vissza a főoldalra

 2008.07.25. 

Karadzsics letartóztatása csak teszt volt?

Radovan Karadzic letartóztatásával Belgrád politikai határvonalat lépett át. Az új szerb kormány célja nem más, mint letesztelni, hogy hogyan reagál a szerb belpolitika Karadzsics elfogására, a még szökésben lévő további két háborús bűnös kézre kerítését is ettől tehetik függővé. A srebrenicai mészáros megtalálásával Szerbia máris közelebb került ahhoz, hogy még az idén elnyerje az uniós tagjelöltséget.

Elképzelhető, hogy igazak azok az értesülések, melyek szerint a hatóságok eredetileg nem is Karadzsicsot vették üldözőbe, hanem Mladics kíséretét követték, és véletlenül bukkantak rá Radovan Karadzsicsra. Valószínűbb azonban, hogy politikai indokok állnak az elfogás hátterében – nyilatkozta lapunknak Juhász József Balkán-szakértő, aki szerint lehetséges, hogy Borisz Tadics elnök személyes döntése volt, hogy Karadziscsot le kell tartóztatni. Ha így történt, akkor erről még koalíciós partnerét sem volt köteles tájékoztatni, az elnöki rendeletet a Tadics közvetlen hatása alá tartozó Nemzetbiztonsági Tanács hajthatta végre.

A belgrádi kormány reformpártiságát, Európa felé nyitottságát semmi nem reprezentálhatja jobban, mint a háborús bűnök vádjával körözött „nagy halak” kézre kerítése – véli a szakértő. Karadzsics esetében a letartóztatás ténye jelenti a politikai határvonalat, a Hágának való kiadatás már hosszabb időt és megfontoltságot követel Belgrád részéről.

A Beta hírügynökség információi szerint a 13 évig bujkáló, pszichiáterből lett politikus elfogása előtt hosszabb ideig Belgrádban tartózkodott és rendszeresen publikált az Egészséges Élet című folyóiratban. A lapnál azt mondták, hogy volt egy Dragan David Dabic nevű állandó szerzőjük, akiről nem tudják, hogy azonos-e Radovan Karadziccsal, de valóban úgy nézett ki, mint az az ember, akinek a fényképét most a televízióban látták. Az elfogását felügyelők keddi sajtóértekezletükön azt közölték, hogy Karadzic Dragan Dabic néven élt Belgrádban, alternatív gyógyászattal foglalkozott, s bemutatták az elfogása után készült fényképét is, amelyen csöppet sem hasonlított korábbi önmagára.

A háborús bűnösök ügyében eljáró különleges bíróság vizsgálóbírója kedden hajnalban eldöntötte, hogy a kiadatási eljárás elkezdhető. Ez után a háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb vezető ügyvédjének három napja van a határozat megfellebbezésére, s Svetozar Vujacic már be is jelentette, hogy ezt az utolsó pillanatban, pénteken fogja megtenni. Az óvást három bíróból álló tanács bírálja el, szintén három nap alatt, s a megtámadhatatlan végső bírói döntés után rendeli el az igazságügyi minisztérium a kiadatást, de hogy mikor, azt semmilyen jogszabály nem írja elő.

Karadzsics letartóztatásával Belgrád teszteli a világ, de elsősorban a szerb közvélemény reakcióját, és ezt követően mérlegeli majd a további háborús bűnösök elfogását – nyilatkozta Juhász József. Lehetséges, hogy a jelenlegi szituációra a szerb közvélemény „jól reagál”, de a még két szökésben lévő háborús bűnös közül Ratko Mladics elfogása már élesebb társadalmi és politikai konfliktust hozhat – tette hozzá.

A srebrenicai mészárlás fő felelősének tartott Karadzsics tárgyalását befolyásolhatják a szerb háborús bűnösök ellen hozott eddigi ítéletek. Sztaniszlav Galics tábornokot, aki a boszniai szerb hadsereg parancsnoka volt Szarajevó ostroma alatt, életfogytiglanra ítélte a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék.

Galics eredeti büntetése 20 év volt, de fellebbezését követően az ítéletet életfogytiglanra változtatták.  A szarajevói ostromnak nem voltak konkrét stratégiai motivációi, célja a civil lakosság rettegésben tartása volt folyamatos aknatámadásokkal és mesterlövészek tevékenységével. Radiszlav Krstics boszniai szerb tábornok volt a harmadik ember a történelemben, akit az 1948-ban született, a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény (Genocídium-egyezmény) alapján elítéltek a szarajevói ostromot kivitelező erők vezetőjeként. 2001-ben 46 év börtönbüntetésre ítélték, de 2007-ben a fellebbezése nyomán ítéletét 35 évre mérsékelték.

Vidoje Blagojevics első fokon 18, másodfokon 15 év börtönt kapott Srebrenicában vállalt szerepéért. Mladics és Krstics után a harmadik legmagasabb rangot töltötte be. A civilek lemészárlásáért felelősnek tartott egyik szerb egység parancsnoka volt.

Sztojan Zupljanin volt boszniai szerb vezetőt a múlt hónapban fogta el a szerb rendőrség Belgrád közelében.  Ő irányította azokat a szerb rendőrosztagokat, amelyek fogolytáborokat őriztek. A fogolytáborokban elkövetett gyilkosságok, kínzások, több muszlim és horvát falu lerombolása és a genfi konvenciók megsértése szerepel a vádak között.

Milan Martics, az önhatalmúlag kikiáltott és a nemzetközi közösség által el nem ismert Krajinai Szerb Köztársaság volt elnöke 35 évet kapott etnikai tisztogatásért és a Zágráb ellen irányzott rakétatámadásokért. Elődje, Milan Babics, aki bűnösnek vallotta magát, és ezzel elkerülte a tárgyalást, 13 évi börtönt kapott 2004-ben, de 2006 tavaszán öngyilkos lett a börtönben.

A volt szerb elnök után legkeresettebb háborús bűnösök közül ketten, a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb népirtás fő koordinátora, Karadzsics jobbkeze, Ratko Mladics, valamint Goran Hadzsics volt horvátországi szerb vezető még mindig szökésben vannak. Radovan Sztankovics, akire muzulmán nők sérelmére tömegesen elkövetett erőszakban való részvétel miatt a boszniai bíróság 20 évi börtönre ítélt, tavaly májusban szökött meg boszniai börtönéből.

(Forrás: fn.hu)