vissza a főoldalra

 2008.01.25. 

Módosított zsinati határozatok

A múlt év végén, december 3-5. között ülésezett Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Romániai Magyar Református Egyház Zsinata. Az ülés befejeztével, a Zsinat ülésvezető elnökével, Bibza István lelkipásztorral beszélgetett Veres-Kovács Attila.

- Mi tette szükségessé a Zsinat összehívását, és mi volt a legfontosabb téma, amellyel foglalkoztak?

 - A Zsinatot azért kellett összehívni, mert számos olyan törvénytervezet, jogszabály-tervezet készült el a jogi bizottságban, melyeket meg kellett vitatni, és törvénybe kellett foglalni. Ezek közül a legfontosabb a lelkészek képesítéséről és alkalmazásáról szóló 2007/I-es jogszabály, amelyen a kor igényeinek megfelelően változtattunk.

 - Mi ez az újdonság?

 - A változtatások sorában talán az a legfontosabb, hogy ha egy megüresedett lelkészi állást pályázat útján kíván betölteni a gyülekezet, akkor a jelentkező összes lelkipásztornak lehetősége nyílik arra, hogy bemutatkozzon a gyülekezetben, az ott szervezett evangelizációs, hétköznap esti istentiszteletek keretében. A pályázók hétköznap esti szolgálatok után elbeszélgetnek a gyülekezettel. Rendkívül fontos ez, hiszen így ismerkednek meg a lelkipásztorok a gyülekezettel, és a gyülekezet imádkozó közösségében készül, hogy kiválassza azt a lelkipásztort, akit a legmegfelelőbbnek tart.

 - Ezzel szemben eddig hogyan történt?

 - Eddig a pályázók közül mindössze hármat lehetett meghallgatni: egyet a presbitérium, egyet az esperes és egyet a püspök jelölt. Még akkor is, ha több mint tízen jelentkeztek a lelkipásztori állásra. Ez nagy változás és esélyegyenlőséget biztosít a pályázóknak, és úgy gondoljuk, hogy az evangéliumhoz közelítünk ezzel a megoldással. Tudjuk, minden lelkészválasztás nehézséget okoz a gyülekezetben, és azt is, hogy ha többen jelentkeznek, akkor ellentétek is kialakulnak a gyülekezeti tagok, csoportok között. Hátha az imádkozó lelkületben sokkal megoldhatóbbá válnak ezek a kérdések.

 - A lelkipásztorok képesítésére és alkalmazására vonatkozó jogszabályokon kívül volt-e még olyan fontos döntése a Zsinatnak, amely az elkövetkezendőkben alkalmazkodást jelent az új idők kihívásaihoz?

 - Nemsokára a lelkészképzésben is változások lesznek. Ha sikerül a Kárpát-medencei református teológiáknak a tanmenetét közelíteni egymáshoz, akkor belátható időn belül a lelkipásztorok mindegy, hogy melyik egyetemen végeznek, a Kárpát-medence bármelyik egyházkerületében szolgálatot vállalhatnak. Ehhez csupán a Zsinatnak a hozzájárulása szükséges majd.

 - Évek óta részt vesz az egyház jogalkotó folyamatában a Jogi Bizottság elnökeként, hogyan látja, menynyire haladt előre az elmúlt tizennyolc évben a Kárpát-medencei református egyháztestek közös jogharmonizációs folyamata?

 - Most jutottunk el oda, hogy összevetettük a Kárpát-medencei református egyházak törvénykönyvét. Megkerestük a közös pontokat, amelyektől elindulhatunk és tovább léphetünk, hogy megalkossuk a közös jogszabályokat. Eljön az a pillanat, amikor ennek alapján egységesen elfogadott törvényhozása lesz a Kárpát-medencei magyar református egyházaknak.

 - Milyen úton történik ez, ugyanis elindult a kilencvenes évek közepén a Tanácskozó Zsinatban ez a folyamat. Most folytatódik a Generális Konventben, vagy egyáltalán hol is, hogyan is folytatódik?

 - A Tanácskozó Zsinat (TZS) tulajdonképpen holt vágányra került. A Generális Konvent pedig más megoldást keres az együttműködésre, és ez pedig a közös alkotmánynak a kialakításában látszik. A TZS is kereste az együttműködés lehetőségét, de nem jogi alapon. A távlati cél egyértelműen az, hogy a Kárpát-medencei református egyházak Krisztus teste egységének szellemében egyek legyenek. Ez a cél a jövendő, de hogy mikor sikerül ezt megvalósítani, az egy másik kérdés. A Generális Konvent egy általános zsinatnak megfelelő találkozási lehetőség. Külön jogi bizottsággal dolgozik a közös megoldáson, amely nem egyszerű. Nemrég létrehoztuk azt a közös jogi formát, ami minden egyháztestnek meghagyja a teljes szabadságát, és mégis minden egyháztestet kötelez arra, hogy a közösen elfogadott jogelemeket beépítse a saját alkotmányába. 2009-re talán elkészül ez a közös szempontrendszer, amit a Kárpát-medencei Magyar Református Egyházak Alkotmányának nevezünk majd.

 - Újra felmerült a régi probléma, hogy a Zsinat döntései nem jutnak el az egyházközségekhez. Milyen új lehetőséget találtak ahhoz, hogy ezt kiküszöböljék?

 - Nem is juthatnak el, hiszen a Zsinatnak még nincs olyan kommunikációs rendszere, amely lehetővé tenné azt, hogy minden zsinati határozat eljusson a presbitériumokhoz. Sajnos 1948 után igazi zsinati hagyománya nincs a református egyháznak. Megvan a történelmi háttere mindennek. Valósággal csak 2000 óta működik teljes gőzzel. Azelőtt sok minden akadályozta a Zsinat munkáját. Most igyekszünk a nagy lemaradást behozni. El kell jönnie annak a pillanatnak, amikor a zsinati titkárság helyett zsinati iroda lesz, megfelelően képzett tisztviselőkkel és tisztségviselőkkel. El kell jutni oda, hogy a Zsinat bizonyos feladatokat átvállaljon, amit az egyházkerületekben végzünk. Például a diakóniai szolgálat, a sajtó és könyvkiadás, a külkapcsolatok munkáját stb. mind közös irányítás alá kellene helyeznünk.

 - Lát erre a közeljövőben megoldást?

 -Ez csak akkor lehetséges, ha a két egyházkerület létrehozza a zsinati irodát és annak a költségeit is vállalja. Talán Kolozsváron már készül is a megfelelő épület, és akkor egészen másképp fogunk dolgozni. Arra is lehetőség mutatkozik, hogy a Zsinatnak külön kiadványa lesz, ahol minden zsinati határozat megjelenik majd.

 (Forrás: reformatus.hu)