2008.08.15.
Lassan nem lesz Európa sem
Beszélgetés
dr. Bíró Zoltán irodalomtörténésszel
– Már az első lakiteleki találkozó évfordulójára
rendezett ünnepségen Fekete Gyula, Csurka István, és ön is
azt állította, hogy rosszabb a helyzet Magyarországon, mint
volt 20 évvel ezelőtt.
– Igen, ezt mindannyian tudjuk. Ez az általános vélemény.
Rosszabb a helyzetünk, mert akkor 1987-ben volt remény. Erős
akarattal megindultunk, a siker eleinte még ’89-ben is
biztosnak látszott, annak ellenére, hogy nemtelen támadások értek
bennünket, és aztán ’90-től megváltozott sok minden, egyre
veszélyesebbé vált a helyzet.
– Igen, emlékszem jól, antiszemitának minősítették a
lakitelekieket. De mit szól ahhoz, hogy a minap az amerikai
kongresszus gazdasági bizottsága kiadta a parancsot, hogy vizsgálják
meg, Amerika meddig vállalhat felelősséget Izrael biztonságáért,
továbbá, hogy az EU milyen mértékben tudna többet vállalni
Afganisztánban, és a harmadik, egészen különös, hogy mennyi
a hasonlóság az 1929-es gazdasági válság és a mostani
amerikai egyesült államokbeli válság között?
– Az, hogy egyszer felteszik a kérdést: meddig támogathatják
Izraelt, várható volt, még akkor is, ha itthoni híradásokban
ennek túl sok jele nem volt. A végtelenségig még egy ilyen
kolosszus sem tudja ezt az iszonyatos gazdasági és erkölcsi
terhet vállalni, ami Izrael egyértelmű támogatásával jár,
anélkül, hogy ugyanakkor a palesztin államot létrehoznák, és
egy lehetőséget adnának a palesztin népnek az önállóságra.
De egy új világgazdasági válság közeledése, gondolom a pénzügyi
szakértők számára azért nem olyan nagy meglepetés, inkább
csak a bejelentés maga, mert az közelinek tünteti fel a dolgot.
Magyarország helyzete az érdekes ebben, hogy mi hárul ebből ránk.
Tudjuk, hogy ez 1929-ben is megtörtént, s a válságot az ország
nagyon megszenvedte, pedig akkor lelkileg, Trianon ellenére is
jobb állapotban volt, és a vezérkarról nem is beszélve, amely
különb volt, mint a mostani. Itt romba dől lassan egy egész
világrendszer, amit liberális demokráciáknak neveznek, mert
tarthatatlanná vált, gazdasági, társadalompolitikai és erkölcsi
okokból is az a liberális társaság, amely a világon
uralkodik, és tönkreteszi az országokat. A miénket különösen,
mert nyomorúságos helyzetben vagyunk. Noha a gazdagabb és erősebb
nyugat-európai országokat is veszélyezteti, mert lassan nem
lesz Európa a szó kulturális, szellemi, erkölcsi értelmében.
– Érdekes volt Sárközi francia elnök reagálása, aki nemrég
vette át az EU elnöki tisztét: azt mondta, hogy tárgyalni kell
mindenképpen az írországi vezetőkkel, lesz-e a lisszaboni
szerződés, vagy marad a nizzai, harmadik megoldás nincs. Ez is
mutatja, hogy Európa vergődik.
– Valóban. Hatalmas bürokrata fej jött létre és nem
tudja, hogy mit kezdjen a világgal, a pénzek folynak ide-oda,
sok méltánytalanság megesik, nincs alkotmánya, tulajdonképpen
azt sem tudja, hogy merre induljon, egy Egyesült Államok-szerű
képződmény felé mozduljon, vagy ami eredetileg a cél volt de
Gaulle-ék, Adenauerék idejében, hogy Európa inkább önállósodjon,
hogy ne legyen kiszolgáltatva, és a nemzetek Európája legyen,
és az autonómiák Európája görög minták alapján, és így
készüljön fel egy önálló európai politikára. Egyelőre nem
sok látszik még a politikai gesztusokból sem, maga Sárközi
is, ha Oroszországba megy, ott tesz gesztusokat, ha Amerikába
megy, akkor ott és valójában csak a zavarodottság látszik az
egész európai politikában.
– Emeletnyi plakátokon hirdetik, hogy Ausztriának semmi keresnivalója
nincs az EU-ban, mert csak ráfizet.
– Igen, minél több ország népe érez így, annál
nagyobb a valószínűsége, hogy ez a kezdeményezés megbukik,
szétesik az EU. Ami most van, biztos, hogy nem jó, de kérdés,
hogy egy széteső Európa kinek lesz jó, melyik nemzetnek, vagy
akár személy szerint éppen kiknek.
– Elnök úr engedjen meg néhány obligát kérdést a közelmúltból:
mit keresünk mi Afganisztánban, mivégre rendezünk buzifesztiválokat,
miért legyen büszke arra valaki, ha meleg és végül, de nem
utolsósorban, milyen a sajtó helyzete?
– Abban állapodjunk meg, képtelenség, hogy egy ország
Kelet és Nyugat határán itt áll védelem nélkül, miközben
az a néhány katonája valahol ott kószál Afganisztánban,
Irakban Boszniában és ki tudja még, hol. A sajtóval
kapcsolatban mindent megmagyaráz, hogy a Magyar Távirati Iroda
nem tölti be a hivatását, a tisztességesebb lapok pedig
nincsenek olyan helyzetben, hogy saját tudósítókat küldjenek
ki. A melegfelvonulás azt hiszem, hogy minden tekintetben provokáció
volt és altatás. Mindig kell egy téma, amin rágódni lehet
hetekig, amire reagálni lehet, minél hülyébben, annál jobb,
mint ahogy a miniszterelnök is megtette. Ne kerteljünk, mondjuk
ki, ez a parádé van hivatva eltakarni azt, hogy Magyarország részben
irányítás nélkül sodródik, s amiben irányítják, nem több
annál, mint, hogy a vérét szívják. Itt érdektelen az, hogy
mi történik a néppel, nemzettel, országgal és mi erre azt
mondjuk, hogy elég volt, és mégsem történik semmi, pedig látjuk,
hogyan épülnek a magánbirodalmak, milyen biztonság jár nekik
és miben élünk mi, generációkra előrevetítve.
– Kedves Bíró Zoltán, ön tapasztalt ember. Mit gondol, lehet-e előre
hozott választás, vagy kibekkeli az MSZP–SZDSZ ezt a hátralévő
másfélesztendőt.
– Nagyon nehéz jósolni, én azt érzem most, hogy inkább
kibekkelésre játszanak – 2010-ig – , és az lesz talán a módszerük,
hogy előbb-utóbb mégiscsak megszabadulnak Gyurcsánytól,
odatesznek egy semlegesebb figurát, akitől semmi sem lesz jobb,
de esetleg ezzel megtévesztik a nép egy részét, hogy jójó, hát
most már 2010-ig várjuk ki, ezek nem is olyan rosszak talán. Én
ettől tartok legjobban. Ezt nem szabadna hagyni.
– Az az igazság, hogy ezek azért nagyon rosszak.
– Reménytelen az egész társaság. Nem is Gyurcsányról
van szó, hiszen ez egy abszurd történet körülötte, mindent
illetően, de az egész csapat, maga a rendszer az, mert éveken
át egy párt, a legnagyobb parlamenti párt képtelen arra, hogy
legalább belátásból ezt az őrültet leváltsa, ez azért minősíti
az egész társaságot.
– Nem igaz, hogy nem tudják mit tesznek ezzel az országgal. Mi motiválja
őket? A lehetőség a további lenyúlásokra?
– Nyilván ez is sokakat, de bizonyára vannak olyanok is,
akiknek nem ez az indítékuk, hanem egész egyszerűen
egzisztenciális félelmeik vannak, és okkal, mert egyszerűen
ellehetetlenítik azokat, akik bírálnak, és ha ezek éppen
MSZP-sek akkor azokat is. Sajnos megismételhetem, amivel kezdtünk:
nehezebb lett a feladatunk , sokkal súlyosabb lett a helyzetünk,
sokkal kevésbé lehet felrázni az ország közvéleményét, és
az európai környezet is teljesen megváltozott.
Győri Béla
|