régészeti, irodalmi, kortörténeti) vagy egyes felekezetekhez kötött kegyességi változatok. Minél könnyebben behatárolható az olvasóközönség, annál könnyebben meghatározható a magyarázatos Biblia tartalma is (úgy véljük, magyar nyelvű magyarázatos Biblia egyelőre nehezen képzelhető el ilyen rétegkiadványként). A felekezethez kötöttség kérdése talán a legnehezebb: az objektivitás, a felekezeti semlegesség bibliamagyarázatban gyakorlatilag megvalósíthatatlan célkitűzése és a bántó hangvételű felekezeti elfogultság és kizárólagosság veszélyei között meg kell találni azt az utat, ami pozitív módon vállalja fel a saját hagyományokat és nem zavaróan védekező, apologetikus vagy éppen más hagyományokat támadó módon fogalmaz meg sarkalatos teológiai pontokat. Mindenesetre ezek az alapvető megfontolások - a lehetséges olvasóközönség és egyházi háttér - alapvetően meghatározzák nemcsak a választott bibliai szöveget, hanem a magyarázatok és egyéb elemek milyenségét is. A reformátori elvek alapján a - nem csak magyarázatos - Biblia egyik legfontosabb eleme a kereszthivatkozások rendszere. Egy jó magyarázatos Bibliában kívánatos lehet a többé-kevésbé pontos idézetek, az utalások, valamint a tematikusan kapcsolódó más igehelyek megkülönböztetése, tehát a kereszthivatkozások egyfajta hierarchiája. Ugyanakkor a régi Bibliák kereszthivatkozás-hagyománya - amelynek részét alkották a bibliai versben előforduló egyes szavak más helyeken való előfordulásai is - felülvizsgálandó, hiszen ez ma már inkább a konkordanciák vagy még inkább az elektronikus bibliai szövegekhez kapcsolódó keresőprogramok feladata. Komoly kérdés a nyomtatott konkordanciák jövője is, hiszen az elektronikus bibliakiadás fejlődésével egyre körülményesebbnek és lassabbnak tűnik a nyomtatott konkordancia használata. Magyarázatos Bibliában ezért már egyre inkább csak szelektív, a fontosabb szavakra összpontosító konkordanciákat találunk. Természetesen fontos szerepet játszhatnak a magyarázatos Bibliákban az egyes bibliai könyvekhez vagy könyvcsoportokhoz írt bevezetések, a többnyire a Biblia végére illesztett szómagyarázatok (ezeket ma már gyakran felváltják a szövegbe illesztett rövid, keretes cikkek), táblázatok, történeti és földrajzi háttérinformációk, térképek, illusztrációk, név- és tárgymutatók (indexek).

A konferencián nagy hangsúlyt kapott a nem nyomtatott bibliakiadás lehetőségeinek, nehézségeinek és sajátosságainak kérdése is. Kétségtelen tény, hogy annak az igénynek, amelyet a magyarázatos Bibliáknak hagyományosan ki kell elégíteniük, sok esetben már jobban megfelelnek az elektronikus kiadványok (Biblia az interneten vagy CD-ROM formátumban), részben a terjedelmi szempontok, részben a könnyű és gyors kezelhetőség miatt. Meglehet, hogy ezeken a területeken a magyar protestáns bibliakiadásnak is komoly fejlődési lehetőségei vannak. Meggyőződésünk, hogy a továbblépéshez és a fejlődéshez a hasonló konzultációk kiváló lehetőséget teremtenek, miközben remélhetjük azt is, hogy mindehhez a Bibliatársulatok Világszövetségének nemzetközi tapasztalata továbbra is megadja a Magyar Bibliatársulat és kiadója, a Kálvin Kiadó számára a szükséges szakmai segítséget.

 Galsi Árpád és Pecsuk Ottó  

(forrás: reformatus.hu)