|
 2007.10.19.
Pöttering
és a Babeş és a Bolyai
Romániának
még jelentős lépéseket kell tennie a korrupció leküzdése érdekében
– hívta fel a figyelmet október 16-án Hans-Gert Pöttering,
az Európai Parlament elnöke a román törvényhozás két házának
együttes ülésén elhangzott beszédében. Az EP-elnök sürgető
felhívást intézett a román hatóságokhoz, hogy tegyék
mihamarabb működőképessé a mezőgazdasági kifizetési ügynökségeket.
A honatyák előtti felszólalásában az elnök arra is emlékeztette
a képviselőket és szenátorokat, hogy Románia számos erőfeszítést
tett annak érdekében, hogy megfeleljen az európai uniós
csatlakozási követelményeknek, és arra ösztönözte a
politikusokat, hogy folytassák a megkezdett reformokat. Pöttering
(képünkön) egyben a pártoknak is üzent, felkérve a vezetőiket,
hogy a november végi európai parlamenti választás előtti kampányban
uniós témákról szóljanak a politikai viták. A kétnapos
bukaresti látogatása során az elnök számos vezető
politikussal találkozott. Mint kifejtette, az egyeztetésekből
azt a következtetést vonta le, hogy a politikai vezetők elkötelezettek
a korrupcióellenes harcban. „Az a fajta korrupció, amellyel
Románia jelenleg küzd, minden olyan államban megfigyelhető,
amely a kommunista berendezkedésről a kapitalistára tér át,
az ellene való harcban viszont minden esetben a Európai Unió előírásai
szerint kell eljárnia a román hatóságoknak” – szögezte le
Pöttering. Kitért ugyanakkor az Európai Bizottságnak a mezőgazdaságra
vonatkozó ultimátumára, reményét fejezve ki, hogy a testület
nem dönt majd a védzáradék alkalmazása mellett, viszont leszögezte:
a végső döntés a román hatóságok teljesítményétől függ.
Az EP-elnök Traian Băsescu államfővel is tanácskozott, majd közös
sajtótájékoztatón ismertette a találkozó eredményét. Pöttering
közölte, nem ellenzi a népszavazás és az EP-választás egy
időben való megszervezését, de az államfőt is emlékeztette
arra, hogy a választásokon elsősorban európai kérdéseknek
kell szóba kerülniük a belpolitikai témák helyett. Az Unió törvényhozó
testületének jelenlegi vezetője többek között a kisebbségek
képviselőivel is egyeztetett, és biztosította őket, hogy támogatja
a mintegy egy éve a román parlament szakbizottságában
„megrekedt”, a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet
mihamarabbi elfogadását. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokon
a Frunda György szenátor vezette RMDSZ-küldöttség ismertette
az elnökkel a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE)
történetét és jelenlegi helyzetét, rámutatva: a magyar nyelvű
oktatás számára az lenne a legkedvezőbb, ha a Babeş- és a
Bolyai-egyetem két külön intézményként működne, közösen
használva a jelenlegi épületeket. A küldöttség egyben Pöttering
támogatását kérte annak érdekében, hogy az EP-ben tűzzék
napirendre a BBTE ügyét. A szenátor szerint Pöttering azt
mondta, hogy ez a kérdés ugyan belügy, de elvi szinten támogatja
az anyanyelvű felsőoktatást. Varujan Pambuccian, a képviselőház
kisebbségi képviselőcsoportjának frakcióvezetője szerint az
EP-elnök értékelte azt a gyakorlatot, ahogyan Romániában a
kisebbségi kérdést kezelik. Ennek előzménye, hogy október 9-én
elsősorban a magyar európai parlamenti (EP) képviselők és tanácsadóik
vettek részt azon a közmeghallgatáson, amelyet a Babes–Bolyai
Tudományegyetemen (BBTE) belüli esélyegyenlőségről Kónya-Hamar
Sándor képviselő kezdeményezésére tartottak Brüsszelben. A
rendezvényen volt és jelenlegi EBESZ-szakértők, a Nemzeti
Kisebbségek Főbiztosi Irodájának munkatársai, a nyelvhasználati
jogi kérdések, valamint a multikulturalitás területének független
szakértői tartottak előadásokat. Személyes tapasztalatairól
beszélt ugyanakkor a BBTE néhány tanára is. A közmeghallgatás
elsősorban az EP-képviselőknek, valamint az oktatásügy, a
kultúra, a nyelvjogok és az esélyegyenlőség területén tevékenykedő
lobbiszervezetek szakembereinek szólt. A hallgatóság soraiban
szorgalmasan jegyzetelt a román állandó képviselet egyik
beosztottja is. Az előadásokkal a kolozsvári képviselő voltaképpen
annak a nyilatkozattervezetnek próbált hátszelet biztosítani,
amelyet Kelemen Atilla és Szabó Károly képviselőtársaival júniusban
bocsátott aláírásra. A dokumentum elítéli a mindenkori román
kormánynak a magyar tannyelvű állami egyetemmel kapcsolatos
elutasító és diszkriminatív magatartását. Kéri az Európai
Bizottságot és az Európai Tanácsot, indítsanak olyan jogi eljárásokat,
amelyek rábírják Romániát a vállalt kötelezettségei betartására,
a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. A
nyilatkozat akkor válhatna az Európai Parlament hivatalos
dokumentumává, ha október 25. előtt 393 képviselő aláírását
sikerülne ehhez megszerezni.
(Forrás: kronika. ro)
|
