|
 2008.08.08.
Az Európai Unió megbüntetheti Magyarországot
A jó
gyümölcstermés ellenére is terményeik eladásával küszködnek
a gazdák. Magyarországon kevés az értékesítő szövetkezet,
a termelők többsége maga keres lehetőséget a gyümölcs eladására,
ami kiszolgáltatott helyzetet eredményez. A gazdák között
mintha mégis elkezdődött volna az összefogás. A meggy és a
dinnye után az alma borulhat az utcára, ha nem jutnak megegyezésre
a nagy felvásárlókkal. Budai Gyulát, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ)
igazgatóját kérdeztük a kialakult helyzetről.
– Újabb gyümölcsblokád van kilátásban. A dinnye- után jöhet az
almablokád?
– Ezt az akciót kilenc szabolcsi gazdakör gyümölcstermesztő
gazdái indították el. Arra hívják fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye területén működő, illetve ahhoz kapcsolódó gyümölcsfelvásárlók
és feldolgozók (léüzemek) figyelmét, hogy amennyiben 30 Ft/kg
nettó ár alatt kívánják az ipari almát felvásárolni, úgy
a felvásárló- és feldolgozótelepeket blokád alá helyezik
addig, amíg az általuk meghatározott áron nem veszik át az
ipari almát. Az almatermelők nem szeretnének ugyanolyan
helyzetbe kerülni, mint a meggytermelők, akik már egy hónappal
a meggyszezon kezdete előtt jelezték, hogy az önköltségi ár
feléért akarják terményeiket felvásárolni. Hasonló információk
jutottak el az almatermelőkhöz is. Értesüléseik szerint az
ipari alma, amiből az almasűrítményt készítik, felvásárlási
ára 10 forint körül fog mozogni. Ez nagyon kevés. Tavaly 50-60
forint volt az ipari alma felvásárlási ára. A gazdakörök
vezetői ezért tartották fontosnak, hogy 30 forint körüli nettó
árban – amire még rájön az áfa – állapodjanak meg.
Amennyiben ez nem teljesül, akkor cselekedni kell. Ez vonatkozik
azokra a termelőkre is, akik áron alul akarnak beszállítani
felvásárlókhoz, feldolgozókhoz. Ők is blokádra számíthatnak.
Ebben a felhívásban benne van a tárgyalási készség. Mi azt
szeretnénk, ha létrejönne a megegyezés.
– Milyen akcióra lehet számítani?
– Mi nem olyan blokádra készülünk, mint Karsai József.
Mi a nagy feldolgozókat, felvásárlókat erőgépekkel fogjuk körülállni,
és tiltakozó akciónkat bejelentjük a rendőrségen. Karsai Józsefnek
azért szabad többet, mert országgyűlési képviselő, és
hivatkozhat a mentelmi jogára. Mi szabályos, a törvénynek
megfelelő akciót fogunk szervezni.
– Miért alakult ki ez a helyzet?
– Nem csak az esős idő miatt borongós a szabolcsi gazdák
kedve. Attól tartanak, hogy amíg tavaly a fagy, idén a kereskedők
viszik el a földeken dolgozók hasznát. Tavaly lefagyott az egész
termés, nem volt alma. Romániából, Lengyelországból vásárolták
fel sokkal drágábban a feldolgozók az almát. A tavalyi veszteségeiket
úgy próbálják kompenzálni, hogy idén nyomott áron
igyekeznek megvásárolni az almát. A felvásárlók, illetve a
feldolgozók azzal is indokolják az alacsony árat, hogy nagy
mennyiségű sűrített készítmény van a raktárakon. Mi ezt cáfoljuk.
Tudjuk, hogy elkezdték kiszállítani ezeket a készítményeket
Németországba, tehát mire elkezdődik a nagy felvásárlási
szezon, alig marad raktáron ilyen termék.
– Valami elindult a mezőgazdaságban, a gazdák határozottabban állnak
ki jogaikért.
– Ha késve is, de elkezdődött egy önvédelmi folyamat.
– Mi a MAGOSZ véleménye arról, hogy az Európai Unió megbüntetheti
Magyarországot. Tízmilliárd forintról van szó, amit a gazdákkal
fizettetne meg a kormány.
– A 2005-ös háromhetes agrárdemonstrációt azért
tartottuk meg, mert az intézményrendszer nem működött. A
2005-ös agrártámogatási igénylés még a 2000-es
ortofotorendszer alapján történt, mert a kormány a korábbi években
elmulasztotta frissíteni a parcellaazonosító rendszert. A
2000-es digitális fényképezési rendszert később felülvizsgálták,
és 2005 után már az unió azt érzékelte, hogy jogosulatlan igénylések
történtek korábban a területalapú agrártámogatások kapcsán.
28 200 parcellát vont eljárás alá az unió, ez mintegy 19 ezer
gazdálkodót érint, a várható büntetés pedig 9,7 milliárd
forint. Ez gazdálkodónként 500 ezer forintot jelent. A 90- es
évek elején a kárpótlás következtében sokszor előfordult,
hogy egy adott terület több tulajdonos birtokába került, de a
blokkon belül nem mérték ki a tulajdonosok földjét, így az
maradt osztatlan közös tulajdonban. Ezek a területek egy az
egyben átkerültek bérleti művelésben az akkori téeszekhez,
vagy a belőlük átalakult társaságokhoz. Ez a lobbicsoport
volt az, amely nem engedte az osztatlan közös földtulajdonosok
szétírását. Azért, mert ha kiderülne, hogy a blokkon belül
kinek hol van a földje, úgy a magántulajdonos gazda piaci formában
élhetne azzal a lehetőséggel, hogy a részét eladja, vagy
esetleg másnak adná bérbe. A kormány „együttműködést valósított
meg” ezekkel a téeszekkel, káeftékkel, nepperekkel, akik arra
játszanak, hogy az osztatlan közös földtulajdonnal úgysem
tudnak mit kezdeni a tulajdonosok. Így ők szinte örökké bérlők
maradhatnak. Ezért elfogadhatatlan, hogy 19 ezer gazdát ellenőriznek:
jól adták-e be a támogatás iránti igényüket, és ha nem,
akkor vissza kell fizetniük a támogatást. Elfogadhatatlan, hogy
a kormány ezt a terhet a gazdákra kívánja áthárítani.
Oláh János József
|
