vissza a főoldalra

 2008.12.22. 

Megjelent a Magyar Fórum karácsonyi száma!

Tartalomból:

Csurka István: Harmadik út kontra zsidó megszállás

Az emberiség és a glóbusz jövőjéről ma sehol, senki nem tud bizonyosat. Vezérelv a túlélés, amelynek távlatai hétfőről keddre szólóak, vagy a semmittevéstől a szabadidőig terjednek. A tevékeny, szorgos, önépítő harmadikutas program akadálya részben belső, lelki akadály. Gyávaság, restség. Addig, amíg a szükség rá nem szorítja a társadalmakat az egyes helyeken, szigetként talán lehet szívósan harmadikutas, nemzeti, keresztény és valóban fenntartható fejlődésen alapuló takarékos, félig szocialista, félig kapitalista rendszer működtetésére. Magyarország ilyen sziget lehetne, adottságai erre alkalmassá teszik. Ha nem várja meg a megszállást, magyar sziget lehet, ha hagyja magát megszállni, zsidó vezetésű, gyülevész, fél-cigány, de zsidó vezetésű és haszonélvezetű nemzetközi sziget lesz, magyar alávetettséggel.

 Sütő Gábor diplomata, volt brazíliai nagykövet, a MIÉP EP-listavezetője: Latin-Amerika kiesett az Egyesült Államok látóteréből az utóbbi években, mivel a 2001-es események óta világpolitikája más területekre koncentrálódott. Ahol olaj, földgáz és más kincsek vannak, ott próbál befolyást szerezni, és védelmezni Izraelt. Latin- Amerika élt is ezzel a lehetőséggel, több államban is baloldali – de nem összetéveszthető az ottani baloldal a kelet-európai baloldalisággal – fordulat zajlott le. A Chavez hatalomra kerülése talán a leglátványosabb példa erre. Azt jelenti, hogy a nemzeti érdekeket veszik figyelembe, ellentétben az elődeikkel. Két-három évtizeddel ezelőtt volt Latin- Amerika olyan helyzetben, mint most mi. Akkor a kiárusítás politikája folyt, mindent eladtak, privatizáltak, az idegen tőke uralkodott az országokon. De ezek az országok kezükbe vették a saját ügyeiket. Venezuela, amely gazdag olajmezőkkel rendelkező ország, és ennek felhasználásával, lehetőségével függetlenítette magát az idegen tőke alól, segítve ezzel szomszédos államokat is, hogy olcsón adja nekik az olajat. Ez a folyamat remélhetőleg egyre több helyen folytatódni fog.

 Medveczky Attila interjúja Eperjes Károllyal

József Attila azt ajánlja Thomass Mann-nak: „…az igazat mondd, ne csak a valódit”! Ez az én ars poeticám. Azt mondta József Attila: Thomass, amit írsz, az magas szintű valóság, de hol van benne az igazság? A görög klasszikus kultúra úgy fejezte ki a művészetet, hogy a cselekvésnek van katarzisa. Ezt 2000 év óta úgy hívjuk: feltámadás. Ha a mű nem az igazságra irányul, abban nem vehetek részt. Így pl. a Harry Potterben sem játszhatok, hisz a történet arról szól: ha bajod van, varázsolj, s légy sikeres. Ez az öntörvényűség valóságshow-ja. Szemben a Pinokkióval, ami arról szól, ha bajod van, vedd fel a keresztedet, s gyere haza – mondja az alkotó, Giepetto. Tehát ennek a műnek van igazsága, s szakrális, míg a Harry Potter profán mű. Nekem, mint művésznek, s ha az szeretnék maradni, részt kell vennem olyan munkában, amelyik igazságra irányul. Azon belül mindegy, hogy negatív, vagy pozitív figurát játszom. Hiszen a Passióban nem csak Jézust és Máriát, hanem Poncius Pilátust és Júdást is el kell játszani. Viszont nem a kereszten van vége a Passiónak. Akkor nem lenne más, mint valóságshow. A Passiónak a feltámadásban van az igazsága. Ha nem támad fel Krisztus, akkor hiábavaló a hitünk. A karácsony is a feltámadás fényében érthető meg teljességében

 Győri Béla könyvajánlója: Sinka István : Fekete bojtár vallomásai

Nézzük Sinka nacionalizmusát tovább, ha már az oláhokról szólt. „Három orosz hadifoglyot adtak mellém, ők pótolták az ökörigát. Mind a háromnak paraszti foglalkozása volt odahaza is. Grigor, a nagyszakállas Ural-táji ember volt. Nikolaj Poltva környéki, Gergely pedig szibériai. Hatalmas erejű ember volt mind a három. Kivált Grigor, aki az ereje mellett még a sárból is kinőtt ugyancsak. Nikolájnak fehér bőre és kék szeme volt, s akkora marka, mint egy kisebb fajta falapát. Gergely feketebőrű ember volt, roppant mellkast adományozott neki a teremtő, s hozzá nyakat, fejet, karokat és lábakat. Amikor első nap kijöttek, azt se tudták szegények, hogy bű-i vagy bá: egyszerűen megálltak csak, és bámultak egymásra, s félve tekintettek reám, a hozzájuk képest kicsi borsszem jankóra.” Hát így nézett ki a Sinka-féle embergyűlölő nacionalizmus.

 Féja Géza Szilveszter c. írása 1956-ból

A magányos férfiúnak nem volt kedve hazatérni, annyira ellepték az emlékek, hogy nem érezte a hideget, csak rótta az elnéptelenedett utcákat. Valamikor otthon ezen a napon gyújtották meg utoljára a mennyezetig nyúló karácsonyfa gyertyácskáit, és a gyerekek vidáman lekopasztották a fát. A fenyőfa meg a gyertyák illata még egyszer végigbolyongta a lakást, megsimogatta az arcokat. Karácsony vett búcsút. Az öreg cserépkályhákban vastag fahasábok parázslottak, mint a család fogyhatatlan tüze, az emberek meghatottan búcsúztatták az óesztendőt, s arra gondoltak, hogy hátha az új lesz ama régen ígért „víg esztendő”. Éjfélig csöndesen iszogattak, de mihelyst az óra eltemette az óévet, csengeni kezdtek a legnemesebb nedűvel telített finom metszésű poharak, és lobogni kezdett a vidámság egészen a mennyezetig, vagy azon is túl?

 A Kárpát-medence apostola-Bogdán Emil tanúságtételei

(Győri Béla írása)

Mostani karácsonyi megemlékezésünkkor csak néhány fejezetet mondunk el dokumentumokra hivatkozva ennek a kiváló embernek az életéből. A rendőrségi jelentések írták a megfigyelt martonvásári állatorvosról: művelt, intelligens, szakmáját színvonalasan művelő ember, nacionalista. Illyés Gyula később vigasztalta is Emilt. Németh Lászlóról, Szabó Dezsőről, s rólam is mondták: nacionalista. Örüljetek a társaságnak. Ezt a jellemzést akkor írták dr. Bogdán Emilről, amikor már működött Martonvásáron a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézetében és annak gazdaságában a Széchenyi Klub. Ennek a klubnak volt 5 évig elnöke Bogdán Emil. A klub tagságát a kutatóintézet és a gazdaság adta, és akik vendégként ott megfordultak, fémjelezték a nemzeti gondolkodást. László Gyula, Ratkó József, dr. Cserés Miklós rádiórendező, Borsos Miklós, a szobrász, Kallós Zoltán Erdélyből, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Ilja Mihály, a Tiszatáj főszerkesztője, Antall József, a későbbi miniszterelnök és sokan, nagyon sokan mások Erdélyből, a Kárpát-medencéből. Jó társaság volt ez. Nem véletlenül mondta Antall József, hogy a rendszerváltás Martonvásárról, Bogdán Emiléktől indult el, és a Széchenyi Klub elnökét a MDF szent emberének nevezte. E minősítésen az sem változtat, hogy később Antall József mindent megtett annak érdekében, hogy szétverje azt a nemzetpolitikai csoportot az MDF-en belül, amelyik népben és nemzetben gondolkodott, és ellene volt minden szavával és cselekedetével az ukrán–magyar alapszerződés aláírásának.

 Különszámunkban: Közéleti személyiségek (pl: Medveczky Ádám, Csavlek András, Balassa Sándor, Gárday Gábor, Balsai István, Selmeczi Gabriella) és a MIÉP tagjainak, középvezetőinek évértékelő írásai.

 Szemelvények Medveczky Attila művészinterjúiból.

 Tormay Cécile: 1918. december 31.

A véletlen vitte arra az utamat. A Mária Terézia laktanya alatt, a gyalogjárón ma reggelre sétányok odahurcolt padjaiból barikádokat állítottak fel a katonák. Felvont puskájukat a padok támlájára fektették, úgy ültek egymás mellett és célba vettek mindenkit, aki szembejött. Menjenek innen! – kiáltozták. Időnkint lövések dördültek, de kárt nem tettek senkiben. Betértek egy boltba. Odabenn sokan voltak és izgatottan beszéltek. Valaki mondta, hogy a kaszárnyában kommunista gyűlés lesz. A Ferenc József laktanyából jön oda Kun Béla, ahol arra lázította a legénységet, hogy kergesse el a tisztjeit, de a legénység nem tudta, mit tegyen. A zöme az udvarra néző ablakokból és folyosókról figyelt, aztán valaki az egyik ablakból kilőtt az udvarra. Odalentről visszalőttek. Nagy lövöldözés támadt, Kun Béla pedig a zűrzavarban cimboráival odébb állt. A kaszárnya fellázított legénysége bántalmazni kezdte a tiszteket, betört a fegyverraktárakba. Vagy négyezer ember felfegyverkezett. Ezek már útban vannak, meg fogják szállni az utcákat… Négyezer ember! Éppen ennyien voltak azok az oláhok, akik Kolozsvárt megszállták –, de négyezer magyar nem állt szemben velük. Fényes László a kormány megbízásából lefegyvereztette és eltávolította a székely gárdákat. Fényest utóbb kétségbeesésükben hiába verték meg erdélyi öklök, négyezer oláh mégis kitépte Kolozsvárt az ország testéből…

 Zábori László írása: Gáza elfelejtett keresztényei

Amikor Izrael Állam megszületett, Palesztina területén 350 ezer keresztény élt! Ami az akkori lakosság 18%-a (ma pedig a keresztények aránya csupán 2%). 1948-ban, a zsidó állam megalapításakor az egyiptomi fennhatóság alá került Gázai övezetbe sok tízezer menekült érkezett Palesztina más területeiről. Közöttük igen sok keresztény is volt. Idővel azonban egyre többen fogtak vándorbotot a kezükbe Jézus követői közül is, mert elegük lett a brutális izraeli megszállásból, és az állandó ellenségeskedésből. Ezenkívül pedig a muzulmán nők évtizedek óta sokkal több gyermeknek adnak életet, mint a keresztény asszonyok. Így állt elő a mai roppant szomorú helyzet: a Gázai övezet 360 km² kiterjedésű területén 1,5 millióan élnek, akiknek mindössze 0,7%-a tartozik valamely keresztény felekezethez. A csökkenés tovább folytatódik, úgyhogy néhány év múlva lényegében nem marad keresztény a Gázai övezetben. Igaz, a Szentföldön másutt is rohamosan apad a lélekszámuk.