vissza a főoldalra

 2008.01.25. 

Kirajzolódó erővonalak Hargita megye városaiban

Hargita megye városaiban a nyári önkormányzati választásokon valószínűleg magyar–magyar versenyben dől el a polgármesteri székek sorsa. Bár a 2008-as év első, Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor ügyvezető elnök az RMDSZ stratégiai fontosságú céljaként jelölte meg az udvarhelyi polgármesteri szék megszerzését, az esetleges jelölt személyét nem kívánta megnevezni. Mint mondta, épp stratégiai fontossága miatt lenne ez még korai. Kelemen szerint mindenképpen olyan jelöltet állítanak, aki az udvarhelyiekért dolgozik, és nem egyedül, hanem az önkormányzattal együtt.

 Az RMDSZ számára Székelyudvarhely feltörhetetlen diónak bizonyult a rendszerváltás óta: soha nem volt RMDSZ-es polgármestere. 1992-ben, az első polgármester-választáson győztes Ferenczy Ferenc függetlenként szerezte meg a tisztséget. 1996-ban már RMDSZ-színekben indult, de veszített a független Szász Jenővel szemben, aki azóta a harmadik mandátumát tölti. Szász a 2000-es választáson Antal Istvánt, a 2004-esen Ladányi Lászlót győzte le. Kelemen Hunor szerint azonban most minden feltétel adott ahhoz, hogy megszerezzék a polgármesteri széket. A váltás egyetlen érveként azonban a város egyszemélyes vezetését hozta fel. Székelyudvarhely önkormányzatát ugyanis 2005 decemberében a krónikus döntésképtelenség miatt feloszlatta a prefektus, és három választási kiírás után sem sikerült testületet választani. Az európai parlamenti választások udvarhelyszéki kudarca után lemondott Verestóy Attila széki elnök helyébe az RMDSZ januárban megbízott elnökként Birtalan Józsefet helyezte. „Nem az én tisztem leváltani a polgármestert, megteszik ezt a székelyudvarhelyi polgárok, hiszen tarthatatlan, hogy második éve egy személy vezesse diktatórikusan, önkormányzati testület nélkül a várost” – jelentette ki Birtalan. – Amennyiben megbíznak, természetesen vállalom a polgármester-jelöltséget, de úgy gondolom, nálam alkalmasabb, nagyobb eséllyel versenybe szálló jelölt is van” – tette hozzá a Krónika kérdésére.

 Birtalan vagy Bunta?

 Az EP-választások azonban nemcsak a Verestóy Attila lemondását hozták, hanem az eddigi erővonalakat is átrajzolták. Ennek egyik első jele, hogy az RMDSZ Hargita megyei Egyeztető Tanácsa idei első ülésén csak a csíki és a gyergyói széki szervezet beszámolóját fogadta el; mind az udvarhelyszéki, mind a megyei beszámoló elfogadásakor tartózkodott. Birtalan József a jelenleg Borboly Csaba által vezetett testület újjáélesztését és az itt kötött székközi megállapodások betartását szorgalmazta. Ezzel pedig azt a látszatot erősítette, hogy a megújuló udvarhelyi vezetés Borboly oldalán áll abban a konfliktusban, amely a megyei önkormányzat elnöke, Bunta Levente, és alelnöke, Borboly Csaba között másfél éve csendben parázslik. A tét akár a székelyudvarhelyi polgármesteri szék is lehet, hiszen Bunta Levente székelyudvarhelyi lévén, jó eséllyel szállhatna harcba a városi polgármesteri székért. Ő eddig inkább saját eredményeivel igyekezett a közvélemény előtt megjelenni, kevésbé szállt be a politikai bozótharcba. „Személyi ambíciókról vagy lezárt csoportérdekekről még korai beszélni, hiszen a jelöltállítás folyamata még el sem kezdődött” – hárította el a Krónika kérdését Bunta Levente. – Amúgy is a választóknak kell majd dönteniük, és én szívesen folytatom a megyei elnöki munkát, hiszen jó eredményeink, jó csapatunk van. Ha felkérnek kapok, természetesen mérlegelem a székelyudvarhelyi polgármester-jelöltség elfogadását is, de az is lehet, hogy a megyei önkormányzat elnökét is közvetlen szavazással választjuk meg az idén, és akkor változik a helyzet.

 Szász Jenő még kivár

 A másik oldalon Szász Jenő a Krónika kérdésére kijelentette, egyértelmű, hogy továbbra is közéleti szereplő marad, tehát részt vesz a választáson, azonban ő sem árulta el, indul-e negyedszerre is a polgármesteri székért. „A család, a gyerekek miatt nem szívesen szakadnék el Székelyudvarhelytől, de ha a Magyar Polgári Pártot bejegyzik, az már országos szerepvállalásra kötelez. Ugyanígy módosíthat a döntésen az egyéni választókerületek bevezetése is” – mondta Szász, aki a polgármesteri, megyei önkormányzati elnöki, de akár a képviselői vagy szenátori tisztséget is megcélozhatónak tartja. Hangsúlyozta azonban, még nem döntött, melyikért száll versenybe. A polgári oldalon egyelőre nem is látszik, hogy lenne trónkövetelő a polgármesteri székre, amennyiben azonban Szász Jenő más tisztségért szállna versenybe, akkor biztosan lesz polgármester-jelöltje a polgári oldalnak, hiszen számukra is stratégiai fontosságú a város, már csak a bejegyzendő Magyar Polgári Párt központja okán is.

 Lesz kihívója Rádulynak?

 Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete szorgalmazni fogja, hogy minden helyi szervezet maga döntse el, hogyan választja ki jelöltjeit. Borboly Csaba, csíki területi RMDSZ-elnök elmondta, azon településeken, ahol nem kielégítő a polgármesterek tevékenysége, előválasztásokat fognak szervezni, hogy az emberek döntsék el, ki a legmegfelelőbb jelölt. „Akit rátermettnek érez a közösség, azt szeretnénk felvenni a listára” – mondta Borboly. Az RMDSZ csíkszéki szervezete minden településen készül jelöltet állítani. Borboly Csaba szerint nincs szükség nagy változtatásokra, mivel a polgármesterek döntő többségének munkájával elégedettek.

 Csíkszeredában a jelenlegi polgármester, Ráduly Róbert már többször megerősítette a sajtónak, újra jelölteti magát, nem valószínű, hogy a szövetségen belül erős kihívója akadna.

 Az MPSZ is valamennyi településen készül jelöltet állítani, bár mint Papp Előd, az MPSZ csíkszéki elnöke a Krónikának elmondta, a kérdéssel csak azután foglalkoznak érdemben, hogy megtörtént az MPP bejegyzése. „Sok helyen megvannak az embereink, a négy évvel ezelőtti jelöltjeink is, de óvatosan kezeljük az ügyet, amíg be nem jegyzik a pártot. Amennyiben január 24-én kedvező lesz a döntés, gőzerővel látunk munkához” – fejtette ki Papp Előd. Egyelőre csak előkészületeket tett a csíkszéki MPSZ. „Még számbavételt kell készíteni, a kiválasztási procedúra sincs meg” – mondta Papp Előd, aki maga is indulna a választásokon a polgármesteri tisztségért, amennyiben a szervezet jelöli.

 Visszavárják Dézsit

 A Rompres hírügynökség Dézsi Zoltánt, Gyergyószentmiklós egykori polgármesterét, az Állami Tartalékalap jelenlegi elnökét tartotta a legesélyesebbnek a gyergyószentmiklósi polgármester-választás megnyerésére. „Pillanatnyilag nem áll szándékomban jelöltetni magam, de a városból többen is jelezték, hogy szívesen látnának a tisztségben, és támogatási szándékukról is biztosítottak. Ha a gyergyószentmiklósiak kitartanak szándékuk mellett, vállalnám a jelöltetést” – jelentette ki a Krónika kérdésére Dézsi Zoltán. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, az MPSZ tagja lapunk érdeklődésére kijelentette, hogy a Gyergyó Tévé nemrégiben sugárzott élő műsorában, ahol az esélyes polgármesterjelöltek kilétét próbálták kideríteni, felmerült néhány olyan név, akiknek egyikét szívesen támogatnák. „Az illető személye egyelőre hadd maradjon titok, de ha függetlenként indulna, minden további nélkül támogatnánk az illetőt” – hangoztatta Árus. A Gyergyó Tévé élő adásában Bencze Attila, Dézsi Zoltán, Kontesveller József, Pál Árpád, Suciu Gábor, Tinka Kálmán és Weil Gyula neve merült fel lehetséges polgármesterjelöltként.