2007.10.12.
Lábon
hordjuk ki a koalíciós nyavalyákat
Hosszas
egyeztetések után megszületett az egészségbiztosítási
rendszer átalakításának koncepciója. Ezzel a kormánykoalíció
megtette legjelentősebb lépését az egészségügy reformjának
útján. A betegeket is más – irányított – útra terelik, többé
nem számíthatnak a sok évtized alatt bejáratott
mechanizmusokra.
Miközben
a szabad demokraták a "szabad választás mindenek fölött"
eszméjét hirdetik, az új egészségbiztosítási rendszer éppen
ettől fosztja meg a beteg embereket. Ezentúl kizárólag a háziorvosnál
és a házi gyermekorvosnál "szabad a gazda", a járóbeteg-szakellátót
sem választhatjuk meg. Szilvási István, az Országos Civil Fórum
egészségpolitikai szakértője szerint esetleges, hogy megadja-e
az engedélyt a beteg pénztára, ha nem a vele szerződött kórházban
szeretne gyógyulni a páciens. A szakértő emlékeztet, hogy évekkel
ezelőtt már született egy ellátás-szervezési törvény, ami
akkor megbukott ugyan, de a jelenlegi koncepció szinte egy az
egyben visszahozza azt. Akkor egymillió emberre méretezve
fejlesztették ki az irányított betegellátási rendszert,
vagyis azt, hogy fokról fokra megszervezik a beteg útját.
"Ez volt a több-biztosítós rendszer trójai falova, a
reformerek akkor szerezték a gyakorlatot."
Adok, de inkább kapok
Csapdáktól sem mentes a most elképzelt rendszer. A terv
szerint a pénztár csak a jó színvonalat nyújtó kórházzal,
szakellátóval köt szerződést. Ám a minőség pénzbe kerül,
a magánbefektetők azonban nem a kiadásokban, hanem a bevételben
érdekeltek. Szilvási István úgy látja, hogy a haszon érdekében
a pénztárak számára egyszerűbb megoldást jelent a minőség
csökkentése. Gondot okozhat az úgynevezett korrigált fejkvóta
is, vagyis az, hogy minden biztosított után kvóta jár, de azt
az eltérő egészségi állapotból fakadóan kiegyensúlyoznák.
Mivel az egészségügyi kiadásaink nyolcvan-kilencven százaléka
életünk utolsó egy évére koncentrálódik, a súlyos betegek
gyógyítási vagy életben tartási költségeit csak sokszoros
fejkvótával lehetne fedezni.
A nálunk megálmodott rendszer nem működik még sehol a
világban. Megtartja ugyan a szolidaritás elvét, hiszen az APEH
ezután is mindenkitől beszedi a járulékot, de a rendszert három
év alatt kétszázötvenmilliárd forinttal kell megrövidíteni
a konvergenciaprogram szerint. Tény, hogy voltak, és jelenleg is
vannak fölösleges szolgáltatások, de a szakértő szerint nem
a több-biztosítós modell a megoldás.
Kórház tíz embernek
A biztosítók szája ízének felel meg a jogalkotási
koncepció – állítja Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi
Menedzserképző Központjának kutatója. Szerinte egyértelműen
a magántőke kapott garanciákat. A liberális vezetésű minisztérium
folyamatosan hangoztatta a versenyt, amely növelné az ellátás
színvonalát. Ám nem szolgáltatót, hanem biztosítót választhat
az ember – noha nyilván kórházat szeretne. A szolgáltatók közötti
verseny sem valósul meg, mert a kórházak a biztosítók, és
nem a betegek kegyeit keresik majd.
Jelenleg
az önkormányzatoknak ellátási kötelezettségük van. De mi történik
akkor, ha az adott megye biztosítója nem köt szerződést a területileg
illetékes kórházzal? Megteheti, hiszen a tervezet szerint ő dönti
el, melyik szolgáltatóval egyezik meg az ellátásról. Az intézménynek
tehát megszűnhet a finanszírozása, hacsak nem kötelezik a
biztosítót szerződéskötésre. "Ha kötelezik, akkor
viszont ugyanott vagyunk, mint most – mondja Gaál Péter – a
megyénkénti felosztással kapcsolatban több kérdés is felmerül.
Mivel bárki bármelyik biztosítóval szerződhet, előfordulhat,
hogy egy másik megyéből csupán tíz ember köt megállapodást.
Nem életszerű, hogy egy profitorientált társaság vállalja,
hogy néhány ember miatt teljes adminisztrációs apparátust
tart fenn."
Bearanyozott
kézfogás
A
biztosan ráfizetéses betegeket lehetőségeik szerint igyekeznek
majd kiszűrni a biztosítók, de mivel kötelességük
mindenkivel szerződést kötni, utólag próbálják majd
megoldani ezt. Hollandiában bevett módszer az úgynevezett
golden handshake, azaz "bearanyozott kézfogás". A
biztosítók nagyobb összeg kifizetésével útjára bocsátják
a drága beteget, hogy ne kerüljön pénzükbe többé.
"Erre is fel kell készülnünk" – véli a szakértő.
Gaál
Péter szerint nincs garancia arra, hogy a fenntartók növelik az
ellátás színvonalát a kórházakban. A biztosítók nem
finanszírozzák az amúgy szükséges fejlesztéseket, hiszen az
nem éri meg nekik. "Lavírozni fognak, hogy lehetőség
szerint mérsékeljék a vesztségüket" – mondja Gaál. Az
is lehet, hogy az ellátási gondokkal küzdő régiókra nem
licitál senki.
Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának
szocialista elnöke erről korábban azt mondta, hogy az ilyen pénztárak
az állam százszázalékos tulajdonában maradnak. Így a veszteséges
területek az állam nyakán maradnak, közben a magántőke úgy
jut nyereséghez, hogy itt nem végez ellátásszervezést.
A
minisztérium szerint törvény határozza meg a szolgáltatási
alapcsomagot, ezzel is védik a betegek érdekeit. A dokumentum
szerint azonban bizottság dönthet majd az ellátások szűkítéséről,
s a grémiumban a biztosítók is képviseltetik magukat. Kérdések
merülnek föl a vizitdíjjal kapcsolatban is: a koncepció
szerint a biztosító elengedheti azt. De mi lesz, ha megemeli?
(Forrás: Magyar Hírlap)
|