2007.10.12.
Csőd
közelben a nógrádi kórházak
Októbertől
mintegy 24 millió forintot von el az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár a balassagyarmati, valamivel több mint 18 milliót a pásztói
és 53 millió forintot a salgótarjáni kórháztól. Ezen intézkedések
hatására megszűnik Salgótarjánban a belvárosi tüdőgondozó,
amit a kórházba integrálnak. Minden arra mutat, hogy a spórolásra
kényszerített intézmények stabilizálását szolgáló közös
pályázat csak átmeneti megoldást jelent, még akkor is ha
nyernek. Több szakember szerint ezzel a finanszírozással még
egy fél évig lesz működőképes a rendszer, s állítják: a kórházak
bezárását senki sem vállalná fel, ehelyett adminisztratív úton,
a finanszírozással sodorják azokat a csőd, a bezárás felé.
Nógrád megye fekvőbeteg-ellátó intézményeinek októberi
finanszírozása - amely a júliusi valós teljesítmény elszámolását
tartalmazza - mintegy százmillió forinttal kevesebb, mint az előző
hónapban kiutalt összeg volt. A kiegészítő díjazás, mint új
finanszírozási elem belépése nélkül a megye három kórházának
hiánya már 112 millió forint lett volna szeptemberre. A júniusi
teljesítménytől tehát 11,4 százalékkal kapott kevesebb tb-támogatást
a balassagyarmati, 21,9 százalékkal a pásztói és 15,5 százalékkal
a salgótarjáni kórház. Ez a szám természetesen a nyári hónapok
alacsonyabb teljesítményének hatását is tartalmazza. Dérer
István, a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
igazgatója hangsúlyozta: az intézkedéssel a kormányzati költségvetési
elvárások alapján kiadott új finanszírozási és szakmai
jogszabályok alkalmazása kezdődött meg. Véleménye szerint
struktúraátalakítás nélkül e veszteséget már nem lehet
tartósan kezelni, ehhez megyei és regionális összefogás is szükséges.
Dérer István felhívta a figyelmet arra is, hogy a "betegutak"
többsége Budapestre vezet és így több milliárd forintot a
"megyén kívül" használnak fel. Mint mondta: érdekeltté
kell tenni az intézményeknek a megyei betegeket, hogy itt
kezeltessék magukat.
A
balassagyarmati dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet
igazgató-főorvosa, dr. Szabó Géza szerint, ha a jelenlegi
finanszírozási paraméterek fennmaradásával kell számolnunk,
akkor a hiány jelentőssé, akár a működést akadályozó mértékűvé
duzzadhat. Mindemellett egy más problémával is felvetődött
Balassagyarmaton. Nem csupán a szemészeti szakellátás szakmai
színvonala romlott Balassagyarmaton az egészségügyi ellátás
rendszerének átalakításával. A szemészeti ellátás
szakrendeléssé és egynapos sebészetté alakításával -
komoly presztízs-veszteség is érte a kórházat. A finanszírozási
rendszer is oly módon alakult át, hogy a korábban nyereséget
termelő szakma ma jelentős veszteséget "hoz". Tavaly
még 4-5 millió forintos pozitívumként szerepelt a
balassagyarmati kórház költségvetésében a teljes megyéből,
sőt azon túl is vonzó szemészeti ellátás. A szemészeti ellátásnak
a súlyponti salgótarjáni kórházba kerülésével azonban ez
ma már éves szinten 5 millió forint veszteségként jelentkező
tétel. A kórház igazgató-főorvvosa szerint az is kérdéses,
hogy megfelelő szakmai kihívások híján, romló feltételrendszer
mellett miként tartható meg egy jólképzett, a világ bármely
pontján versenyképes tudású orvosgárda. A balassagyamati szemészeti
osztályon jelenleg egy teljes és egy félállású szakorvos, két
szakorvos-jelölt, egy műtősnő és egy szakdolgozó végzi az
egynapos sebészeti ellátást és a szemészeti szakrendelést.
Dr.
Boczek Tibor, a pásztói Margit Kórház igazgatója úgy kalkulál,
hogy az őket érintő havi 18 millió forintos elvonással ez évben
54 millió forintos forráshiánya lesz az intézménynek. A kórház
éves költségvetése 1,3 milliárd forint, s így éves szinten
több mint 200 millió forintos forráshiány keletkezhet. Kórházuk
ragaszkodik szuverenitásához, csakhogy a kormány, az egészségügyi
reformra hivatkozva a pénzelvonással arra kényszeríti őket,
hogy vállaljanak részt a struktúraváltásban. A Margit Kórházat
is az elfekvő krónikus ellátás kategóriájába sorolták, ami
számukra elfogadhatatlan. A kórházigazgató szerint az aktív
ellátás hiánya olyan finanszírozási problémát okoz majd,
melynek következtében minden második kórházi dolgozó utcára
kerülhet. Hangsúlyozta továbbá, hogy ügyelet nélkül az
esetek túlnyomó többségében csak a megye másik két kórházában
látnák el a legkisebb sérülést is, és néhol a balesetek súlyos
sérültjeinek az életesély-romlásához is vezethetne mindez.
Dr. Boczek Tibor szerint az egész megye érdeke, hogy aktív ellátás
maradjon Pásztón, ezért a három kórházigazgató és a
fenntartók között jelenleg is tárgyalások folynak.
A
Szent Lázár Megyei Kórház (képünkön) havi költségvetése
300-320 millió forint, hiánya pedig 70 millióra rúg, a módosított
besorolási rendszer miatti bevételkiesés pedig 53 millió
forintot tesz ki havi szinten. A hiányszámításban azonban még
nincs benne a gázáremelés, az áfa-kulcs emelkedése, amelyek
jelentősen befolyásolják a kórház közüzemi számláit. Kaszás
Erika, az intézmény gazdasági igazgatója azon a véleményen
van, hogy számtalan intézkedésük - ami a betegellátás rovására
megy - sem tudja tartósan megoldani a gazdálkodási problémáikat.
A fekvő betegek jelentős része itt saját maga szerzi be a gyógyszereit,
az egyes vizsgálatokhoz szükséges papírlepedőt sem tudja már
biztosítani az intézmény, így mostantól a betegeknek saját törölközőiket
kell a vizsgálatra vinniük. A spórolás szükségességét
jelzi, hogy már nem tudnak a rászoruló összes beteg alá
pelenkát adni, és a pénzhiánynak tudható be az a terv is,
hogy a Május 1. úti tüdőgondozót egy-két hónapon belül
megszüntessék, az ellátást pedig bevigyék a kórház főépületbe.
A kórházvezetés itt számtalan olyan ötlettel előállt, mint
például a szociális otthoni ellátáshoz hasonló kórtermek
kialakítása. Az aktív ágyak egy részét eszerint a bútorozott,
önálló fürdőszobával, hűtőszekrénnyel, tévével
felszerelt kórtermeknek adnák át, amelyért 40-50 ezer forintos
havi térítési díjat kellene majd fizetni azoknak, akik a
kiemelt minőségű kórtermekben például a szociális otthoni
elhelyezésüket várnák. Ám mindezek az alulfinanszírozottság
mértékétől nagyságrenddel kisebb bevételhez juttatnák a
jelenleg százezres népességet ellátó egészségügyi intézményt.
Medveczky Attila
|