|
 2007.10.19.
A
kárpátaljai magyarság egyik emlékhelye lehet
A
helybéliek mellett sok kárpátaljai és anyaországi vendég is
jelen volt az október 5-ei istentiszteleten Visk ősi református
templomában. Az istentiszteletet követően a gyülekezet átvonult
a református temetőbe, ahol ünnepélyes keretek között avatták
fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapító elnökének,
Fodó Sándornak a síremlékét.
A
sírnál ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű
Szervezetének elnöke elmondta: "Fodó Sándor hiányzik nekünk.
Ezt a hiányt nem tudja semmi pótolni, de valamelyest enyhítheti,
hogy ide kijöhetünk, dolgainkat végiggondolhatjuk és
gondolatban elbeszélgethetünk vele, ezért jó, hogy itt áll ez
a síremlék." Majd köszöntötte a megjelenteket: Kovács
Miklóst, a KMKSZ elnökét, Brenzovics Lászlót, a KMKSZ és a
megyei tanács alelnökét, Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét,
dr. Orosz Ildikót, a KMPSZ elnök asszonyát, Milován Jolánt, a
KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökét,
valamint Visk testvértelepüléseinek, a magyarországi Paks és
Felsőzsolca polgármestereit, Hajdú Jánost és Fejér Attilát.
Czébely Lajos magyartanár, Fodó Sándor egykori tanítványa
emlékezett a két és fél évvel ezelőtt eltemetett vezetőre,
felidézve annak gazdag életpályáját: "Nincs messze innen
a régi családi telek, ahonnan Fodó Sándor elindult, hogy küldetését
teljesítse. Sorskérdések iránti fogékonysága is ide vezethető
vissza: a magyarságáért három évig sztálini lágerekben
raboskodó apa, az értelmes, olvasott anya és a református környezet
határozzák meg fejlődésének irányát, és saját vallomása
szerint a népi írók: Sinka István, Németh László, Veres Péter,
Illyés Gyula és Kodolányi János. Ezeknek megismertetésében
és a református hit és filozófia megértésében nagy szerepe
volt egykori népfőiskolás barátainak, Krüzsely Erzsébetnek
és idősebb Sari Józsefnek. Hatással volt későbbi nézeteinek
kialakulására az akkori magyar tannyelvű Viski Általános
Iskola, majd az ukrán tannyelvű középiskolában folytatott
tanulmányai során tapasztalt magyarellenesség." Később
nyelvtudása révén eljutott a Szovjetunió legkülönbözőbb részeire.
Egy évig aranyásó volt Szibériában, felvételt nyert a jó hírű
észtországi Tartu egyetemére, katonai szolgálatot teljesített
a szovjet hadiflottánál, 1967-től 72-ig tanított az Ungvári
Állami Egyetem magyar tanszékén, ahol a kárpátaljai magyarság
szellemi organizátorává vált. 1972-ben megfogalmazott beadványa
miatt elbocsátják, előbb fűtő, majd korrektor a Kárpáti
Igaz Szónál. 1989-ben az ő vezetésével sikerült létrehozni
a KMKSZ-t, egy valóban tömeges magyar érdekvédelmi
szervezetet. Új nehézségek jelentkeztek, szembe kellett szállni
a kárpátaljai magyarság egységét megbontani igyekvő szándékokkal
is. Megillette volna, hogy az ukrán parlamentben képviseljen
minket, de ellenlábasai meghiúsították ezt. De a KMKSZ-t
kitartó híveinek segítségével így is sikerült megtartani.
Kovács
Miklós KMKSZ-elnök a hűséges magyar emberre emlékezve
elmondta: "Örömteli az, hogy Visk közössége viszonylag rövid
idő alatt felállította ezt az emlékművet, az itteni fejfák
motívumát megőrizve gránitban. Sándor biztosan örül
ennek...Nagyon ragaszkodott Viskhez, büszke volt arra, hogy ő
viski, és azt kell mondjam, hogy annak örült a legjobban, ha a
viskiek elismerték. Az elismerést kiérdemelte, hiszen egy olyan
emberről van szó, akinek megadatott, hogy a magyar ügyet
megtestesítse. Küzdelme jelképe volt egy nemzet élniakarásának.
Visk pedig büszke lehet rá, hogy adott egy ilyen embert a
magyarságnak, akire mindannyian felnézünk, mi, akiknek a magyar
ügy fontos." Jenei Károly helyi református lelkész áldása
után az egybegyűltek közösen énekelték el nemzeti
himnuszunkat.
(Forrás: Kárpátalja)
|
