vissza a főoldalra

 2007.09.28. 

„Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra”

Szeptember 4. és 9. közt az erdélyi Nagyszebenben rendezték meg a III. európai ökumenikus nagygyűlést. A mintegy 2500 katolikus, protestáns és ortodox egyházi képviselő között hazánkat katolikus részről Kránitz Mihály, Puskás Attila, Seszták István, teológiaprofesszorok, Salacz Ágnes, a Keresztény Ökumenikus Társaság elnöke és Vető István, az Ökumené folyóirat szerkesztője képviselték. A nagygyűlés jelmondata: Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra. A rendezvényről Dr. Seszták Istvánt, a Szent Atanáz Görög Katolikus Főiskola tanárát kérdeztük.

-Tanár úr, elsőnek tisztázzuk a fogalmat. Mit jelent az, hogy ökumenikus mozgalom?

-Az ökumené görög szó, s világmindenséget jelent. Az ökumenikus mozgalomnak – mint a 20. századi egyházi megújulás egyik oszlopának - a keresztény egyházak egysége a célja. A mozgalom irányítására alakult meg 1948-ban az Egyházak Világtanácsa. 1961-ben csatlakozott a mozgalomhoz az orosz ortodox egyház, majd – különböző aggályok miatt csak később - az 1965-ben véget érő második vatikáni zsinat után létesített a katolikus egyház kapcsolatot az ökumenikus mozgalommal. A katolikus egyháznak bizonyos szempontokat tekintve jelenleg is vannak aggályai a mozgalom néhány célkitűzésével szemben. Összességében elmondható, hogy a katolikus egyház is szívesen kapcsolódik be egyfajta ökumenikus gondolkodásba és magatartásba.

-Az egyik katolikus hetilapban olvashattuk: számos környezetvédelmi szempont figyelembevételével szervezték a találkozót. Ez azt jelenti, hogy a rendezvényen is szóba került az: mit tehetnek a keresztény egyházak a környezetszennyezés megfékezése érdekében?

-Igen. Az ökumenikus mozgalom egyik vezérfonala ma egyfajta ökológiai kérdéskör. Az Isten által ajándékba adott teremtett világ megóvásáról van szó. Ez egy olyan téma, ahol az ökumenikus gondolkodás könnyebben megvalósítható.

-Hogyan esett a választás Nagyszebenre?

-A helyszín a szervező egyházak részéről lett kijelölve. Két egyházi szervezetet vállalta magára a szervezést, Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE), melynek Erdő Péter bíboros úr az elnöke, és az Európai Egyházak Konferenciája (KEK). Az utóbbi elsősorban protestáns és ortodox egyházakat foglal magába. A két intézmény őszinte párbeszédének egyik eredménye volt, hogy Nagyszebent jelölték ki a III. európai ökumenikus nagygyűlés helyszínéül. Ennek szimbolikája is van, hiszen a városban állandóan napirenden szerepel az ökumenikus párbeszéd kérdése, lehetősége. Jelen van ott minden keresztény felekezet. A lényeg az volt: egy ortodox többségű országban rendezzék meg ezt a találkozót. Ez volt a harmadik ilyen rendezvény az 1989-es baseli és az 1997-es grazi után. Egy protestáns és egy katolikus város után most egy ortodox került sorra.

-Ez azt jelenti, hogy Nagyszebenben többségben vannak az ortodox vallásúak?

-Úgy van. Nagyszebenben jelenleg a katolikus egyházhoz alig háromezren, a protestáns felekezetekhez pedig –tudomásom szerint – kb. kétezren tartoznak.

-Egyes médiumok azt sugallják nem zajlott békésen a gyűlés, hiszen a magyar református küldöttek szerint a román hatóság a rendezvény szellemiségével ellentétes módon lépett fel. A rendőrség szeptember 5-én feltartóztatta az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet nagyváradi aktivistáit, akik az egyházat ért diszkriminációra akarták felhívni a figyelmet. A fiatalok szórólapokkal kívántak tiltakozni amiatt, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi ortodox püspökség közötti vitát a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sportpályája ügyében még mindig nem sikerült rendezni…

- Ebben a témában nem vagyok illetékes. Számomra is szomorú és elkeserítő a sportpálya ügyében kirobbant vita, de nem hiszem, hogy az ökumenikus nagygyűlés lenne az a fórum, aminek ezzel a problémával foglalkozni kéne, már csak azért is, mert a találkozót nem a román ortodox egyház szervezte, hanem két európai egyházi szervezet, amely Nagyszebent jelölte ki a rendezvény helyszínének. Természetesen azt elismerem, hogy Erdélyben az egyházi ingatlanok visszajuttatása korán sem problémamentes.

-Arról lehetett hallani, hogy az ortodox egyház képviselői bojkottálták a rendezvényt. Ez megfelel a valóságnak?

- Nem hiszem. I. Bartolomeo ökumenikus konstantinápolyi pátriárka mellett számos ortodox egyházi vezető volt jelen, köztük az a Dániel metropolita, aki a román ortodox egyház feje lett.

-A bukaresti Cotidianul napilap szerint a megjelent katolikusok, ortodoxok és protestánsok csak azt bizonyították be, hogy az ökumenizmus nem működik. Mi erről a véleménye?

- Azt, hogy a nagygyűlés sokkal inkább azt bizonyította be: igenis tudunk együtt imádkozni, és képesek vagyunk bizonyos kérdéseket együtt megvitatni. Fontos megemlíteni, hogy kiemelkedő volt katolikus, ortodox és protestáns részről az egyházak legmagasabb képviselőinek jelenléte. Talán az lehet a cikk hátterében – ez inkább személyes megérzésem -, hogy vannak olyanok egy ortodox többségű országban, akiknek célja: ne tüntessék fel jó színben az ökumenikus mozgalmat.

-Ön felszólalt a Magyar Görög Katolikus Egyház képviseletében?

-Nem. Megjegyezendő, nem a görög katolikus egyház küldött ki a találkozóra. A püspökkari konferenciák delegálták a katolikus küldötteket. Magyarországon egyetlen egy katolikus püspökkari konferencia van, melynek tagja minden megyéspüspök – így a hajdúdorogi görög katolikus is. Mint delegált tagok részt vehettünk a programokon és bekapcsolódhattunk egyéb, a találkozó égisze alatt szervezett rendezvényekbe.

-Vannak arról adatai, hogy mennyi görög katolikus él Erdély területén?

-Pontos számot nem tudok mondani. Egyes híradások szerint 500 ezer, míg mások kétmillió görög katolikusról szólnak. Az előbbit reálisabbnak tartom. A görög katolikus egyháznak nagyérseki rangja van, melynek Balázsfalva a központja, s öt egyházmegyét foglal magába.

-Sikerült elfogadniuk a jelenlévőknek egy közös záró nyilatkozatot?

-Igen. Szeptember 8-án, a III. Ökumenikus Nagygyűlés résztvevői záróüzenetben fogalmazták meg közös reményüket és célkitűzéseiket kontinensünk jövőjével kapcsolatban.

Az üzenet tíz pontból – tíz „javaslatból” – áll. Hangsúlyozza a keresztények közös elkötelezettségét a békéért, az igazságosságért, a szegénység elleni küzdelemért, a teremtett világ megóvásáért, a kisebbségek védelméért. Elutasítja az erőszakot. Az üzenet hangot ad annak a gondolatnak, hogy Európa több mint az Európai Unió. Az üzenet rögzíti azt a közös vágyat is, hogy a Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa és az Európai Egyházak Konferenciája, Európa és más kontinensek egyházaival együtt indítson egy tanácsadó jellegű projektet, amely segít megérteni, hogy mi Európa felelőssége az „ökológiai igazságosságban” az éghajlatváltozást illetően, és kezelni az ezzel kapcsolatos problémákat.

-Wolfgang Huber, a Németországi Protestáns Egyház elnöke a különböző keresztény felekezetek hagyományainak legfontosabb lelkiségi szövegeiből készült gyűjtemény összeállítását szorgalmazta. Ezzel egyet tudnak érteni?

- Minden ilyen kezdeményezésnél kérdés: milyen célra szeretnék hasznosítani. Ha egy olyan imafüzetet akarnak összeállítani, ami segíti a keresztények közös, együttes imádságát, akkor természetesen támogatandó ez a kezdeményezés is.

-Az Új Ember leírta: az európai ökumenikus találkozó célja a különböző felekezetek közötti egyetértés és megismerés lehetősége. Ez megvalósult?

-Igen. Az ökumenikus mozgalom elmúlt másfél évtizede arról szól, hogy – bizonyos értelemben – a berlini fal ledöntése után, a személyes, lelki falainkat is le kell dönteni. Meg kell szabadulni azoktól a félelmektől, melyek sokszor az egyszázak tagjait is elválasztja, elválasztotta egymástól – ezt a témát is érintette megnyitó beszédében Erdő Péter bíboros úr. Ezek után talán már könnyebb hitelesen és teljeses mértékben megismerni a különböző keresztény felekezeteket. Ez az első teendő, hiszen az egységhez csak az igazság és szeretet útján juthatunk el. Ennek biztos jele volt a nagyszebeni nagygyűlés és találkozó.

 Medveczky Attila