vissza a főoldalra

 2008.12.12. 

Mi a helyzet a szlovák nyelvtörvénnyel?

A törvény elfogadása óta szinte naponta fellángol a vita Szlovákiában. A legtöbb kritika a megfogalmazással kapcsolatban hangzik el. Ezek egy része a módosítás szándékával, másik része viszont a teljes elutasítás követelésével lép fel. Törvény - mely a kisebbségi tankönyvekben a szlovákiai földrajzi nevek magyar nyelven történő szerepeltetését hivatott biztosítani - már a beterjesztésekor óriási vihart kavart, és múlt heti parlamenti megszavazása is újabb és újabb vitákat gerjeszt.

 A legújabb kritikát Dušan Čaplovič fogalmazta meg a közoktatási törvénnyel kapcsolatban. A miniszterelnök-helyettes értelmezésében a kétnyelvű írásmód csak a kisebbségek által is lakott területek földrajzi neveire alkalmazható. A kisebbségi ügyekért is felelős politikus problematikusnak ítéli meg a törvény azon passzusát is, amely leszögezi, hogy csak a kisebbség által közismert és általánosan használt földrajzi nevek lennének kétnyelvűek.

 Čaplovič szerint szükség van egy, a 'közismert” és az 'általános” fogalmát pontosító rendeletre. A probléma megoldását egy, a kulturális és az oktatásügyi tárca által elkészítendő névlistában látja, amit a tankönyvek elkészítésénél figyelembe kellene venni.

 Az oktatási tárca vezetője már korántsem ennyire megengedő. Ján Mikolaj rosszabbnak tartja az elfogadott törvényt, mint az eredeti, a földrajzi neveket csak magyar nyelven feltűntetni szándékozó javaslatot. A miniszter úgy véli, a törvény dilettáns munka eredménye és a már fentebb említett megfogalmazási okokból végrehajthatatlan is.

 Ján Mikolaj a módosított jogszabályt benyújtó koalíciós partnert is támadta, azzal vádolva a Smert, hogy megszegte a koalíciós szerződést, amikor egy ellenzéki párt (MKP) segítségével szavazta meg a törvényt. Robert Fico kormányfő már korábban azzal védekezett, hogy a kérdés nem része a kormányprogramnak, tehát bármelyik párt szabadon szavazhat róla.

 A homályos, az értelmezési vitáknak termékeny táptalajául szolgáló megfogalmazás a javaslat egyik beterjesztője szerint is kiegészítésre szorul. Szigeti László (MKP) sem elégedett a megszavazott törvénnyel, mivel szerinte politikai döntés született, holott szakmaira lett volna szükség.

 Duray Miklós eleve elutasította a törvényt. Szerinte a „szokványos” és „használatos” fogalmak jogi szemszögből nézve pontatlanok, mert tartalmuk meghatározása további ellentéteket válthat ki. A „tankönyvekben a földrajzi nevek hasonló írása, mint az volt 2002-2006 között” újabb lehetséges ellentéteket válthat ki, mivel azok írásmódja az adott időszakban nem volt egységes.

 A kisebbik kormánypárt, az SNS nyílt levélben fordult Ivan Gašparovičhoz, hogy ne írja alá a törvénymódosítást. Ha az elnök mégis megtenné, akkor az oktatási miniszternek is fejet kell hajtania, hiszen rá is vonatkozik a törvény. Végső lépésként az SNS az Alkotmánybírósághoz fordul.