|
 2007.09.28.
Zuhanórepülés
(Novák Erik filmje)
A világ összes
filmese tudja, hogy a hollywoodi profizmussal elkészített akciófilmet
lehetetlen vállalkozás felülmúlni, ugyanis ezek a mozik olyan
szemkápráztató látványt és pirotechnikát nyújtanak, forgatókönyvük
pedig annyira dekára adagolja az izgalmat, hogy aki utánozni
szeretné őket, annak bizony jól fel kell kötnie a gatyáját.
Külföldi és hazai rendezők nem is nagyon próbálkoznak,
azonban időről időre akad közöttük egy-egy, aki megkísérli,
hogy eseménydús, autósüldözéses, nehézfiús, rosszlányos,
fegyverropogástól hangos akciófilmet készítsen. Első nagyjátékfilmjében
Novák Erik is valami ilyesfélére vállalkozik. A forgatókönyvet
a valamikor teológiai és filozófiai tanulmányokat folytató,
majd innen az alvilágba alámerülő, drogfogyasztó és áruló,
fegyintézetet megjárt, súlyos baleste miatt kerekesszékhez kötött
Nagy Viktor írta. Nagy Viktor 2003-ban tette közzé a Használati
utasítás a börtönhöz című memoárkötetét, ami ennek a
filmnek szolgál alapjául. A Zuhanórepülés nem dokumentumfilm,
hanem játékfilm, története a valóságon alapuló fikció.
Tavaly, novemberben kezdték el felvenni a jeleneteket, és karácsony
előtt fejezték be, úgy 50 napig tartott a forgatás. Ennek a
220 millióba kerülő filmnek most szeptember 11-én volt a díszbemutatója
az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a multiplexekben 13-tól vetítik,
ami azt mutatja, a szélesebb nézőréteget célozzák meg vele.
A Zuhanórepülés
sztorija, ha nagy vonalakban nézzük, nem bonyolult. Adva van egy
fiatal srác, Theo, akit dílerkedésért másfél évre kivontak
a forgalomból. A dutyiban is az igazság bajnoka, a gyöngék védelmezője.
Erősen fogadkozik, ha kikerül innen, „új életet” kezd, beáll
egy hajóra mixernek. Első útja azonban a régi helyeire, a régi
cimboráihoz és a régi nőjeihez vezet. A közeg lehúzza őt,
és ott folytatja, ahol abbahagyta. Újra szállítja az anyagot,
majd egyre szaftosabb ügyekbe keveredik, mígnem az utolsó nagy
dobásra készül. Belezúg abba az egyetlen nőbe, akibe nem kéne,
az orosz főnök lakat alatt tartott kishúgába, és nem törődik
azzal a táncoslánnyal, aki igaz érzéseket táplál iránta.
Semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik meg ahogyan a
nagypályás bűnözők állítják. Lépre csalják ezt a naiv,
jobb sorsra érdemes fiatalembert, aki a végén ugyan bosszút áll,
de nem ússza meg élve az utolsó nagy kalandot.
Tudjuk, hogy
hazánkban nem csak magyar gengszterek tevékenykednek, hanem
orosz keresztapák, ukrán maffiózók, kínai, arab bűnözői
csoportok is. Az is világos, hogy ezek a fajsúlyos fiúk a
filmben látható módszerekkel dolgoznak, a bandatagok a világ bármely
pontján ugyanúgy puhítják meg, vagy csinálják ki azt, aki
nem engedelmeskedik, vagy megszegi a hallgatás törvényét, netán
"énekel" a rendőröknek. A Zuhanórepülésben ezeket
a móresre tanítási leckéket igencsak naturálisan láthatják
a nézők. Van itt minden: szamurájkarddal hadonászó japán, büntetésből
pépesre vert fejű áldozat, a nagydarab, szőrös romacsávó által
megerőszakolt fiú, hármasban – két nő egy férfi – által
prezentált szextorna, de akad normális – egy nő egy férfi
– felállás is, ami olyan szappanoperásan giccsesre sikeredik,
gyertyákkal körbevett pamlagon teljesedik be a szerelem, majd az
aktust követő Laokoón szoborcsoport sem marad el. Novák Erik a
Zuhanórepülés főszerepére keresve sem találhatott volna
megfelelőbb színészt Nagy Zsoltnál. Úgy formálja meg ennek a
szegény balek fiúnak a karakterét, hogy a közönség tényleg
elhiszi, ez a gyerek ki akar szállni, csak éppen a végső buli
lehetősége megszédíti. A vodkát uborkával zabáló, könyörtelen
orosz maffiózót, Igort Törköly Levente zseniálisan alakítja.
Az ártatlannak látszó, de velejéig romlott Ivát Baranyay
Vera, a laza erkölcsű, de önfeláldozó bártáncosnőt Gryllus
Dorka játssza.
Novák Erik
filmjének kevés pozitívum írható a javára, mindössze annyi,
hogy jellegzetes bűnözőtípusokat mutat be, és a zsánerjelentek
is a helyükön vannak. Kirívó hiba viszont több is akad: a
rendező úgy össze-visszakuszálja a szálakat, hogy a végére
ki sem tudja bogozni. Annyira bonyolult a meseszövés, hogy ember
legyen a talpán, aki kiigazodik rajta, ezért az utolsó kockáknál
tátongó fehér foltok keletkeznek a jámbor néző fejében,
ugyanis a miértekre nem kap választ. Nem lehet tudni, hány rivális
brancs tevékenykedik, melyik orosz – a látható, vagy a láthatatlan
– keresztapa az igazi. Zavart okoz számtalan fölösleges
csavar is: a bociszemű leányzó csak messziről látszik földre
szállt angyalnak, közelről nézve aljas, számító dög, a
feslett erkölcsű sztriptiztáncosnőnek ugyan durva a modora, de
a lelke igencsak szép, és elmarad a film címét adó zuhanórepülés
is, pedig ezt a mutatványt felajzva várja ám a publikum, mert
– mint ahogyan egy valamirevaló főmotívumhoz illik – többször
is fölbukkan a filmben. Nem csoda, hogy az első heti nézőszám
jóval alatta maradt annak, mint amit a producer, Kálomista Gábor
és Novák Erik remélt. A Zuhanórepülés nem teljesíti a
beharangozó szlogenjét sem: „Az igazi alvilág, ahogyan
sohasem láttad.” Van ugyan benne egy-két „jóarc”, de a történet
igencsak zavaros.
Dr. Petővári Ágnes
|
