vissza a főoldalra

 2007.09.28. 

„Adjátok vissza a hegyeimet!”

Wass Albert életéről készíti új filmjét Koltay Gábor

Jövő év elején emlékezünk az író születésének 100. évfordulójára. Szeretném, ha a film bemutatásra kerülne. Wass Albert sorsa jellegzetes, trianoni magyar sors. Egész élete, művei, küzdelmei, hányattatásai, s életének befejezése jellegzetesen magyar. Számomra fontos tehát, hogy a 2003 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal készített film ez év őszén elkészüljön. Ezt követően tudok majd hozzákezdeni a trilógia.

- Hová sorolná műfaját tekintve a Wass Albert életét bemutató filmjét?

- Eredendően játékfilmet terveztem mind Trianonról, mind pedig a Kormányzó életéről, de ma sajnos magától értetődő, hogy ezekre a témákra én semmiképpen sem tudok megfelelő pénzösszeget szerezni… Ugyanakkor viszont rendkívül fontos, hogy szó essék XX. századi történelmünkről. Ezért dokumentumfilmeket készítettem. Igaz, hogy ezek azért sokfajta lírai-, az érzelmekre is ható részletekkel teli, egyáltalán nem a hagyományos értelemben vett dokumentumfilmek lettek. A Wass Albert-film ezektől különbözni fog - már csak ezért sem lehet a trilógia harmadik része -, hiszen sokfajta játékfilmes részlettel telített filmről lesz szó, amely minden szempontból átmenet a dokumentum- és játékfilm között. A filmben a sokoldalú, rendkívüli elhitető erővel rendelkező Rékasi Károly megszemélyesítésében a film főhőse keresi, kutatja az okát Wass Albert 15 éve tapasztalható páratlan népszerűségének, olvasottságának, valamint annak az irracionális gyűlöletnek az eredőjét, amely őt egyes személyek, kisebb csoportok, ugyanakkor meglehetősen hangos és befolyásos közszereplők részéről övezi. Wass Albert műveiből indulok ki, s végigkövetem az egész pályát, nem megkerülve a személyével kapcsolatban felmerülő aktuális kérdéseket sem.

- Számunkra kívülállók számára Wass Albert élete kalandokban, sajátos fordulatokban gazdagnak tűnik, talán az is kijelenthető, hogy különleges, egyedi sors az övé. A film elkészültét követően helytállónak tartja-e ezt?

- Teljes mértékben. Ezért mondtam azt, hogy jellegzetesen trianoni sors az övé, akit 1920-ban elválasztanak hazájától, húsz évvel később megéri a nagy ünnepet, majd újabb négy év elteltével menekülnie kell, sőt háborús bűnössé nyilvánítják, akit halálra ítélnek. Kalandos úton Amerikába kerül, a demokrácia és a szabadság hazájába, hiszen úgy vélte, itt lehet a leghatékonyabban képviselnie Erdély ügyét, az igazságot. Keservesen csalódnia kell, nemcsak a nemzetközi politikában, hanem a közel másfél milliós amerikai magyarságban is. De megéri a századvégi közép-európai rendszerváltozásokat, ez élete alkonyán talán reményeket is kelt benne, majd keserűen tapasztalnia kell, hogy a hivatalos Magyarországnak nincs rá szüksége. Gondoljunk csak bele, 1990-től haláláig, 1998-ig nyolc alkalommal kaphatott volna Kossuth-díjat, de szóba sem került a neve. Bizonyára sokak számára ismeretes a magyar állampolgárságával kapcsolatos herce-hurca is.

- Filmje révén kerülnek-e napvilágra olyan részletek az író életéből, melyeket eddig nem ismerhettünk, illetve amelyeket rejtély, homály övezett?

- Mint említettem, az összes, személyével kapcsolatos, rendre felmerülő kérdést érintem. Legfontosabbak a háborús bűnössé nyilvánításával és halálra ítélésével kapcsolatos kérdések, amelyekben a film a Securitate irattárában fellelhető teljes anyagot végigkutató Vekov Károly kolozsvári történész segítségével bizonyítja Wass Albert ártatlanságát, leleplezi a koncepciós per hazug állításait. Azt gondolom, ez a legfontosabb kérdés, amelyet folyamatosan fel kell vetnünk annak érdekében, hogy Romániában végre a perújrafelvétel bekövetkezzék. Mindenekelőtt Rékasi Károly nevét kell megemlítenem, aki rendkívüli átéléssel oldotta meg meglehetősen nehéz feladatát. A filmben keveset beszél, annál többet kutat, tűnődik, gondolkodik, rakja egymás mellé a mozaikkockákat, s így próbálja megfogalmazni saját maga, következésképp a néző számára, hogy ki is Wass Albert, miről is van szó valójában. Honnan és miből erednek ezek az irracionális szenvedélyek? Keresése közben történészekhez, irodalmárokhoz, a legkülönfélébb emberekhez jut el, akik egy-egy gondolati útbaigazítással segítenek neki. Ezek közül megemlíthetem Vekov Károlyon kívül Pomogáts Béla, Takaró Mihály, Márkus Béla, Bertha Zoltán, Medvigy Endre, a marosvásárhelyi Nagy Pál irodalomtörténészeket. Raffay Ernő történésztől ezúttal is sok segítséget kaptam, akárcsak Bartha József holtmarosi református lelkésztől, aki az Erdélyben működő Czegei Wass Alapítvány lelke és motorja is egyben. Fontos szerepe van a filmben Kincses Elődnek, aki a perújrafelvétel rendíthetetlen harcosa Romániában. De a Wass Albert család több tagja is jelen lesz a filmben.

- Ütközött-e nehézségekbe a romániai forgatások során?

- Talán furcsán hangzik, de nem. Ennek persze az is oka lehet, hogy a forgatások jól elő voltak készítve, mindig voltak velünk románul jól beszélő magyar és erdélyi történészek, közéleti személyiségek, akik éles helyzetben segíteni tudtak volna. De szerencsére erre nem került sor. Sajnos az is a cáfolandó legendák közé tartozik, hogy Wass Albert románellenes lett volna. Erről szó sincs. El kellene olvasni idevágó könyveit, amelyek éppen a magyar és a román nép egymásrautaltságáról szólnak. Mélyen hiszek abban, hogy a film ahhoz is hozzá fog járulni, hogy a perújrafelvétel megtörténjen és Wass Albert felmentést kapjon a legsúlyosabb vád alól. Szeretném hangsúlyozni, hogy román irodalmároktól és történészektől is komoly segítséget kaptam, sőt a kamera előtti szereplést is vállalták. De ez így is van rendjén.

- Milyen fogadtatásra számít?

- Milyen fogadtatásra számítsak egy olyan országban, ahol a Trianon- és a Horthy-filmemet egyetlen televízió sem hajlandó vetíteni, s Wass Albert szobrát számos helyen, kiváltképp a kétmilliós metropolisban, Budapesten még mindig nem lehet felállítani. Szánalmas, de jellemző helyzet, minősíti a Fővárosi Önkormányzat nagyobbik felét. Mi a félelem tárgya valójában? Miért mondja azt a filmben egy idős erdélyi néni - tapasztalván a szobordöntögetéseket Erdélyben -, hogy „holtában is félnek tőle”? Miért félnek a rossz lelkiismeretű emberek, politikusok ettől az életműtől és annak nagyon is aktuális mai üzenetétől? Tehát a fogadtatással kapcsolatban nagy vitákra számítok, de ez már nem újdonság számomra. Nagyon szeretném, ha százezrek néznék meg munkámat.

- Mikortól és hol lehet majd az érdeklődőknek megtekinteni legújabb filmjét?

- Szeretném, ha nemcsak az Uránia mozi vetítené a filmet, mivel így kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk. Bízom abban, hogy Budapesten fogok más vetítőhelyeket is találni, s abban sincs kétségem, hogy a fővároson kívül nagyon sok helyen fogják műsorra tűzni ezt az alkotást. Október végére elkészülünk a filmmel. Ebben nagy segítségemre van az a lelkes összefogás, amelynek eredményeként úgy tűnik, hogy a film befejezéséhez szükséges 10 millió forint össze fog gyűlni. Ugyanis a film költségvetésének kétharmadán túl önerőből már nem tud többet áldozni a gyártó a filmre, viszont manapság egyetlen televíziótól, vagy filmes pénzosztó helytől sem érdemes egy ilyen film kapcsán támogatásban reménykednünk... Ide jutottunk a rendszerváltozás tizenhetedik esztendejében. Ezért fontos számunkra különösen ez az életmű, amely mindent kimond a magyarság huszadik századi lelki-szellemi szétesésével kapcsolatban.

Kovács Attila