|
 2008.07.18.
Autonómiáról és regionalizmusról a Szinevéri-tónál
Tizenhatodik
alkalommal rendezték meg idén Felsőszinevéren a Kárpátaljai
Nyári Szabadegyetemet. A szervezők, a Kisebbségekért - Pro
Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
ezúttal is a magyarság, a régió és a közélet iránt érdeklődő
kárpátaljai, valamint anyaországi fiataloknak és
szakembereknek kínáltak izgalmas programot a háromnapos rendezvény
idejére.
Mint az eseményt megnyitó Balog Zoltán, a magyar Országgyűlés
Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
elnöke hangsúlyozta, sok tekintetben még mindig 1989-1990 kérdéseit
vitatjuk, még mindig az a kérdés, lesz-e Magyarországon valós
rendszer- és elitváltás.
Hatványozottan érzékelhető ez a fajta bizonytalanság
Ukrajnában, ahol napjaink másik aktuális kérdése az ország
euro-atlanti integrációja. Arról, hogy van-e esélye Ukrajnának
az Európához való közeledésre, Sztáray Péter, a magyar külügyminisztérium
osztályvezetője, Gruber Attila, a magyar Országgyűlés Külügyi
és határon túli magyarok bizottságának fideszes tagja,
valamint Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke osztotta meg gondolatait
a hallgatósággal. A megfogalmazódó aggodalmak ellenére Sztáray
optimistán nyilatkozott a posztszocialista ország NATO-csatlakozási
esélyeiről Oroszország tiltakozása ellenére is, míg Kovács
Miklós éppen az orosz ellenérdekeltségre, illetve az ukrán
belpolitikai helyzet bizonytalanságára hivatkozva sürgetett határozottabb
fellépést a Nyugat részéről Ukrajna mielőbbi integrálása
érdekében.
Hovatovább hagyományos vitatémájává válik a Kárpátaljai
Nyári Szabadegyetemnek a média helyzete. Az idén Magyar-magyar
harcok a magyar médiában címmel megrendezett fórumon elmondott
bevezetőjében Zelei Miklós író rámutatott: belső ellentéteink
és harcaink évtizedekre, sőt évszázadokra nyúlnak vissza.
Farkas Attila, a Magyar Nemzet szerkesztője ezzel kapcsolatban
arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi média
politikai-üzleti vezéreltsége leképezi a mindenkori országos
politikai helyzetet. A kárpátaljai elektronikus média helyzetéről
szólva Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Rádió- és Tévétársaság
vezérigazgató-helyettese egyebek mellett azokra a törekvésekre
hívta fel a figyelmet, amelyek igyekeznek kiterjeszteni a kárpátaljai
magyar sajtó politikai megosztottságát az elektronikus médiára
is, míg Riskó György, a Kárpátalja című hetilap főszerkesztője
az írott sajtó anyaországi támogatásának politikailag
determinált visszásságait emelte ki. Kulin és Riskó
egybehangzóan bírálták azt a jelenlegi állapotot, hogy a kárpátaljai
magyar sajtót egy olyan szervezet reprezentálja a Magyar Újságírók
Kárpátaljai Szövetsége révén, amelynek tevékenységéről
sem a szakma legtöbb képviselője, sem a közvélemény nem
tudhat semmit.
A Van-e esély magyar autonómiára? címmel megrendezett
tanácskozás résztvevői és az együttgondolkodásba bekapcsolódó
hallgatók aggodalmaikat és reményeiket egyaránt megfogalmazták
a témával kapcsolatban. Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű
Szervezetének elnöke például úgy vélte, hogy Ukrajnában ma
leginkább csak elméletben beszélhetünk a kérdésről, a
megvalósítás reálpolitikai esélyei elenyészők. Mint rámutatott,
miközben a többségi nemzet a kisebbségek integrációjáról
beszél, a valóságban a beolvasztásuk folyik. Ugyanakkor a
szakember szerint a nemzetiségek számára változatlanul a
kollektív jogok biztosítása jelentheti az egyetlen esélyt a közösségként
való megmaradásra, ezt azonban a kisebbség önerejéből nem érheti
el, nélkülözhetetlen a külső támogatás, amit az anyaország
biztosíthat. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi és
határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke a Kárpát-medencei
magyar kisebbségek autonómia-elképzeléseit ismertetve többek
között azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségben élő magyar választóknak
értelmet kell látniuk abban, hogy politikai értelemben is
megmaradjanak magyarnak, azaz a parlamenti és önkormányzati választások
során a nemzetiségi közösség érdekeit képviselő magyar
szervezetekre szavazzanak. A politikus szerint a kollektív
kisebbségi jogok biztosításának legcélravezetőbb módja továbbra
is az autonómia, ezért az változatlanul aktuális követelése
valamennyi kisebbségi érdekvédelmi szervezetnek.
Nem dughatjuk homokba a fejünket, szembe kell néznünk a
globalizációval, amelynek egyik velejárója a régiók kialakulása
- hangsúlyozta Papcsák Ferenc, a Fidesz budapesti önkormányzati
képviselője azon a fórumon, amelyet a regionális együttműködés
lehetőségeinek szenteltek. Mint Brenzovics László, a Kárpátaljai
Megyei Tanács alelnöke előadásában rámutatott, Kárpátalján,
Ukrajna más megyéihez hasonlóan, a több lehetőséggel bíró
állami közigazgatás mellett viszonylag gyenge önkormányzattal
kell megkísérelni a regionális együttműködés fejlesztését,
miközben az Európai Unió külső határának kiépülésével
egyre nehezebbé válnak az együttműködés feltételei. Az előadó
szerint napjainkban újabb kísérlet történik a még a
kilencvenes években felülről létrehozott, ám éppen ezért érdektelenségbe
fulladt Kárpátok Eurorégió újjáélesztésére. A romániai,
magyarországi, szlovákiai, lengyelországi és ukrajnai megyéket
összefogó nagyrégió létének most új értelmet adhatnak az
EU-integrációból fakadó kihívások, hangsúlyozta kárpátaljai
kollégájával egyetértve Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei Közgyűlés elnöke. Az előadók egyetértettek abban is,
hogy a regionális együttműködés fejlesztése a térségben ma
elsősorban Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye érdeke.
Viczián Tamás, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának
konzulja annak jelentőségét emelte ki, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye és Kárpátalja több vonatkozásban is egységes régiót
alkot. A diplomata szerint az együttműködés alapját képezhetné
egyebek mellett a közszolgáltatások közös megszervezése a régión
belül, az együttműködés például a hulladékfeldolgozás, a
környezetvédelem, a kultúra, az idegenforgalom terén.
A szabadegyetem kulturális programjának részeként
bemutatták Andrzej Wajda Katyn című Oscar-díjra jelölt játékfilmjét.
A lengyel nemzet egyik nagy második világháborús tragédiáját
feldolgozó alkotás levetítése előtt Bába Iván, a Budapest
Analyses főszerkesztője, volt varsói magyar nagykövet mondott
előszót.
(Forrás:
Kárpátalja)
|
