|
 2007.09.21.
Isten
nélkül irányát veszti az élet...
XVI.
Benedek pápa hetedik, Itálián kívüli apostoli látogatására
szeptember 8-án és 9-én került sor a szomszédos Ausztriában.
Bécsi programját követően a Szentatya a 850 éves, közép-európai
jelentőségű kegyhelyre, Mariazellbe, majd Heiligenkreuzba zarándokolt.
XVI. Benedek pápa szeptember 7-én, pénteken délben érkezett Bécs
schwechati repülőterére, ahol Heinz Fischer köztársasági elnök
és Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek köszöntötték.
A Szentatya első beszédében emlékeztetett rá, hogy látogatására
a mariazelli kegyhely fennállásának évfordulója adott
alkalmat. A Szűzanyának ez a kegyhelye mintegy Ausztria anyai szívét
jelképezi, és kezdettől fogva sajátos jelentősége van a
magyarok és a szláv népek számára is.
A
repülőgép fedélzetén a Szentatya kötetlen beszélgetést
folytatott a vele utazó újságírókkal. "Azért megyek
Ausztriába, hogy megerősítsem az embereket a hitben -
nyilatkozta a pápa -, mert az Isten nélküli élet irányvesztett."
Látogatása nem politikai út, hanem zarándoklat. Az osztrák
helyi egyház közelmúltbeli nehézségeire vonatkozóan köszönetet
kíván mondani mindazoknak, akik a nehéz időkben is hűségesek
maradtak az egyházhoz.
Délután
a Hofburgban Heinz Fischer államfő fogadta a pápát, majd a
palota fogadási termében találkozott XVI. Benedek az osztrák
hatóságok és a diplomáciai testületek képviselőivel. Hozzájuk
szólva azt mondta: Ausztria az elmúlt évtizedekben olyan
sikereket könyvelhetett el, amelyeket két nemzedékkel ezelőtt
még senki sem mert volna remélni. Az ország nem pusztán jelentős
gazdasági haladásról tett tanúságot, hanem példaszerű társadalmi
együttélést fejlesztett ki, amelynek rokon értelmű szavává
vált a "társadalmi szolidaritás". A közép-kelet-európai
országok számára ebben a folyamatban való részvétel további
ösztönzés arra, hogy megszilárdítsák belső szabadságukat,
a jogállamiságot és a demokráciát. Európa nem tagadhatja meg
keresztény gyökereit. A kereszténység mélyen megjelölte ezt
a földrészt. A globalizációt nem lehet megállítani, a
politikai elit sürgető feladata viszont, hogy a folyamatot
rendszabályozza és korlátok közé szorítsa, elkerülve ezáltal,
hogy a jelenség a legszegényebb országok és a gazdag országokban
élő szegények kárára valósuljon meg, és beárnyékolja a jövő
nemzedékeit is. A pápa felhívást intézett a politikai felelősökhöz
annak érdekében is, hogy tegyenek meg mindent, hogy az európai
országok ismét nyitottak legyenek a gyermekek befogadására és
az emberi élet védelmére.
Másnap,
szeptember 8-án a mariazelli kegyhelyre zarándokolt a pápa.
"A sok víz nem volt képes kioltani a szeretet tüzét"
- a szentírási szavak beteljesülésének lehettek szemtanúi a
jelenlévők, ahol csaknem negyvenezer "vízálló keresztény"
gyűlt össze a szakadó esőben. A kegytemplom előtti parányi tér
és a mellette nyíló meredek völgy az emelvényekre telepített
szektoroknak köszönhetően háromemeletes összefüggő templomtérré
változott. A zarándokok serege hajnal óta folyamatosan érkezett.
Ausztria összes plébániája képviseltette magát. A buszparkolókban
szenteltvízhintő papok fogadták a híveket "Isten
hozott!" felkiáltással. Innen négy kilométeres gyalogút
következett. A kétezer magyar zarándokot hét főpásztor
vezette: Bábel Balázs, Ternyák Csaba, Pápai Lajos, Mayer Mihály,
Veres András, Tempfli József és Várszegi Asztrik. Bécsből a
pápa a rossz időjárás miatt helikopter helyett kocsival tette
meg a kilencven kilométeres utat. A pápai oltár kialakítása
egy szűk cellához hasonlított, emlékeztetve a kegyhely XII. századi
eredetére, amikor egy Magnus nevű szerzetes remeteként élt
ezen a helyen, és cellájában tartotta csodás Madonna-szobrát.
Akkor is, most is a maga egyszerűségében volt látható - díszes
ruhája nélkül - a hársfából faragott kegyszobor. A 850 éves
jubileumra megújult és megszépült a magyar vonatkozásokkal
teli kegytemplom és környéke. XVI. Benedek még bíborosként
megfogadta, hogy ha Isten élteti, nem marad el erről a nagy ünnepről.
Most pápaként - zarándokbottal a kezében - ezüstrózsát
hozott a celli Szűzanyának. A Szűzanya születésnapját - és
a pápai látogatást - kilenc hónapos előkészület után ünnepelték
az osztrák hívek. Meghívták a környező országok zarándokait,
akiket a Szentatya és a helyi püspök anyanyelvükön köszöntöttek:
magyarul, horvátul, szlovénül, lengyelül, olaszul, csehül és
szlovákul. A szentmisében magyar nyelven hangzott el a
szentlecke: "Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden a
javukra válik." A közös történelmi múltra emlékeztetett
Habsburg Ottó jelenléte. Mottója szerint a celli zarándoklat célja
"Krisztusra tekinteni" a Boldogasszony szemével. Ezt
hangsúlyozta beszédében a pápa is: "Ha ezt tesszük, ráébredünk
arra, hogy a kereszténység több mint egy erkölcsi rendszer,
egy sor törvénnyel. Életre és halálra szóló barátság,
amire rábízhatjuk magunkat. Ha Jézus Krisztussal és az ő egyházával
újraolvassuk a tízparancsolatot, feltárul a benne rejlő örök
érvényű tanítás: "igen" Istenre, aki szeret és
igazi szabadságra vezet minket (az első három parancsolat);
"igen" a családra (IV. parancsolat), az életre (V.), a
felelős szeretetre (VI.), a kölcsönös segítségnyújtásra és
a közösségi felelősségvállalásra (VII.), az igazságra (VIII.)
és a másik ember személyének és tulajdonának a tiszteletére
(IX. és X. parancsolat)." "Nyolcszázötven éve zarándokolnak
ide különböző népek és nemzetek. Olyan emberek, akik
magukkal hozzák szívük vágyait, aggodalmait és reményeit,
országuk gondjait és céljait. Mariazell így vált a béke és
a kiengesztelődött egység szent helyévé. Itt megtapasztaljuk
az Édesanya vigasztaló jóságát, és Jézus Krisztussal találkozunk.
A mi élettervünk ugyanis túlmutat a hétköznapokon: szükségünk
van Istenre, aki megmutatta nekünk az arcát és megnyitotta számunkra
a szívét." A szentmise végén a pápa imádságáról
biztosította az árvíz sújtotta területek lakóit, és megemlékezett
arról a két idős zarándokról, akik Mariazellből indultak életük
utolsó útjára. Az újonnan megválasztott osztrák egyházközségek
képviselői a Szentatya kezéből vehették át Szent Lukács
evangéliumát és az Apostolok cselekedeteit, hogy megbízatásuknak
megfelelően az ő életük is szeretetközvetítő hithirdetés
legyen. A szentmise végére elállt az eső, délután Benedek pápa
népes papi és szerzetesi közösségben imádkozta el a vesperást.
A bazilikában ott ült testvére, Georg Ratzinger is. A Máriát
köszöntő városban több helyen láttuk és hallottuk azt a különleges
CD-t, melyen maguk az osztrák püspökök énekelnek szebbnél
szebb Mária-énekeket. Másnap a pápa a bécsi Szent István-bazilikában
mutatott be főpapi szentmisét, megerősítő példát mutatva
ezzel a vasárnap szentségét máig megőrző osztrák népnek.
"Az Úr napja nélkül nem tudunk élni" - emlékeztetett
a vasárnap megszentelése miatt életüket kockáztató IV. századi
üldözött keresztények vallomására. Vasárnap délután a
heiligenkreuzi ciszterci apátságot kereste fel a Szentatya, hogy
felhívja a figyelmet Szent Benedek alapvető útmutatására,
Regulájára, amely szerint a ciszterci szerzetesek is élnek. A pápa
az itt működő pápai akadémia alapításának 205. évfordulójára
is emlékeztetett. A Szentatya utolsó programja 9-én délután a
bécsi Konzerthausba vezetett, ahol találkozott az osztrák önkéntesek
képviselőivel. Köszönetet mondott valamennyi férfinek és nőnek,
fiatalnak és gyereknek áldozatos munkájukért, amellyel hozzájárulnak
a társadalom emberibb és keresztényibb arcának kialakításához.
Ebben a szolgálatban megjelenik az Istenről és az emberről
alkotott keresztény kép: vagyis Isten szeretete és a mi
szeretetünk felebarátunk iránt - mondta beszédében. Háromnapos
ausztriai látogatása végén a Szentatya szeptember 9-én este tért
vissza Castel Gandolfóba.
Kovács Gergely /Rosdy Pál
(forrás:
ujember.hu)
|
