2008.01.25.
Nem
menekült meg a magyar adás
Másfél
évig, 2006. augusztus elsejétől vezette a Szlovák Rádió
nemzetiségi adóját, a Pátriát. Ezalatt komoly létszámleépítés
történt, változott a műsorstruktúra, tavaly év végén
egyenesen a megszűnés fenyegette a magyar adást. Ezzel lett
volna ugyanis egyenértékű, ha januártól csak interneten és műholdon
keresztül lehetett volna fogni. Most távozik a rádió éléről.
Nagy Ildikót kérdeztük.
Önként, megegyezés alapján távozik?
Nem önként, de megegyezés alapján. Decemberben kaptam két
fegyelmit, mert állítólag rontottam a rádió hírnevét, rémhíreket
terjesztettem a szlovákiai és a külföldi médiákban a Pátria
helyzetéről. A fegyelmi következménye lehet az azonnali
felmondás, ezt úgy módosították, hogy ha még egy hibát elkövetek,
akkor leváltanak a vezetői posztról, és a szlovák szerkesztőség
tagja leszek. Ezt visszautasítottam, mert én azért jöttem ide,
hogy a Pátria rádiót vezessem, ezt a helyet pályáztam meg. Végül
megegyeztünk, hogy január 31-ével távozom.
Meglepte a vezetőség döntése?
Nem. Novemberben és decemberben már olyan nagy volt a feszültség,
olyan sok gond volt a Pátria rádió körül, hogy várható
volt: valakit fel kell áldozni. Számomra nyilvánvaló volt,
hogy én leszek az. De vállaltam, és a jövőben sem tennék mást,
mert úgy gondolom, a nyilvánosság segített abban, hogy a Pátria
megmaradjon.
Vagyis a sugárzás körül kialakult problémák állnak a háttérben?
Ezt így nem mondták ki, de egyértelmű. Már nem bírtam
közvetlen feletteseim bizalmát. Nehéz így vezetni egy közösséget.
A Szlovák Rádió egyrészt valós anyagi gondokkal küzdött, hiányzott
az állami támogatás, másrészt mintha túszként használta
volna a Pátriát, hogy megszerezze az állami támogatást.
Ez bonyolult probléma. A rádióról szóló törvény értelmében
a középhullámú sugárzás költségeit az államnak kellene
fedeznie. Ha egy rádiónak van 5 adója, akkor mind az ötöt köteles
fenntartani, azonos körülményeket kell teremtenie, és nem csak
az egyiket „éheztetni”. Talán erős, hogy a Szlovák Rádió
túszként használta a Pátriát, de jobban „éheztette”,
mint a többi adót. Létszámleépítés volt más szerkesztőségekben
is, de minket sokkal jobban érintett, csakúgy, mint a honoráriumok
csökkentése. Igazi demokráciában a kisebbségek pozitív
diszkriminációt élveznek, több segítséget kapnak. Javítani
kellett volna a körülményeket, nem rontani. Nagyon rossz volt a
hangulat a szerkesztőségben a múlt év utolsó hónapjaiban,
bizonytalan volt az adás sorsa. Nem tudtuk, hol fog megszólalni
a Pátria rádió januártól.
Másfél évig irányította a Pátria rádiót. Hogyan értékeli
ezt az időszakot?
Tanulságos és fontos időszak volt. Vezetői pozícióból
láthattam, hogyan működik belülről egy nemzetiségi adó, mi
hiányzik ahhoz, hogy 21. századi adóvá válhasson. Láttam azt
is, milyen az, amikor az emberek erejükön felül teljesítenek a
magyar hallgatók érdekében. Megéltem azt is, milyen rossz érzés,
amikor egy főnök, az igazgató nem tud javítani a szerkesztőség
helyzetén. Azt tapasztaltam, az ilyenfajta közszolgálati rádiózásnak
nem biztos, hogy van jövője. Modernizálni kellene – elsősorban
technikai szempontból –, hogy versenyezni tudjon a kereskedelmi
rádiókkal. Jó fizetést adni az embereknek, és természetesen
URH-sávon sugározni.
Egy létszámleépítés volt, a Pátria elvesztette korábbi
URH-frekvenciáit, kizárólag középhullámon szólalt meg.
Sokan bírálják azért, mert lemondott az URH-sávokról a középhullámért
cserébe.
Nem kérdezték meg, hogy beleegyezem-e, akárcsak most,
hogy hány középhullámú adó szórja majd műsorunkat. Ez a rádió
vezetésének döntése volt. Tévedés, hogy a Pátria igazgatójának
akkora a hatalma, hogy ezekbe a döntésekbe beleszólhat. Aki
engem bírál, nem ismeri a viszonyokat. A Szlovák Rádiónak 74
URH-frekvenciája van, nem rajtam múlik, hogy egyet sem kap a Pátria.
És az elbocsátások?
Központi létszámleépítés volt, az összes alkalmazott
15-20 százalékát küldték el, én csak abba szólhattam bele,
ki legyen az, akinek el kell mennie. A legtöbb kérdésben nem
hallgatták meg véleményemet, nem kérték ki tanácsaimat.
Hogyan látja a magyar adás jövőjét?
Úgy vélem, hogy kicsit korai volt az az optimizmus, ami a
múlt év végén eluralkodott a sajtóban és a szlovákiai
magyar közvéleményben is, vagyis, hogy megmenekült a Pátria.
A tavalyi 45,4 millió korona és az év végi 100 millió koronás
támogatás nem az ez évi működésére, hanem a Szlovák Rádió
tavalyi és még korábbi tartozásaira adták. Emlékszem a
kulturális államtitkár nyilatkozatára, hogy 2008-ban már nem
fogják támogatni a rádiót. Idén ki fogja fedezni a középhullámú
sugárzást? Idén újra a Pátria lesz az, mely állami támogatásra
fog várni, s megint feszültség lesz. A Pátria helyzete nem oldódott
meg, ezt csak akkor mondhatnánk, ha URH-n sugározna.
Elképzelhetőnek tartja ezt?
Igen, de nem a jelenlegi anyagi körülmények között.
Fizikai képtelenség a mai szerkesztői létszámmal több műsort
készíteni, és a szerkesztők anyagi megbecsülése sem olyan,
hogy motiválná őket. Más országokban van példa arra, hogy a
nemzetiség adások 24 órában sugároznak, csak ott kicsit mások
a körülmények.
(Forrás: Új Szó) |