|
 2008.12.26.
Haramiák tablója
Több
mint kétezer nevet tartalmazó listát tett közzé minap az Október
23. Bizottság Alapítvány azokról, akiket a Kádár-rezsim az
ötvenhatos forradalom és szabadságharc leveréséért kitüntetéssel
jutalmazott. Kukkantsunk bele a lajstromba, igen tanulságos. A
Magyar Szabadság Érdemérem tulajdonosai között mindjárt két
ismert vérbírót találunk, így a Nagy Imrét kötélre juttató
Vida Ferencet és cimboráját, a szintén hírhedt Tutsek Gusztávot.
Ugyanezt a kitüntetést kapta Grósz Károly is, aki akkortájt
éppen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság osztályvezetője
volt, évtizedekkel később miniszterelnök, valamint az MSZMP
első titkára. A Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetettjei
között a legismertebb név Czinege Lajos volt honvédelmi
miniszteré, illetve Horváth Jánosé, aki akkoriban az Állami
Egyházügyi Hivatal elnökeként nyalogatta a hatalom ülepét. Kádár
legjobb cimborája, Aczél (Appel) György kultúrcenzor a Munkás-Paraszt
Hatalomért érdemrenddel büszkélkedhetett. (Köze nem volt se
munkáshoz, se paraszthoz. Utolsó éveit az övéi között töltötte
Új-Lipótvárosban…) A kitüntetettek között ott találhatjuk
még az örökké vigyorgó Marosán (Buci) Györgyöt, a
kriptokommunista Apró Antalt (ő Gyurcsányné Dobrev Klára
nagypapája volt), a szakszervezetis Gáspár Sándort, akinek köze
nem volt az igazi érdekvédelemhez, sőt Kállai Gyula elvtársat
is, aki egy időben a miniszterelnöki székig benyalta magát (el
lehet képzelni a környezetét). Kiemelkedik a kitüntetettek sorából
Münnich Ferenc, neki volt talán a legtöbb titulusa a sok szélhámos
közül. Tizenkilencben a Tanácsköztársaság népbiztosa,
1936-ban már a spanyol polgárháborúban osztja az észt, majd
mikor onnét hazazavarják, bevárja az orosz megszállást, s attól
kezdve hol belügyminiszter, hol kormányfő, de főként és elsősorban
kegyetlen rendőri vezető. (A magyar egyházakat a szemét papok
gyülekezetének nevezi.) Nem sorolom tovább, érdemes és tanulságos
átböngészni a tablót…
(Képen:
Losonczi Pál átnyújtja a Munka Vörös Zászló Érdemrendet
Vida Ferencnek;1972. árpilis 27.)
P. Gy
|
