2007.05.11. 

Erzsébet (egyik) legszebb temploma

Erzsébet azok közé az asszonyok közé tartozott, akik - a ragyogó fénnyel égő gyertyához hasonlóan - nem maradhattak elrejtve, mert a közeledőknek az erős fényt már messziről észre kellett venniük. Erzsébet ugyan hazájától messze, a távolban élt és halt meg, fényének ragyogása azonban hamar eljutott a Kárpát-medencébe, az akkori Magyar Királyság területére. Már IV. Béla király (II. András fia), aki Erzsébet testvérbátyja volt, 1244-ben megengedte, hogy húga emlékére templomot emelhessenek. Ez időtől fogva Erzsébet tisztelete gyorsan terjedt el a hazában. Az ő példája nyomán kórházakat, templomokat kezdtek építeni, a szülők leányaikat egyre gyakrabban Erzsébet néven kereszteltették meg. És nemcsak a katolikusok, hanem más felekezetek gyermekei is egyre nagyobb számban kapták ezt a kedves nevet. A legnagyszerűbb emlék - a több Erzsébetnek szentelt templom közül - a Kárpát-medencében máig is a kassai Szent Erzsébet-székesegyház, vagy ahogy röviden mindenki említi: a kassai dóm. A templom alapkövét még Erzsébet testvérbátyjának, IV. Béla király uralkodásának idején helyezték el 1265 és 1275 között, de ez a templom 1378-ban leégett. Ennek a templomnak az építéséhez Béla fia, V. István király is hozzájárult már. Ez a templom akkor már hirdette Erzsébet dicsőségét, mint a hazai templomok egyik legnagyobbika. Mátyás királyunk e templomot szentségházzal látta el, oltárképei közül több a magyar származású Albrecht Dürer műve volt, aki Németország legjelesebbjeinek egyike volt a reneszánsz festők között. 1556-ban megint tűz pusztította, és csak négy oltára menekült meg. Néhányszor javították a templomot, amelyet végül is mai formájában 1877-1896 között, a pesti parlament tervezője, Steindl Imre műépítész tervei szerint építették újjá. Az északi torony magassága 59 méter , a déli torony befejezetlen. A főhajó belső magassága húsz méter. A dóm déli oldalán áll az 1300-as évek elejéről való egykori temetőkápolna, amelyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek. A templom külső homlokzatát rendkívül dekoratív, romantikus hangulatú gótikus faragványok díszítik. A szentély gótikus főoltára 1474-1477 között készült, 18 méter magas és 8 méter széles - Európa egyik legnagyobb szárnyas oltára. Középső szekrényének dísze három faszobor. Középen Mária áll a Gyermekkel, balján Szent Erzsébet, Keresztelő János édesanyja, jobbján pedig az Árpád-házi szent látható.

A külső szárnyakon látható nagyböjti 24 kép Krisztus kínszenvedésének jeleneteit szemlélteti. Kinyitott szárnyakkal pedig Erzsébet egész életéből vett 12 jelenetet látunk. A harmadik képsorozat az adventi képsor 12 képtáblával. Ez Szűz Mária életét mutatja be, és Jézus Krisztus gyermekkorából vett jeleneteket ábrázol becsukott szárnyakkal.

 Benyik Béla

 (forrás: Új Ember)