2007.06.29.
Holt tart Esterházy János rehabilitálásának
ügye?
Az
Esterházy János halálának 50. évfordulója alkalmából június
9-én rendezett mírovi kegyeleti megemlékezésen a Magyar Koalíció
Pártját Duka Zólyomi Árpád (képünkön) képviselte. A
Szabad Újság szerkesztője tőle érdeklődött, hol is tart ma
Esterházy rehabilitálásának ügye.
–
Másfél évtizednyi szélmalomharc után a közeljövőben lát-e
esélyt Esterházy rehabilitálására?
–
Amikor Magyar Koalíció Pártja kormánytag lett, Esterházy
Alice közölte velem, hogy édesapja rehabilitációját vegyük
le a napirendről, mert nem szeretne ártani az MKP-nek. De ez nem
azt jelenti, hogy az ügy be van fejezve. Hiszen nemcsak egy szlovákiai
vagy Kárpát-medencei nagy politikusról, hanem egy európai
gondolkodású emberről van szó, aki egész életén keresztül
az európai keresztény értékekért, az emberi és kisebbségi
jogokért, a Duna-medence népeinek békés együttéléséért küzdött.
–
A szlovák parlamentben legutóbb 2001-ben volt téma Esterházy,
eléggé méltatlan vonatkozásban, amikor František Mikloškót
az Esterházy Emlékérem átvétele miatt a szlovák nacionalista
erők megleckéztették. Mikorra várható, hogy Esterházy ügye
az őt megillető méltósággal kerül a tisztelt ház asztalára?
–
Annyi haszna volt ennek a dicstelen visszhangnak, hogy a Kereszténydemokrata
Mozgalom (KDH) akkor kiállt Mikloško mellett, és remek felszólalásában
Ján Carnogursky részletesen leírta, miért volt alkotmányellenes
a népbíróság döntése, és jogilag hogyan lehetne ezt a kérdést
megnyitni. De azt sem hallgatta el, hogy ha ezt a kérdést
megnyitjuk, akkor elindulhat egy lavina, és sok más, nagyon
zavaros kérdés felszínre kerül, beleértve a jogfosztottság
időszakát is.
–
A fentiek alapján azt gondolná az ember, hogy a KDH-sok elkötelezettnek
érzik magukat Esterházy iránt...
–
Esterházy Alice gondozásában az évfordulóra megjelent egy könyv
szlovák és magyar nyelven, amelyet Brüsszelben a három kereszténydemokrata
képviselőnek rögtön át is nyújtottam. Záborská asszony
(szlovák EP- képviselő) megjegyezte, hogy nagyon örül a könyvnek,
az édesapja (Anton Neuwirt) nagy tisztelője volt Esterházy Jánosnak.
Viszont volt egy kolléga, aki ellenségesen reagált. Ajánlottam,
hogy olvassa el, utána nagyon szívesen leülök vele egy beszélgetésre.
Tudniillik javarészt a legfelsőbb szintű politika szereplői
sem tudják, ki volt, mit tett Esterházy. Van egy-két betanult séma
– szétdúlta a köztársaságot, háborús bűnös volt –,
amit váltig szajkóznak.
–
Pontosan ezekből a körökből sokan lekicsinylően intenek: túlértékeljük
Esterházyt, tulajdonképpen nem is szavazott a zsidótörvény
ellen, csupán tartózkodott, és az is inkább a magyarokat féltő
magatartásával magyarázható. Hogy értékeli Esterházy
magatartását a parlamenti képviselő?
–
Egy embertelen korban egy erkölcstelen törvényt mindenki
megszavaz, és valaki tartózkodásával egyedül marad a
parlamentben, ez felér az ellenszavazattal! Azt pedig, hogy
milyen belső indítékból döntött így, nyilatkozatai bizonyítják.
Az említett könyv szó szerint idézi, amit Esterházy a magyar
miniszterelnöknek írt, és Martin Sokolnak, a szlovák parlament
elnökének mondott: „… azért nem szavazok a javaslat
mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény és
katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.”
–
Ön nemrég az Esterházy-év kapcsán program előtti felszólalásban
ismertette Esterházyt az Európai Parlamentben. Mi várható ettől,
és volt-e visszhangja?
-
Elmondtam, hogy Oroszországban már rehabilitálták Esterházyt,
de a szlovák hatóságok erre mind a mai napig nem voltak képesek.
Persze nem várható el, hogy az EP ezzel fog foglalkozni, de
bizonyos körök odafigyelnek, és ezzel is egyengetjük az utat a
jogi rehabilitáció felé. Hogy aztán mikor lesz Szlovákiában
olyan politikai légkör, hogy teljes józansággal ismét
foglalkozhatunk Esterházy János rehabilitálásával, nehéz
megmondani. Tudjuk, milyen ma a politikai közeg, ha magyar kérdésről
van szó, nyomban össze tud fogni az ellenzék a kormányerővel.
Ez egy hosszú folyamat lesz.
(forrás:
felvidek.ma)
|