|
 2007.11.02.
A
XX. század 498 spanyolországi vértanújának boldoggá avatása
Október
28-án a Szent Péter téren került sor a XX. század 498
spanyolországi vértanújának boldoggá avatására. A szertartás
főcelebránsa José Saraiva Martíns bíboros, a Szentté avatási
Kongregáció prefektusa volt XVI. Benedek pápa képviseletében.
Az ünnepélyes szentmisén több mint ezer egyházmegyei és
szerzetes pap koncelebrált, akik főleg az új boldogok egyházmegyéiből,
szerzetesrendjéből, kongregációiból érkeztek. A teret 40
ezer, főleg spanyol hívő töltötte meg.
A
spanyol püspöki konferencia október 5-én az eseményről tájékoztatót
tartott a római Augustinianum Patrisztikai Intézetben a következő
címmel: „A vértanúk évszázada és vallásüldözés
Spanyolországban 1934 és 39 között”. A konferencia főtitkára
és szóvivője, Juan Antonio Martínez Camino jezsuita atya
„rendkívüli eseménynek” nevezte a szertartást, egyrészt
„mennyiségi” szempontból, mivel soha nem került sor Isten
Szolgáinak ilyen nagyszámú boldoggá avatására egyetlen
szentmise során, másrészt mind „szervezési”, mind pedig
„lelkipásztori” szempontokból. A nagyszámú boldoggá avatás
előkészítését azonban nem egyfajta nagyzási mánia sugallta.
A szertartás és az ünnep egyaránt rendkívüliek, mivel rendkívüli
a spanyol helyi egyház történelmének az a fejezete, amelyet az
esemény tükröz – mondta P. Camino szóvivő.
A
mostani boldoggá avatással összesen 977-re emelkedett azoknak
az egyház által elismert spanyolországi vértanúknak a száma,
akik a múlt század harmincas éveiben ontották vérüket. Közülük
11-et már a szentek között tisztelhetünk. A mostani szertartás
során Cuenca és Ciudad Real püspökeit, 24 papot, 462
szerzetest és szerzetesnőt, egy diakónust, egy szubdiakónust,
egy szeminaristát és hét világit emelt az oltár dicsőségére
José Saraiva Martíns bíboros. Az új boldogok közül 145-en húsz
és harminc év között voltak, amikor vértanúságot
szenvedtek, 18-an pedig 16 és 19 év közöttiek. A vértanúk között
sok volt a diák, mint az Ágoston-rendi szerzetesek többsége,
akiket Madrid közelében, a Paracuellos del Jarama-i hírhedt mészárlás
alkalmával öltek meg, vagy azok a maristák, akiket Barcelona
kikötőjében fogtak el és végeztek ki a helyi temetőben. Az
új boldogok közül 489-en 1936-ban haltak meg, heten 1937-ben
szenvedtek vértanúságot, ketten pedig az 1934. októberében végrehajtott
vallásüldözés áldozatai. A tájékoztatón P. Martínez
Camino leszögezte, hogy az egyház nem keresi a bűnösöket,
amikor vértanúit boldoggá avatja. Pusztán Isten dicsőségét
és az emberek javát akarja.
(forrás: Vatikáni Rádió)
|
