|
 2008.04.25.
A
tb-mentő népszavazásról
Április 10-én,
csütörtök délután egy órakor átadták az egészségbiztosítási
rendszerrel összefüggő népszavazási kezdeményezés kapcsán
összegyűlt közel félmillió aláírást az Országos Választási
Bizottságnak. A 491 958 aláírást Gaskó István, a Liga
Szakszervezetek elnöke nyújtotta át Rytkó Emíliának. Az Országos
Választási Iroda vezetője az ívek átvétele után elmondta,
hogy hamarosan ülést tart az Országos Választási Bizottság,
akkor egyeztetnek a hitelesítési folyamatról, az aláírások
ellenőrzéséről. A munka elvégzéséhez 45 nap áll rendelkezésükre,
ezután tájékoztatják az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés
ezt követően szavaz a referendum elrendeléséről. Rytkó Emília
elmondta, ő maga nem kíván jóslatokba bocsátkozni azt illetően,
hogy mikor várható a népszavazás. Az aláírások átadásánál
jelen volt a kezdeményező Albert-házaspár is. Albert Zsoltot,
a népszavazás kezdeményezőjét kérdezzük.
– Példaértékű,
amit a civil szervezetekkel véghez vittek. Az aláírások leadása
után hogyan értékeli a kezdeményezést?
–
Siker ez mindenféleképpen, hiszen arra még nem volt példa
Magyarországon, hogy civil kezdeményezésre 491 958 aláírás
összegyűljön. Ezt persze nem szeretnénk kisajátítani, hiszen
nem egyedül gyűjtöttünk. Ezúton köszönjük meg a segítséget
minden szervezetnek, melyek a kezdeményezés mögé álltak. Ez a
civil szervezetek és a társadalom összefogásának eredménye.
Így, várhatóan ősszel szavazhatunk a következő kérdésről:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a
mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő
több-biztosítós egészségügyet? A szocialista párt
folyamatosan változó álláspontja és a bizonytalan parlamenti
erőviszonyok miatt jó okunk van azt gondolni, hogy kizárólag
egy mindenkire nézve kötelező népszavazási eredmény akadályozhatja
meg az egészségbiztosítás jövőbeni magánosítását.
– Mégis
az Albert házaspár népszavazási kezdeményezéseként ismeri
mindenki a népi kezdeményezést. Miért döntöttek úgy annak
idején, hogy elkezdik az aláírásgyűjtést?
–
Azért híresült el ilyen formában a kezdeményezés, mert mi
adtuk be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítésre a
népszavazási kérdést, de ezt bárki megtehette volna. Akkor
tisztában voltunk azzal, hogy egyedül nem megy, ha megfeszülünk,
akkor sem tudtuk volna összeszedni a megfelelő számú támogatót.
Szerencsére sokan felfigyeltek az ügy fontosságára és mellénk
álltak, segítettek. Azért döntöttünk úgy, hogy beadjuk a népszavazási
kérdést, mert a kormány nem hajlandó társadalmi egyeztetésre.
A civil szervezetek, szakszervezetek ellenállását semmilyen
formában nem akarta meghallani, figyelmen kívül hagyták a nép
véleményét. A társadalombiztosítás átalakítása olyan
fontosságú törvény, hogy szükségessé tette volna a széleskörű
egyeztetést, de a kormány a parlamenten keresztül néhány hónap
alatt sürgősséggel áterőltette az egészségbiztosítás magánosítását.
Mi, mint magánemberek, döntöttünk úgy, hogy elkezdjük ezt,
hiszen józan paraszti ésszel is át lehet látni, hogy ez az átlagembereknek
mekkora kárt okoz. Az egészségügyi alapok privatizációja
negatívan befolyásolja a szolidaritást, csökkenti a hátrányos
helyzetűek hozzáférését és rontja az egészségügyi
rendszer teljesítőképességét. Szeretnénk, ha nem zárnák ki
a népet a döntéshozatalból. Más országokban több éves
egyeztetés, társadalmi kompromisszum eredményeképpen hoznának
meg ilyen mértékű döntéseket.
–
Gyurcsány bejelentette, hogy átalakítják a törvényt. Ez önöknek
nem megnyugtató?
–
Ez nem megnyugtató, hiszen ugyanúgy magántársaságokba akarja
szervezni a biztosítókat. A gazdasági társaságnak a jellemzője,
hogy üzleti alapon működik, másrészt egy ilyen típusú társaságot
bármikor bárkinek el lehet adni. Arra hivatkozik az MSZP, hogy
azért kell a magántőke bevonásának átmeneti felfüggesztése,
mert a népszavazási és politikai helyzet miatt a befektetők
elbizonytalanodtak, tehát ez a törvény most nem időszerű, de
később újra vissza lehet hozni. Mi azt szeretnénk megakadályozni,
hogy soha ne kerüljön magánkézbe az emberek egészségének
biztosítása. Új egészségügyet, változást szeretnénk, de
nem ilyet. A mostani magyar egészségügyi rendszer ezer sebből
vérzik. Ezt mindenki látja. Egy új szemléletre van szükség.
Ahol minden beteg számít, ahol a színvonalas ellátás reális
elvárás, és ahol az ott dolgozó emberek büszkék lehetnek a
munkájukra és megbecsülik őket. A kormány tervei az üzleti
alapú egészségbiztosítással nem errefelé mutatnak. A
tervezett rendszer csekély és bizonytalan hasznot, de óriási
kockázatot és előre látható negatív következményeket eredményezne.
– A népszavazás,
amennyiben érvényes és eredményes lesz, hány évig biztosít
védelmet a magántőke ellen?
–
A népszavazásról szóló törvény szerint három évig.
– Mi a
véleménye Lendvai Ildikó kijelentéséről, miszerint ezen a népszavazáson
ők is igennel fognak szavazni?
–
Én annak nagyon örülök, ha minél többen fognak igennel
szavazni. Viszont Lendvai Ildikó kijelentéséből hiányzik azért
egy szó. Az MSZP képviselője azt mondta, támogatja, hogy ne
legyen magántőke a biztosításban, mi még azt szeretnénk
hallani, ne legyen üzleti alapú a biztosítás. A frakcióvezető
asszony kijelentése csak játék a szavakkal.
–
Milyen kapcsolatuk van a pártokkal?
–
Nincs semmilyen kapcsolatunk, sem az ellenzékkel, sem a kormánypártokkal.
Kezdetektől fogva azt szeretnénk, ha ez civil kezdeményezés
maradna. Tisztában vagyunk azzal, ha elindul a kampány, a mi véleményünk
fog a legkevesebbet számítani, a figyelmet az fogja felkelteni,
amit a parlamenti pártok képviselnek.
– Nem
gondolja, hogy bagatellizálni fogják a népszavazást?
–
Már most kezdik, hiszen mindenhol csak azt halljuk, ennek a
kezdeményezésnek már nincs értelme, én is tartok attól, hogy
ebbe az irányba akarják terelni a kampányt. Tudomásul kell
venni, nem vesztette el értelmét a népszavazás, biztonságot
jelenthet, hogy a parlamenti pártok nem játszhatják ki a szavazópolgárokat.
Jó látni, hogy már most olyan eredményt értünk el, aminek következtében
az MSZP látványosan próbál kihátrálni a saját törvénye mögül.
(Az
interjú április 15-én készült.)
Oláh János
|
