2007.06.08. 

Szörényi Levente – Bródy János: István, a király

(Pesti Magyar Színház)

      A ma Királydombnak nevezett, városligeti szánkódombon, 1983 augusztusában, Koltay Gábor rendezésében mutatták be először ezt a rockoperát, amit a Szörényi – Bródy szerzőpáros Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján alkotott. Akkor összesen hatszor játszották el, és 120000 ezer ember látta. Egy évre rá, 1984 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékok keretén belül adták elő. A nézők tódultak ezekre az alkalmakra, mert ebből a műből a hazaszeretetnek, nemzeti múltunk iránti tiszteletnek az a fajta hangja szólt, amit az emberek a Kádár rendszer szocialistának mondott internacionalizmusa közben nem hallhattak, és mint a szivacs úgy szívták magukba ezeket a szavakat. A publikum nem tudja megunni az István, a királyt, 1990-ben a Népstadionban kétszer is bemutatták, és 1992-ben Sevillában, az Expón, Ausztriában, Németországban is rengetegen voltak kíváncsiak rá. A szomszédos országok magyarlakta vidékein különleges szeretettel fogadták, Felvidéken és Erdélyben, ahol Csíksomlyón 500000-en látták. Koltay Gábor rendezésében, 1990-ben film is készült, és rekord mennyiségű bakelitlemezt, kazettát, CD-t, DVD-t adtak el belőle. A 15. éves jubileumra, 1998 karácsonyán archív felvételekből készített dokumentumfilmet sugárzott az MTV. Még ebben az évben, 2007-ben Szent István napja előtt, augusztus 19-én, Pilisszentkereszten, a cisztercita apátság romjainál is lesz egy előadás. A jövő évben esedékes negyedszázados évforduló tiszteletére Társulat címmel az MTV és a Zikkurat Színpadi Ügynökség közös tehetségkutató játékot szervez, amiben a 2008. augusztus 19-én megrendezésre kerülő előadásra négy női – Táltosasszony, Gizella, Sarolt, Réka – és négy férfi – Laborc, Torda, Koppány, István – szerepére keresnek hangokat. Ennek a nyolc személynek a megszólaltatására alkalmas énekeseket nagyszabású szereposztó shawműsorok keretén belül válogatják ki, s ezeket szombatonként élő adásban közvetíti majd a „királyi” tévé. A végső szót azonban a közönség mondja ki, aki a legtöbb szavazatot kapja, azé lesz a szerep.

   A királydombi ősbemutatón Pelsőczy László csak játszotta, de nem énekelte Istvánt, Berek Kati Saroltot, István anyját, Sára Bernadett Gizellát alakította és énekelte. Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos is énekelt és szerepelt, valamint olyan egészében, vagy félig-meddig tiltott popsztárok is felléptek, mint Varga Miklós, (ő énekelte a címszerepet), Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák „Bill” Gyula, Victor Máté. Az első kőszínházi bemutatót az akkori Nemzeti Színházban tartották 1985-ben. Azóta a színház neve megváltozott, Pesti Magyar Színház lett, mert megépült az „igazi” Nemzeti Színház, de az István, a király maradt, 22 év óta egyfolytában játsszák. Ez a Broadway-produkciók számára emlékeztető előadásfolyam színháztörténetünkben is párját ritkítja! 2000 márciusában felújították a rockoperát, és új szereposztásban vitték színre, amiben azóta csak egy-két változás következett be. Tóth Sándor a címszerepet, Koppányt Gazdag Tibor, Saroltot Pápai Erika, Tordát Csengeri Attila, Gizellát Szűcs Krisztina, Rékát Auksz Éva, Asztrikot Jegercsik Csaba énekli és játssza.

   Természetszerűen színészektől nem lehet és nem is szabad elvárni, hogy olyan magas színvonalon szólaltassák meg ezeket a nehéz dallamokat, mint a képzett énekesek. Ez az oka, hogy ennek a lassan két tucatnyi év óta menő, közel 300 előadást megért rockoperának nem egyenletes a színvonala, van olyan színész, aki kiválóan énekel és jól játszik, van azonban olyan is, aki megfelelően játszik, énektudása azonban sok kívánnivalót hagy maga után. A publikumot azonban ez nem zavarja, élvezi és magában dúdolja a fülbemászó dallamokat, nagy odafigyeléssel követi a fergeteges táncot és a végén vastapssal jutalmazza az előadókat.

   Mi a titka az István, a király immáron 24 év óta tartó töretlen népszerűségének? Elsősorban a populáris zenét, a népzenét és a gregorián dallamokat ötvöző zenei anyaga miatt, másodsorban pedig fordulatos, könnyen követhető cselekménye okán, és nem utolsó sorban pedig mindig aktuális mondanivalójáért, minden korok magyarjához szóló üzenetéért. István és Koppány között súlyos nézeteltérés alakul ki, hogy mi legyen a helyes nemzeti magatartás az új kultúrával és a haladással szemben? István a magyar megmaradás történelmi parancsát és szükségszerűségét látja a római kereszténység felvételében, Koppány viszont az önállóság feladását, a testi-lelki elkorcsosodást, az erkölcsök megromlását. Ezek egyértelműen soha meg nem válaszolható kérdések, a régi és az új világ ellentétéből kialakuló kételyek több, mint ezer éves Kárpát-medencei ittlétünk óta időszerűek.

   Öntudatunkat erősíti, büszkeségünket táplálja az István, a király, ez az immáron klasszikussá nemesedett rockoperánk, s ez a hazafiságot sugárzó tartalma teszi arra a kivételezett helyre, amit a magyar nép szívében elfoglal.                                                                          

.Dr. Petővári Ágnes