2007.05.04. 

Záródnak az ajtók, kérem vigyázzanak!

Záródnak az ajtók. Legalábbis a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) 1500 dolgozója számára. Sajtóhírek szerint közel 1500 dolgozótól akar megválni a BKV ZRT új vezetése. Felére csökkentenék az igazgatóságok számát, a fizikai munkások 10%-át (1000 fő), a szellemi munkások 20%-át (500 fő) elbocsátanák. A tervezett leépítések indoklásaként- Antal Attila, a BKV tavaly kinevezett vezérigazgatója- költségcsökkentésre, szerkezeti, és szervezeti átalakításokra hivatkozik. Ahogy már megszoktuk, az érdekképviselettel abszolúte nem egyeztettek az elbocsátásokkal kapcsolatban. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) ezért méltán sérelmezi, hogy a létszámleépítés mértékéről a sajtóból értesültek. Különösen megdöbbentőnek tartják a hírekben megjelent számokat, vagyis azt, hogy a 13 000 dolgozónak több mint a tizedét elküldik. Elfogadhatatlan számukra hogy a munkavállalókat és családtagjaikat ily módon tájékoztassák a jövőjüket érintő helyzetről, munkahelyük elvesztésének lehetőségéről. 2006-ban a BKV működési kiadásai 106 milliárdra rúgtak, 2007-ben 116-117 milliárddal kalkulálnak. Az átalakítástól a főváros azt várja, hogy jövőre, azaz 2008-ban ugyannyi pénzből ki lehessen hozni a cég működését, mint tavaly. A BKV-nak tavaly összesen 96 milliárd forint bevétele volt. Az átalakítás célja, hogy 2008-ban - változatlan összegű állami hozzájárulással és jegyártámogatással számolva - úgy növekedjenek a bevételek, hogy elérjék az üzemi nullszaldót, azaz az idén várható 13 milliárdos üzemi veszteséget eltüntessék. A hiányt a kirúgásokon kívül drasztikus áremelésekkel akarják betömni, amit az utazókkal akarnak megfizettetni. Emelni kell a jegyek és a pótdíjak összegét. Hatalmas hajsza vette kezdetét a bliccelők ellen. A sajtó nagy része úgy állítja be, hogy a bliccelők miatt tart ott a cég, ahol tart. Már azon is gondolkoznak, hogy hatósági jogkörrel ruházzák fel a kallereket. Így igazoltathatják a bliccelőket.

                Látnunk kell, hogy a BKV tudatos tönkretétele évek óta tart. A hiányt elsősorban nem a bliccelők okozzák, hanem a főváros vezetői, akik folyamatosan, évről-évre alulfinanszírozzák a céget, ami miatt az állandó hitelfelvételre szorul, és veszteségeket halmoz fel. Érdemes lenne választ kapni arra, hogy miért kerül egy bérlet 7350 forintba, és miért nem lehet csökkenteni az árát, ezzel ösztönözve az embereket, hogy megvásárolják. Ma már ott tartunk, hogy bizonyos esetekben ugyan annyiba kerül taxival utazni, mint a BKV járművein. Nézzünk egy példát. Ha a Józsefvárosból Sasadra szeretne eljutni egy olyan négy tagú család, amelynek egy tagja sem kedvezményezett, az egyszeri átszállással, vonaljegy vételével 1840 Ft-ba kerül. Tudom, hogy egy olcsóbb taxi társaság autójával szinte forintra ugyanannyi a viteldíj. És azt sem kell elfelejteni, hogy gyorsabban és kényelmesebben oda lehet érni a „célállomásra”. Persze az adrenalin-függőknek bizonyára megéri 230 Ft-os jegyet vásárolni. Április közepén egy BKV-busz olyan sebesen és rázkódva robogott le a Hegyalja úton, hogy azt hittem: a végállomáson a sofőr különdíjat kér majd tőlünk a Vidámparkba is beillő mutatványért. Ki tudja? A pénzszerzés lázában égve erre is képesek lehetnek. Ha már megszorításról van szó, lenne néhány javaslatom, ha éppen nem jutna semmi Antal Attila és a főváros vezetésének eszébe. Ajánlom, hogy külön kéne fizetni az utasnak az ülőhelyért, hiszen az üléseket takarítani kell/kellene. Vannak olyan szórakozóhelyek, ahol este 10 után drágábban adják az italt, mint napközben. A tulajdonosok ezt azzal indokolják, hogy be kell hozni a világítás költségét. Tehát ha már az utasokkal szeretünk kitolni, nem ártana, ha este 7 órától reggel 6 óráig éjszakai jeggyel lehetne csak utazni, amihez minimum 10%-kal drágábban lehetne hozzájutni, mint a normál vonaljegyhez. Ebből is pénzt lehetne „csinálni”: néhány metrószerelvényt alakítsanak át szellemvasúttá, s a kanyarokban viaszból mintázott Gyurcsány-és Kóka- bábúk ijesztgetnék a jó népet. Közben felvételről hallhatnánk Demszky március 15-ei üzenetét kissé átköltve: „Sehonnai bitang ember, akinek tojáslikőrre telik, de vonaljegyre már nem!”A nosztalgiavonatok mintájára lennének nosztalgia-villamosok, nosztalgiabuszok és nosztalgia-trolik is. Utóbbiakkal bizonyára megrázó élmény lesz utazni. Amíg a bliccelőket hajkurásszák az ellenőrök, amíg 1500 BKV-dolgozó nézhet más állás után, addig felemelik a vállalat vezetőjének a fizetését 1,5 millió forintra. Ez is talán a költségcsökkentés része? Utasbarát vállalat…Nem szabad elfelejteni, hogy bizony a mozgássérültek is szeretnék használni a BKV járatait. Csakhogy van egy kis bibi. Budapesten az akadálymenetesen használható autóbuszok száma 20 százalék. A metróban a pótló liftek beépítésére elég magas árakat kérnek a vállalkozók. A Blaha Lujza téren pl. ez milliárdos tétel lenne. Erre nincs elegendő forrás. Ám Antal úr fizetésemeléséhez van. A mozgássérültek meg guruljanak oda, ahova akarnak…Mondják: az idén épülő Stadionok állomásra liftet is be fognak építeni. O.K. Na, de, kérdem tisztelettel: innen hová és hogyan jut el a mozgáskorlátozott?

                Mindemellett folyik a BKV vagyon esztelen széthordása. Erre jó példa a Gépjárműjavító és Szolgáltató KFT, Gyömrői úti telephelyének most zajló eladása. A vevő a vétellel monopolhelyzetben kerül, hiszen itt szerelik a BKV járműveit. A naív emberek bizonyára nem sejtik, hogy az egyszeri bevétel után, az eladott szolgáltatásokért bizony fizetni kell. Ami még fontosabb: a BKV vezetése által említett szerkezeti, és szervezeti átalakítások a 2012-es piacnyitást készítik elő, hiszen az EU kötelezővé teszi a vállalkozások beengedését a nem kötött pályás járatok üzemeltetésébe. A piacnyitással nem csak a budapesti, hanem a vidéki tömegközlekedés egy része is magánkézbe kerülhet. A Volánra is hasonló sors vár, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a szárnyai alá veszi, majd piac-készre alakítja. Ezt fogja segíteni, s előkészíteni a GKM égisze alatt létrehozott Regionális Közlekedési Irodák (RKI) rendszere, melynek személyközlekedési igazgatója, a BKV előző vezérigazgatója, Aba Botond lett. A poszt valójában az egész hálózat vezetését jelenti. Az RKI-kat azért hozták létre, hogy működtetni lehessen egy többszereplős, tehát magáncégekkel is számoló országos közlekedési rendszert. A végső cél pedig az, hogy a GKM nevében az RKI-k rendeljék meg a szolgáltatásokat, magyarán az irodák döntik majd el, hogy mely járatok működéséhez hajlandók állami támogatást adni. Aba úr tehát felfele bukott. S majdnem akkora hatalma lett, mint névrokonának, az oligarchának, Aba Amádé nádornak a XIV. század első felében. Csak azt sajnálhatja, hogy ha lesz a Kontroll c. filmnek folytatása, nem ő fogja mondani a bevezető szöveget. A jelen helyzetben láthatjuk, hogy sem a fővárosnak, sem a kormánynak nem áll szándékában, hogy a BKV problémáit megoldja. Az átalakítások vesztesei pedig újra a dolgozók lesznek. Záródnak az ajtók, kérem vigyázzanak!

 Medveczky Attila