vissza a főoldalra

 

 

 2008.04.25. 

A tb-mentő népszavazásról

Április 10-én, csütörtök délután egy órakor átadták az egészségbiztosítási rendszerrel összefüggő népszavazási kezdeményezés kapcsán összegyűlt közel félmillió aláírást az Országos Választási Bizottságnak. A 491 958 aláírást Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke nyújtotta át Rytkó Emíliának. Az Országos Választási Iroda vezetője az ívek átvétele után elmondta, hogy hamarosan ülést tart az Országos Választási Bizottság, akkor egyeztetnek a hitelesítési folyamatról, az aláírások ellenőrzéséről. A munka elvégzéséhez 45 nap áll rendelkezésükre, ezután tájékoztatják az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés ezt követően szavaz a referendum elrendeléséről. Rytkó Emília elmondta, ő maga nem kíván jóslatokba bocsátkozni azt illetően, hogy mikor várható a népszavazás. Az aláírások átadásánál jelen volt a kezdeményező Albert-házaspár is. Albert Zsoltot, a népszavazás kezdeményezőjét kérdezzük.

– Példaértékű, amit a civil szervezetekkel véghez vittek. Az aláírások leadása után hogyan értékeli a kezdeményezést?

– Siker ez mindenféleképpen, hiszen arra még nem volt példa Magyarországon, hogy civil kezdeményezésre 491 958 aláírás összegyűljön. Ezt persze nem szeretnénk kisajátítani, hiszen nem egyedül gyűjtöttünk. Ezúton köszönjük meg a segítséget minden szervezetnek, melyek a kezdeményezés mögé álltak. Ez a civil szervezetek és a társadalom összefogásának eredménye. Így, várhatóan ősszel szavazhatunk a következő kérdésről: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségügyet? A szocialista párt folyamatosan változó álláspontja és a bizonytalan parlamenti erőviszonyok miatt jó okunk van azt gondolni, hogy kizárólag egy mindenkire nézve kötelező népszavazási eredmény akadályozhatja meg az egészségbiztosítás jövőbeni magánosítását.

Mégis az Albert házaspár népszavazási kezdeményezéseként ismeri mindenki a népi kezdeményezést. Miért döntöttek úgy annak idején, hogy elkezdik az aláírásgyűjtést?

– Azért híresült el ilyen formában a kezdeményezés, mert mi adtuk be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítésre a népszavazási kérdést, de ezt bárki megtehette volna. Akkor tisztában voltunk azzal, hogy egyedül nem megy, ha megfeszülünk, akkor sem tudtuk volna összeszedni a megfelelő számú támogatót. Szerencsére sokan felfigyeltek az ügy fontosságára és mellénk álltak, segítettek. Azért döntöttünk úgy, hogy beadjuk a népszavazási kérdést, mert a kormány nem hajlandó társadalmi egyeztetésre. A civil szervezetek, szakszervezetek ellenállását semmilyen formában nem akarta meghallani, figyelmen kívül hagyták a nép véleményét. A társadalombiztosítás átalakítása olyan fontosságú törvény, hogy szükségessé tette volna a széleskörű egyeztetést, de a kormány a parlamenten keresztül néhány hónap alatt sürgősséggel áterőltette az egészségbiztosítás magánosítását. Mi, mint magánemberek, döntöttünk úgy, hogy elkezdjük ezt, hiszen józan paraszti ésszel is át lehet látni, hogy ez az átlagembereknek mekkora kárt okoz. Az egészségügyi alapok privatizációja negatívan befolyásolja a szolidaritást, csökkenti a hátrányos helyzetűek hozzáférését és rontja az egészségügyi rendszer teljesítőképességét. Szeretnénk, ha nem zárnák ki a népet a döntéshozatalból. Más országokban több éves egyeztetés, társadalmi kompromisszum eredményeképpen hoznának meg ilyen mértékű döntéseket.

Gyurcsány bejelentette, hogy átalakítják a törvényt. Ez önöknek nem megnyugtató?

– Ez nem megnyugtató, hiszen ugyanúgy magántársaságokba akarja szervezni a biztosítókat. A gazdasági társaságnak a jellemzője, hogy üzleti alapon működik, másrészt egy ilyen típusú társaságot bármikor bárkinek el lehet adni. Arra hivatkozik az MSZP, hogy azért kell a magántőke bevonásának átmeneti felfüggesztése, mert a népszavazási és politikai helyzet miatt a befektetők elbizonytalanodtak, tehát ez a törvény most nem időszerű, de később újra vissza lehet hozni. Mi azt szeretnénk megakadályozni, hogy soha ne kerüljön magánkézbe az emberek egészségének biztosítása. Új egészségügyet, változást szeretnénk, de nem ilyet. A mostani magyar egészségügyi rendszer ezer sebből vérzik. Ezt mindenki látja. Egy új szemléletre van szükség. Ahol minden beteg számít, ahol a színvonalas ellátás reális elvárás, és ahol az ott dolgozó emberek büszkék lehetnek a munkájukra és megbecsülik őket. A kormány tervei az üzleti alapú egészségbiztosítással nem errefelé mutatnak. A tervezett rendszer csekély és bizonytalan hasznot, de óriási kockázatot és előre látható negatív következményeket eredményezne.

A népszavazás, amennyiben érvényes és eredményes lesz, hány évig biztosít védelmet a magántőke ellen?

– A népszavazásról szóló törvény szerint három évig.

Mi a véleménye Lendvai Ildikó kijelentéséről, miszerint ezen a népszavazáson ők is igennel fognak szavazni?

– Én annak nagyon örülök, ha minél többen fognak igennel szavazni. Viszont Lendvai Ildikó kijelentéséből hiányzik azért egy szó. Az MSZP képviselője azt mondta, támogatja, hogy ne legyen magántőke a biztosításban, mi még azt szeretnénk hallani, ne legyen üzleti alapú a biztosítás. A frakcióvezető asszony kijelentése csak játék a szavakkal.

Milyen kapcsolatuk van a pártokkal?

– Nincs semmilyen kapcsolatunk, sem az ellenzékkel, sem a kormánypártokkal. Kezdetektől fogva azt szeretnénk, ha ez civil kezdeményezés maradna. Tisztában vagyunk azzal, ha elindul a kampány, a mi véleményünk fog a legkevesebbet számítani, a figyelmet az fogja felkelteni, amit a parlamenti pártok képviselnek.

Nem gondolja, hogy bagatellizálni fogják a népszavazást?

– Már most kezdik, hiszen mindenhol csak azt halljuk, ennek a kezdeményezésnek már nincs értelme, én is tartok attól, hogy ebbe az irányba akarják terelni a kampányt. Tudomásul kell venni, nem vesztette el értelmét a népszavazás, biztonságot jelenthet, hogy a parlamenti pártok nem játszhatják ki a szavazópolgárokat. Jó látni, hogy már most olyan eredményt értünk el, aminek következtében az MSZP látványosan próbál kihátrálni a saját törvénye mögül.

(Az interjú április 15-én készült.)

 Oláh János