|
 2007.09.21.
Demszky
uszít a járművezetők ellen
Elmaradt
a BKV dolgozóinak meghirdetett sztrájkja. A szakszervezetek
engedtek követeléseikből, és megegyezetek a vállalat vezetésével.
Bár
az érdekképviseletek álláspontja a bérkövetelés és a sztrájk
kérdésében alapvetően megegyezett, a dolgozók, elsősorban is
a járművezetők véleménye közel sem volt ennyire egyértelmű.
Az általam megszólított busz- és villamosvezetők többsége
szívesen elmondta a közlekedési vállalat helyzetével
kapcsolatos észrevételeit, ám – félve az esetleges retorzióktól
– egytől-egyik ragaszkodtak a névtelenséghez.
Elmondásuk
szerint idén januártól jelentős mértékben, nettó 7-8 ezer
forinttal emelték a járművezetők fizetését, ami viszonylag
kedvező, többek szerint elfogadható érték. Csakhogy az infláció
is lényegesen magasabb volt a vártnál. Ezért jött volna jól
a 6 százalékos évközi korrekció, ami az érdekképviseletek
és a vállalat vezetősége közötti megállapodás értelmében
járt is a dolgozóknak. Ám a BKV vezetősége igyekezett kibújni
az egyezség teljesítése alól, és ez tette szükségessé a
sztrájk kilátásba helyezését.
Pedig
amikor – Aba Botond leváltását követően – Antal Attila
vezérigazgatóval az élen új menedzsment vette át a BKV irányítását,
alaposan megemelték a vezetői munkabéreket. Például a vezérigazgató
fizetését pontosan a duplájára, havi 800 ezerről 1 600 ezer
forintra növelték, hasonlóan a megújult vezetőség többi
tagjához.
A
járművezetők szerint a legnagyobb probléma nem is az alacsony
bérszínvonal, hanem az, hogy Demszky Gábor főpolgármester, a
vállalatot birtokló budapesti önkormányzat vezetője a BKV
dolgozói ellen uszítja a főváros lakosságát. Azt
hangoztatja, hogy a járművezetőknek kiemelt fizetésük van, így
ne panaszkodjanak, hanem tegyék a dolgukat. Demszky szerint a
busz-, villamos-, metró- és HÉV-vezetők átlagos fizetése
havi 230 ezer forint, csakhogy ez bruttó összeg, és a kézhez
kapott munkabér körülbelül 100 ezer forinttal kevesebb. Ráadásul
a járművezetőknek sokszor két részletben kell ledolgozniuk
napi munkaidejüket. Ez azt jelenti, hogy például egy
villamosvezető hajnali 4 előtt kezdi a munkát, és dolgozik délelőtt
9-ig. Ezután hazamehet, ám délután 1-kor már újra járműre
kell szállnia, és 17 órakor fejezi be a műszakot. A kettéosztott
munka közötti szabadidő általában semmire nem elég, az ilyen
jellegű műszakbeosztás a járművezető egész napját tönkreteszi,
az ezért fizetett pótlék pedig mindössze bruttó 800 forint.
Mindezen
túl a BKV-nál dolgozók csak ritkán élvezhetik a hétvégi
vagy ünnepnapi pihenést, számukra sokszor ezek a napok is munkával
telnek el. Emellett a mások életéért viselt felelősség
folyamatos és intenzív figyelemösszpontosítást igényel, ami
rendkívüli mértékben kimeríti az embert. A járművezetők körében
általánosan a vélemény, hogy az ilyen előnytelen időbeosztású
és felelősségteljes munkáért nem sok a nettó 110-120 ezer
forint.
Ezúttal
ugyan teljesültek a munkavállalók igényei, ám több járművezető
is tart attól, hogy a BKV menedzsmentje a későbbiekben a dolgozóknak
járó juttatásokon igyekszik megtakarítani a béremelések összegét.
Így veszélybe kerülhetnek a vállalat alkalmazottainak biztosított
olyan kedvezmények, mint például a családtagjaiknak járó
ingyenes bérlet vagy a karácsonyi pénzjutalom.
A
BKV tartozásait, anyagi gondjait illetően a járművezetők többnyire
úgy vélekednek, hogy a nehézségeket elsősorban az állami támogatás
szűkössége okozza. A nagyvárosi tömegközlekedés ugyanis a
világon mindenütt veszteséges tevékenység, ám nélkülözhetetlen
feltétele a gazdaság működésének, a normális életnek. Ezért
a tömegközlekedés költségeinek döntő részét mindenhol az
állam fedezi. Nálunk viszont olyan mértékben hiányos az állami
finanszírozás, amit a bevételekből eleve lehetetlen kigazdálkodni.
Tovább
súlyosbítja a gondokat – és a fővárosi vezetőség felelősségét
is felveti – az évek óta ígérgetett, de mind a mai napig el
nem kezdett beruházás, a 4-es metró építése, illetve az előkészítés
hatalmas költségei. Pedig a 2006-os választások előtt az
MSZP, majd Demszky is azzal hitegették a budapestieket, hogy győzelmük
esetén pár hónapon belül elkezdődik az alagút fúrása. Azóta
már eltelt egy év, ám a munka igencsak akadozik, amit szemléletesen
jelez a Tétényi úti munkagödörben bekövetkezett és súlyos
anyagi károkkal járó baleset is. Az új metróvonal átadásának
időpontja még ma is bizonytalan, ám a népszerűsítésére
teljesen feleslegesen kidobott milliárdok nagyon hiányoznak a
BKV költségvetéséből.
Szeptember
4-én tehát elmaradt a sztrájk, de Budapesten már a közlekedési
dolgozók munkabeszűntetése nélkül is egyre körülményesebb
a BKV járműveivel való utazás. Rendszeresek a járatkimaradások,
állandósultak a dugók. A munkabeszűntetés tervezett napján
sztrájk nélkül is két órába telt, amíg kőbányai lakásomból
– a 9-es és a 8-as busz igénybevételével – eljutottam Budára,
lapunk szerkesztőségébe.
Varga Imre
|
