2007.05.04.
Mit
tehetünk a közjót nem szolgáló kormányzattal szemben?
Ha
a politikai kormányzat, a hatalom nem tesz eleget létokának,
minthogy nem szolgálja minimálisan sem a közjót, hanem azt
akadályozza, s ha a közjó meghaladhatatlan elemét, az emberi -
immáron alkotmányos - alapvető jogokat egyértelműen tömegesen
sérti, akkor nem minősül fogalmilag kormányzatnak. Ha pusztán
erőszakszervezet, természetjogi legitimáció híján, akkor a
politikai társadalom létokának, vagyis címzettjeinek, a polgároknak
elidegeníthetetlen önvédelmi természetjoga lép érvénybe a
jogtalan támadással szemben. Az önvédelem módja eszközeiben
azonban csakis természetjogszerű, azaz alkotmányos lehet, mert
a jogtalanságra csak jogszerűen lehet válaszolni. Ez történetileg
változó, s az idők folyamán a békés, de aktív ellenállás
repertoárját is kifejlesztette, következésképpen jogállamiságban
és demokráciában a természetjog érvényesítésének nem
indokolt, s nem is jogos eszköze a kormányzattal szembeni erőszak.
Azonban mint már szóltunk róla, a közjóért viselt felelősség
az ember társas (közösségi és politikai) természetén
alapszik. Ezért a közjót és az emberi jogokat súlyosan sértő
kormányzat nyilvános bírálata, valamint a közjóért és az
emberi jogokért való felszólalás és fellépés legkülönbözőbb
békés és jogszerű formáiban az emberért és a társadalomért
felvállalandó erkölcsi kötelesség.
(A teljes cikk a Vigilia 2007. áprilisi számában olvasható.
Frivaldszky
János: A kormányzat természetjogi kötöttségéről)
(forrás: igen.hu)
|