2007.11.30.
Miért
nem képes áttörni az egyház a kommunikáció falait?
November
24-én került sor a Református Közéleti és Kulturális Központ
(RKKK) szervezésében az értelmiségi gyülekezeti munkatársak
IV. találkozójára. A címből is kiviláglik, ezúttal a médiát
és az egyház viszonyt boncolgatták neves előadók segítségével:
Széles Gábor, Révész T. Mihály, Borókai Gábor.
A
délelőtt áhítattal kezdődött, melyet Kókai Nagy Viktor az
RKKK megbízott igazgatója tartott. Máté evangéliumából választott
egy részt, azt amikor Jézus azt mondja a bénának: Kelj fel és
járj!(Mt2,1-12). Jézus itt ferde tükröt tart elénk a jelenkor
problémájáról, a szenzációhajhászásról. A felszínen csak
azt látszik a béna jár, és nem a lényeg, hogy Jézus feltámadt
és ezáltal bocsánatot nyerhetünk.
Nagy
Sándor az egyház világi elnöke felvázolta a tényeket. Miközben
a lakosság 16%-a református, a sajtóban minimálisan jelenik
meg. Heti egy-egy órát kap országos tv-ben, rádióban. A
református egyház nem rendelkezik országos lefedettségű
tv-vel vagy rádióval, csak területi szintűvel. Fontos, hogy az
adott lehetőségeket jól, a saját és a külvilág számára is
építő módon használja fel.
Széles
Gábor médiatulajdonos a magyarországi média jelenéről és jövőjéről
beszélt, arról miért tartotta fontosnak, hogy elindítsa a saját
"médiabirodalmát." Úgy érezte, rossz irányba
haladnak a dolgok, vissza kell fordítani azt. Nagy az egyensúlytalanság
jobb és bal oldal között, de vannak jelek, amik arra utalnak,
hogyha valami az egyik oldalon megjelenik, a másik is foglalkozni
kezd vele. Jó lenne, ha a média elérne olyan színvonalat, hogy
nemzetközi szinten is elfogadottá váljon, ha lenne benne igazi
magyar tartalom, magyar többlet, amire mindenki felkapná a fejét.
Fontos, hogy értéket sugározzon. Az egyháznak is nagy feladata
van ebben. Meg kell értenie, nem hallgathat. Ha veszély van, akár
politikai, akár kulturális, akár morális, akkor szólnia kell,
még akkor is, ha esetleg ingoványos talajra tévedhet közben.
Ne az istentiszteleteket akarja megjeleníteni tv-ben, rádióban.
Az a nagyközönségnek semmit nem fog mondani, nem tudja formálni
vele a közgondolkodást.
Révész
T. Mihály az ORTT volt elnöke, a Károli Gáspár Református
Egyetem tanára 2 olyan példát hozott a televízióból, ahol
megjelent az egyház. Az egyik esetben azon csámcsogtak, mik meg
nem történhetnek egy egyházi rendezvényen: a kiskorúak
ihatnak, cigarettázhatnak. A másik esetben reklámként jelent
meg a Biblia. Révész T. Mihály nem érti, mi volt a motiváció
ezekben az esetekben. Valószínű, ha ezek megjelenhettek,
nemcsak a médiában, de a lelkekben is nagy a baj. Helyre kell állítani
az értékrendet. Fel kell hívni a figyelmet arra, mi az igazán
színvonalas.
A
rövid szünet előtt Galsi Árpád a Kálvin kiadó helyettes
vezetőjének könyvbemutatóját hallhattuk. A "Boldog, aki
olvassa - Ötlettár" című művet mutatta be.
A
röpke pihenő után Borókai Gábor a Heti válasz főszerkesztője
a vallástalanság címmel tartott előadást. Ahogy látja
mindennek a helyére a média került, az adja a mintát, és nem
az egyház, nem a tanár, nem a szülő. A fogyasztói világ a médiát
is kiszolgáltatottá tette. Ha valaki hosszabban beszél, mint a
reklám, nem figyelnek rá. Ha valaki nem a közönsége nyelvén
beszél, olyan mintha kínaiul szólna egy magyar csatornán. Meg
kell tanulni a média nyelvezetét, gondolatvilágát. Luther Márton
kapun kívülre szögezte ki pontjait, mert nemcsak a saját közegéhez
akart szólni. Nyitni akart. Az egyház baja az, hogy csak a sajátjaihoz
akar szólni, csak a saját nyelvét. Ezzel nem fog tudni megszólalni
mások előtt. Néma marad az üzenete.
Végül
Pásztory Ádám a református egyház világi kommunikációjának
felelőse foglalta össze, hol tart most az egyház kommunikációja.
Jó példaként az 1%-os kampányt említette meg. A kampány
nagyrészt interneten folyt. Az eredmény: sokkal több felajánló,
mint előző években. Haladni kell a korral, kihasználni a lehetőségeket.
Ha majd a külvilág is el tudja mondani, kik azok a reformátusok
és hiteles képet adnak rólunk, munkásságunkról, hitünkről,
akkor dolgoztunk jól, akkor jelentünk meg jól a médiában. De
addig még számos küzdelem vár ránk. Első lépésben a helyi
közösségünkben kell elkezdenünk az építkezést.
(forrás: reformatus.hu)
|