2007.05.04.
Orosz
klasszikus est Győrben
Május
17-én, csütörtökön, 19 órakor kerül sor a Győri
Filharmonikus Zenekar orosz-estjére. A műsoron Muszorgszkij :
Egy éj a kopár hegyen, Rachmaninov: II. zongoraverseny (c-moll),
Prokofjev Klasszikus szimfóniája és Borodin : Poloveci táncok
c. szerzeménye. Zongorán közreműködik: Enrica Ciccarelli
(Olaszország). Vezényel: Medveczky Ádám. Helyszín: Győr,
Richter terem, Aradi vértanúk útja 16.
Muszorgszkij
kompozíciója, az Egy éj a kopár hegyen 1861-ben készült, s
Gogol Szent Iván-éj című novellája ihlette. A mű, amelynek
hangszerelését Rimszkij-Korszakov készítette, egy orosz népi
hiedelem döbbenetes erejű megszólaltatása: a sötétség
szellemeit, a sátánt végül legyőzi a harang tiszta csengése.
Rachmaninov, a zongoraművész és zeneszerző talán életében
sem volt olyan hírneves, mint napjainkban. A múlt századfordulón
ünnepelt előadóművész és karmester 1917-ben Párizsba, majd
Svájcba, végül New Yorkba költözött, később, haláláig
Los Angelesben élt. Szuggesztív, szenvedélyes zongorajátéka,
kompozíciói, hangfelvételen és koncerttermekben vonzzák a
zenekedvelőket a 21. században is. Zongoraversenyei közül a
koncerten hallható c-moll a legnépszerűbb. Kamarazenéje, szimfóniái,
zongoradarabjai is a későromantikus zeneirodalom legszebb művei.
Prokofjev egész életműve igen szorosan kötődik a klasszikus
hagyományokhoz, ennek megfelelően a klasszikus műfajok
kulcsfontosságúak alkotóműhelyében. A versenymű és a
zongoraszonáta az a két műfaj, amely betölti az egész életművet,
és amely szinte minden esetben harmonikus keretet nyújt a
mondanivaló kibontásához. A szimfónia szerepe munkásságában
már nem ilyen egyértelmű. Bár hét szimfóniát hagyott hátra,
e műfaj sohasem vált olyan központi jelentőségűvé nála,
mint például a neves szovjet-orosz kortársnál, Sosztakovicsnál.
E művek művészi megoldottsága is igen változó. A sort a
nevezetes Klasszikus szimfónia nyitotta meg, ami kétségtelenül
telitalálat volt a fiatal orosz komponista részéről. Az Igor
herceg Borodin posztumusz operája. A művet, saját szövegére,
1869-ben kezdte el komponálni, befejezése azonban
Rimszkij-Korszakovra és Glazunovra maradt. A bemutató 1890-ben,
Pétervárott zajlott le. Az opera harmadik felvonása a látványos
Poloveci táncokkal fejeződik be: a rabul ejtett Igor herceg
felvidítására Koncsak kán bemutatja rabszolgáinak és rabnőinek
táncát. Mint önálló táncszám és mint hatásos zenekari
darab egyaránt közismert és népszerű kompozíció.
emma
|