|
 2007.11.02.
Székelyföldi
gyógyturizmus
Orbán
Balázs lenyűgöző, táj- és emberszerető Székelyföld leírása
lépten-nyomon sorolja és méltatja Székelyföld gyógyhatású
vizeit. A fürdők éppúgy átélték az emberi történelem
viharait, mint a táj és lakói. Székelyföldön több ezer ásványvíz
forrás található, több, mint amennyi Európa többi részein
összesen, különböző típusokba sorolható különféle összetételeiben
nyújtván gazdag választékot. Ezek a vizek minden időkben jótékony
célokra voltak felhasználva, segítvén a gyógyulást számos
betegségből. Egyes vizeket fogyasztják, hatásuk belsőleg
nyilvánul meg, másokat fürdőként használják. Kevés ezek közül
a források közül a meleg, nagy többségük nagyon is hidegnek
mondható. Úgy is nevezik őket, hogy „székely termál”. A jótékony
hatásuk ellenben egyrészt éppen az alacsony hőmérsékletüknek
köszönhető, így hozván mozgásba a test vérkeringését, és
segítvén az immunrendszert a válaszadásra. Másrészt pedig a
vizek által tartalmazott szén-dioxid fürdés közben lerakódik
a bőr felületére, és ezáltal az erek tágulását
szorgalmazza. A bőrt bevonó vékony réteg gáz hőszigetelésként
is működik, és segít az alacsony hőmérséklet elviselésében.
A vizek tartalmaznak még vasat, klórt, és más elsődleges
elemet, amelyek hasznosak az emberi szervezet számára. A székelyföldi
gyógyvizek hasznosításának történetében két irányzatot különböztethetünk
meg. Egy részük kisebb kiépültséggel megmaradt természet közeli
állapotában, amelyet elsősorban a helyi, környékbeli lakosság
használt, másik részükre komoly gyógyüdülő kultúra
telepedett. A székelyföldi fürdők jelentőségét már igen
korán tudományos igénnyel kutatták, például 1875-ben, az Előpatakon
megrendezett magyar orvosok és természetvizsgálók XVIII.
nagygyűlésén (amelynek egy kihelyezett tagozata Tusnádfürdőn
dolgozott) méltatták gyógyhatásukat, népszerűsítve ezzel a
fürdőkultúrát. A történelmi dokumentumok, archív fotók, leírások,
pezsgő fürdőéletről számolnak be. A ma itt élő idős
emberek pedig a népi fürdőkhöz kötődő csodagyógyulásokról
számolnak be. Bárki megtapasztalhatja rendkívüli hatásukat. E
hihetetlen értékek felmérése során a mára magukra hagyott,
sok helyen betemetődött fürdők, mofetták (gázfürdők) szívszorító
látványa cselekvésre késztette a helybelieket: nyolcmillió
euró értékű beruházás révén kívánják fejleszteni a gyógyturizmust
2008 tavaszától a székelyföldi Hargita és Kovászna megyében..
A programban érintett Málnásfürdő egyben vadászatra épülő
turizmusát is bővíteni szeretné. A székelyföldi gyógyfürdők
korszerűsítését célzó, Borvizek útja nevet viselő fejlesztési
terv - a későbbiekben turisztikai kínálatcsomag - finanszírozója
az Európai Unió Phare-programja. Az érintett megyei és helyi
önkormányzatok önrésze tíz-tíz százalék. A két lépcsőben
kivitelezendő program Kovászna megyében - a történelmi Háromszéken
- több gyógyfürdőt érint. Jelentős fürdőfelújítási munkálatok
színhelye lesz Előpatak, Bölön, Barót, Málnásfürdő,
Oltszem, a sepsiszentgyörgyi Sugás-fürdő, Kézdimartonos és
Sepsibükszád, Hargita megyében pedig Borszék, Tusnádfürdő,
a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdő, a csíkszeredai Zsögödfürdő,
Gyergyóremete és Homoródfürdő. A gyógyfürdők felújítása
mellett sétányokat, gázfürdőket, e fürdők működéséhez
elengedhetetlenül szükséges víz- és csatornarendszereket, közvilágítást
építenek ki. Málnásfürdő - amely Málnás község egyik résztelepülése
Málnásfalu és Zalánpataka mellett - különösen érdekelt a
fejlesztésben. A patinás fürdőhely ma ugyanis csak nevében fürdő.
A rendszerváltást követően a fürdővállalat privatizációja
sikertelen volt. Az eljárás hosszú, máig tartó pereskedésbe
torkollott, közben a gyógyfürdők, az ásványvízforrások, és
hévízforrások tönkrementek. A Borvizek útja program remélhetőleg
hozzásegít ahhoz, hogy Málnásfürdő visszanyerje hajdani hírnevét.
A víz az élet hordozója, s ha alázatos módon fordulunk hozzá
az egyén, a közösség és a táj gyógyulását hozza.
Medveczky Attila
|
