|
 2007.09.14.
Nincs
bocsánat!
A
szlovák kormány-triumvirátus kitett magáért bocsánatkérés-ügyben.
Robert Fico elképesztő arcátlanságnak tartja azt a felvetést,
hogy a szlovákok kérjenek bocsánatot a magyaroktól. Vladimír
Meciar zavaros történelmi fejtegetésekbe bocsátkozva lefasisztázta
a kitelepített magyarokat. Az MKP ugyanakkor kölcsönös bocsánatkérést
javasolt mindkét fél részéről. Ez lett belőle. Szlovák kormány-diagnózis
következik. Fico keményen fogalmazott a javaslattal
kapcsolatban: „Miért is kellene a szlovákoknak bocsánatot kérniük
a magyaroktól, tényleg nem tudom. Ez csak Csáky Pál naiv képzelődése.
Az egyetlen dolog, amit Csáky Pál szeretett volna kiprovokálni,
csupán egy valóságtól elszakadt téma, amely viharos vitát vált
ki, semmi mást. Ez égbekiáltó arcátlanság,” jelentette ki
Szlovákia miniszterelnöke, a szlovák koalíciós tanács
szeptember 10-ei ülése után. Vladimír Meciar, a kormánypárti
HZDS elnöke arra figyelmeztetett, hogy az MKP az 1938 után történtekért
is bocsánatkérést követel. „De hiszen az 1938-1945 közötti
időszakban Dél-Szlovákia megszállás alatt állt. A magyar
nemzetiségű állampolgárokat erőszakkal Magyarország állampolgáraivá
tették. Elsőként hajtották ki őket az orosz frontra. Ebben az
időszakban költöztették ki a zsidókat. Sok embert
meggyilkoltak,” állapította meg Meciar, aki szerint csak Kassán
1944 és 1945 fordulóján bírósági ítélet nélkül majdnem
500 embert akasztottak fel az utcai lámpákra. Erről azonban
Meciar szerint hallgatnak, és ezért senki sem akar bocsánatot kérni.
Az
MKP javaslata szerint az 1918-as időszakért is bocsánat jár a
magyaroknak. A HZDS elnöke szerint azonban ha ezzel az időszakkal
kapcsolatban „valamiről lehet beszélni, akkor arról, hogy
Szlovákiát kétszer is megszállta a magyar hadsereg.” „Először,
amikor a trianoni megállapodás után nem voltak hajlandók távozni,
másodszor pedig, mikor Kosút (szó szerinti idézet Meciartól
– a szerk. megj.) vörös hadserege megtámadta Szlovákiát, és
a magyar hadsereg segítségével elfoglalták Kelet-Szlovákia
egy részét.” „Ezek nem csak kommunisták voltak. Véres
harcok voltak Kelet-Szlovákiában. Ezek az események kifakulnak
és nem fogunk róluk beszélni, hanem a Fekete-erdőbe és a
Sumava-hegységbe történt átköltöztetésekről fogunk beszélni.
De hiszen szlovákok ezreit is átköltöztették oda,”
jelentette ki Meciar. Azonban szerinte nagy részük jogosan lett
átköltöztetve, mivel a Horthy-seregben szolgáltak, kisebb részük
pedig jogtalanul. „Akkor most a fasisztáktól is elnézést
kell kérnünk? Annak ürügyén, hogy nemzetiséghez
tartoztak?” kérdezte a HZDS elnöke, Szlovákia háromszoros
miniszterelnöke. Meciar arra is emlékeztetett, hogy a múlt században
Szlovákiát ötször megszállták a magyar csapatok. „Melyik másik
ország volt megszállva más ország hadserege által? A
magyaroktól sohasem hallottam bocsánatkérést. Szlovákok
ellenséges pozícióban sohasem harcoltak Magyarország területén,
és nem követtek el bűntetteket,” hangsúlyozta. A háború után
szerinte Magyarország állampolgárairól volt szó, akik a háború
végeztével sem lettek Csehszlovákia állampolgárai. Meciar
szerint megegyezésen alapuló állampolgárcseréről volt szó,
nem pedig erőszakos kitelepítésről. Ráadásul szerinte
1955-ben a parlament kártérítési törvényt fogadott el, majd
1968-ban még egyet. Ján Slota SNS-elnök ezúttal csak annyit
mondott: a magyarok annyi bűnt követtek el a szlovákok ellen az
elmúlt száz évben, hogy bocsánatkérésük „magától értetődő”
lenne. Pavol Paska, a szlovák parlament elnöke a kormány többi
vezéralakjához hasonlóan úgy látja, semmi szükség a szlovák-magyar
megbékélési nyilatkozat elfogadására. Ezt az után közölte,
miután átvette a Magyar Koalíció Pártjának képviselőitől
a vonatkozó javaslatot. Paska az elmúlt évben ötször találkozott
Szili Katalinnal, a magyar országgyűlés elnökével, és
sohasem merült fel köztük a megbékélési nyilatkozat témája.
Jozef Plsko, a szlovák parlament szóvivője a TASR hírügynökségnek
elmondta, feltehetőleg sem a szlovák, sem a magyar fél részéről
nincs meg a politikai akarat egy ilyen összetett, a kölcsönös
múltról szóló nyilatkozat elfogadására.
Paska
szeptember elején még elképzelhetőnek tartott egy ilyen jellegű
egyezséget Szili Katalinnal. A dokumentum szövege megteremtette
volna a feltételeket a közös jövő építésére, és nem
boncolgatta volna a múlt problémáit, közölte akkor a
parlament elnöke. Az MKP képviselői szeptember 7-én bemutatták
Pavol Paskának a közös nyilatkozat tervezetét, amellyel a
szlovák és a magyar parlament is sajnálatát fejezné ki a közös
múlt ellentmondásos momentumairól. A dokumentumot írásos formában
is eljuttatják a szlovák házelnöknek, csakúgy Szili
Katalinnak is. „Ha a jövőről kell beszélnünk, akkor beszéljünk
a közös európai jövőről, de úgy, hogy a múltból semmi sem
ingerelje a jelent,” mondta el a 7-ei találkozón Pavol Paška,
akinek meglátása szerint a két ország parlamentje közti
kapcsolat jó, és folyamatosan javul. (Felső képünkön a
kitelepítés egyik megörökített pillanata, alsó képünkön
Slota, Fico és Meciar.)
(forrás: bumm.sk)
|
