vissza a főoldalra

 

 

 2007.11.30. 

Zsákutcában a BKV

Úti célom a pestszentlőrinci Erzsébet-telep, a 95-ös autóbusz végállomásának környéke. Az Új köztemető főbejáratához a negyedóránként viszonylag megbízhatóan indított 37-es villamossal érkezem, majd átsétálok a buszmegállóba, és várom a 95-öst. Délután van, amikor is – a megállóban elhelyezett tábla szerint 6-7 percenként kéne követniük egymást a járműveknek. Az idő múlik, ám a Sírkert út és a Maglódi út találkozásánál mégsem akar feltűnni az egyre több ember által várt autóbusz. 15 perc elteltével egy újabb 37-es villamos áll meg az út túloldalán, de a busz még mindig sehol. Végül közel félórás várakozás után érkezik meg a jármű, amit a BKV menetrendje szerint csúcsidőben 6-7 percenként kellene indítani. Felszállok, ám a tekintélyes késést felhalmozó tömegközlekedési eszközzel valami nincs rendben, dobál, rángat minket. Meghibásodás miatt a temetőt követő első megállóban az összes utas leszállásra kényszerül. Türelmesen várakozunk még vagy 12 percet a következő 95-ös érkezéséig. Végül is több mint háromnegyed óra alatt sikerült megtennem a három megállónyi, körülbelül 4-5 perc menetidejű távolságot.

Persze lehet, hogy a BKV-nak kevés és rossz műszaki állapotú járművel kell kiszolgálnia az utasokat, csakhogy az előbb említett 95-ös busz vonalán már azt is többször tapasztaltam, hogy két jármű követte közvetlenül egymást, ami mindenképpen szervezési, járatindítási hiba. Míg a metró viszonylag megbízhatóan közlekedik, és többnyire a villamosok is betartják a követési- és menetidőt, a buszok vonatkozásában tűrhetetlenül nagy a bizonytalanság. Már pedig egy félórás, háromnegyed órás csúszás komoly kellemetlenséget jelenthet azok számára, akik a BKV miatt késnek el munkahelyükről. Velem is előfordult például, hogy a 95-ös, a 9-es és a 8-as busz igénybevételével több mint két óra alatt jutottam el kőbányai lakásomból a Magyar Fórum szerkesztőségébe. Ennyi idő alatt vonattal Miskolcra vagy repülővel Londonba érhettem volna.

Annak ellenére, hogy fővárosunkban az autóbusz tekinthető a legkevésbé megbízható tömegközlekedési eszköznek, a BKV és a főváros vezetősége éppen ennek a járműnek a vonatkozásában tervezi a legnagyobb arányú visszafejlesztést, leépítést. A BKV előzetes terveiben 30 járat megszűntetése szerepel, míg a maradókat erősen megritkítanák, az utasok kellemetlenségeit pedig még azzal is súlyosbítanák, hogy megszűntetnék, illetve 30 napossal cserélnék fel a havibérletet, valamint 25 százalékkal emelnék a tömegközlekedés díjait. Ezek a tervek főleg azokat a külső kerületekben élő embereket sújtanák, akik számára nem áll rendelkezésre alternatív közlekedési eszköz. Például a XVII. kerületben egyáltalán nincsenek kötöttpályás városi tömegközlekedési eszközök, de más külső városrészekben is erősen korlátozott az ezekhez való hozzáférés.

Mialatt a főváros tömegközlekedési helyzete folyamatosan rosszabbodik, Demszky Gábor minden fellelhető forrást a saját uralmát megörökítő megalomán emlékmű, a 4-es metró megépítésére összpontosít. Pedig a milliárdos reklámkampánnyal előkészített beruházást még az Európai Unió is feleslegesnek, gazdaságtalannak ítéli. Részben ugyanis uniós támogatásból kívánja az új metróvonal megépítését finanszírozni a kormány és a fővárosi önkormányzat, ám a tervezett pénzösszeg megszerzése több mint kétséges. Az EU szakértői szerint ugyanis az épülő metróvonal soha nem fogja visszahozni a belé fektetett pénzt. Az erre vonatkozó megtérülési számítások megalapozatlanok és szakszerűtlenek. Uniós támogatás hiányában viszont a már folyamatban lévő alagútfúrás, állomásépítés horribilis költségei a felszíni közlekedés szinten tartásától vonják el a pénzt.

Demszky Gábor gigantomániás rögeszméjének, a több szempontból is feleslegesnek és gazdaságtalannak ítélt 4-es metró építésének költségei is hozzájárultak ahhoz, hogy újra sztrájkhelyzet van a BKV-nál. November 20-án a hajnali órákban az autóbuszvezetők kétórás  figyelmeztető sztrájkot tartottak a tervezett létszámleépítések, a járatmegszűntetések és -ritkítások, valamint a rossz munkakörülmények miatt.

Tehát alig több mint egy hónappal a dolgozói igények részleges teljesítése után újra a sztrájk fegyverével lépett fel a BKV-nál működő szakszervezetek egy része a romló munkafeltételek ellen. Pedig a BKV-nál az alulfinanszírozottság ellenére is rengeteg a pénz. Még az is elképzelhető, hogy a főváros tömegközlekedését lebonyolító cég SZDSZ-es pénzmosodaként működik, ahol százmilliárd forint nagyságrendű összegeket lehet párt- és magánérdekeknek megfelelően átcsoportosítani.

Pest, Buda és Óbuda egyesítése után 134 évvel, Demszky Gábor főpolgármester 17 éves uralmának, a fővárost irányító neoliberális koalíció kártevéseinek következményeként az élhetőséget tekintve, a fejlődési mutatók vonatkozásában Budapest az európai ranglista sereghajtója lett. Összehasonlítva Prágával, Varsóval, Pozsonnyal, vagy akárcsak Bukaresttel, a magyar főváros egyre kevésbé tekinthető európai világvárosnak. A közlekedéssel kapcsolatos gondok, súlyos nehézségek is arra utalnak, hogy a jelenlegi városvezetés csupán a saját vagyonosodásának biztosításával van elfoglalva, de a lakosság érdekeit illetően a legalapvetőbb feladatok megoldására is alkalmatlan. Az egyre élhetetlenebb, napjainkban csupán másfél millió embernek otthont adó Budapest közel két évtizede tartó hanyatlásának megállítása Demszky Gábor irányításával bizonyosan nem lehetséges. Új, élhető város megteremtése, megbízható tömegközlekedéssel, csakis egy teljesen megújult, a budapesti polgárok érdekeit az önző korrupciós ügyek és a presztizsberuházások elé helyező önkormányzattól várható.

Varga Imre