|
 2008.07.25.
Veszélyben az ivóvizünk
Gémesi
György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő
polgármestere volt a házigazdája a Polgármesterek VII. Világtalálkozójának,
ebből az alkalomból kereste meg a Magyar Fórum.
– Mintegy 700 polgármester találkozott, határokon innen
és határokon túlról, a gödöllői Szent István Egyetem aulájában.
Az Ezüstlánc- díjat az idén Bátovszki György Csömör, és
Szuhán András, a kárpátaljai Bene község polgármestere
kapta. Nyitóbeszédet tartott Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos
Akadémia nemrég leköszönt elnöke és levélben köszöntötte
a találkozót Sólyom László köztársasági elnök is. A találkozó
egy ötpontos zárónyilatkozatot fogadott el. Fontosnak tartjuk a
magyarság együvé tartozásának az erősítését, az önkormányzatok
biztonságos működését. Az nem megoldás, hogy egy állami
feladatot az önkormányzat 50%-ban finanszírozzon, amikor a törvény
azt mondja ki, hogy az állam a feladathoz a forrásokat is kell,
hogy biztosítsa. Ez az egyik leglényegesebb gond. A másik az ivóvíz.
Sajnos vannak olyan jelek, hogy az állam ki akarja vinni a tőzsdére
az ivóvíz szolgáltató cégeket a kisrészvényes programon
keresztül. Ha kisrészvényesek tulajdonrészét bárki felvásárolhatja,
viszont az ivóvíz stratégiai fontosságú Magyarországon. Egy
kiszáradóban lévő Európában az ivóvíz pár év múlva
nagyon komoly pozíciót jelenthet. Nekünk van vizünk, jó
lenne, ha ez továbbra is állami, vagy önkormányzati
tulajdonban maradna, ezt védeni kell. Véleményünk szerint
azokat a pályázatokat kellene előtérbe helyezni, amelyek az
energia hatékony felhasználását teszik lehetővé. Ilyen pályázatok
nincsenek, pedig az energiaár-robbanás kivédésének ez az
egyetlen esélye. Itt van továbbá a schengeni kérdés. Semmiféleképpen
nem engedhető meg a magyar- magyar ellentét. Azt, ami az elmúlt
időszakban az erdélyi választásokon történt, nem tartjuk
szerencsésnek. Zárónyilatkozatunkban kiemeltük, hogy a Magyar
Önkormányzatok Szövetsége hozza létre a Kárpát –medencei
önkormányzati szövetséget.
– Az önkormányzatok anyagi helyzete idén is romlott, miközben
egyre több a feladatuk.
- Összességében romlottak a pozícióink. Ezt azzal tudom
bizonyítani, hogy 4,8 %-os inflációt terveztek tavaly, miközben
az önkormányzatok állami finanszírozása, reálértékben 3,3
százalékkal csökkent. Ám az infláció 7% körül van. Ezt a költséget
senki nem finanszírozza meg az önkormányzatoknak. Erős érdekérvényesítő
bázist kellene kiépíteni a kormánnyal kötött megállapodások
betartatása érdekében, továbbá az önkormányzatokat megillető
egyeztetési, véleményezési jogokat is bővíteni kellene. Mi
is választott tisztségviselők vagyunk, tízmillió embert képviselünk,
3200 millió forinttal gazdálkodunk, és ezáltal a legitimációnk
is legalább akkora, mint a parlamentnek.
– Több település csődhelyzetben van, vagy már csődbe is ment,
mint Felsőmocsolád, ahol már az árkokat is eladták.
– Sok olyan jó ötlet van, amivel az önkormányzati csődhalmazra
megoldást lehetne találni. Mi tudjuk mi lehet a megoldás,
hogyan kéne csinálni.
– Mi lenne az?
– A források hatékony felhasználása, a feladatok átcsoportosítása.
A hatáskörökre, a finanszírozás hatékonyságára kell
odafigyelni.
– Az önkormányzati struktúra változtatásra szorul?
– Már nem tudnak mit felélni az önkormányzatok.
Mindent eladtak, elprivatizáltak, egyre súlyosabb gond az eladósodás.
Az önkormányzatok 700 milliárdos adósságukból 100 milliárdot
működésre, nem pedig fejlesztésre használtak fel. Ez nagyon
nagy szám, és sajnos az emelkedés üteme is gyors. 2005-ben még
csak 4,5 milliárdnyi kötvénykibocsátása volt az önkormányzatoknak,
2007-ben pedig 200 milliárd. Ha egy szektort megszorongatnak,
akkor az megpróbálja megtalálni a kitörési pontokat. Nem
biztos, hogy az önkormányzatok számát kéne csökkenteni, a
feladatokat, hatásköröket kellene jobban rögzíteni, és az
ezekhez szükséges finanszírozást biztosítani. Attól még
semmi nem lesz olcsóbb, hogy csökkentjük az önkormányzatok számát.
Amennyiben ezeket a feladatokat rögzítenék, nem lenne január másodikán
gyomorgörcse a polgármestereknek, amikor meg kell csinálni a költségvetést.
– Mit tesz a kormány az önkormányzatok gondjainak enyhítése érdekében?
– Számos olyan trükk van, amivel a kormány az önkormányzatok
felé terelheti a többletfeladatokat. A folyamat úgy zajlik,
hogy a kormány fű alatt igyekszik betolni alánk a feladatokat.
Feltűnés nélkül kívánja megvalósítani a forráskivonást.
Például az iparűzési adó elszámolásának megváltoztatásával,
ami önkormányzatoknál bevételkiesést jelent.
– Az európai uniós csatlakozás hozott valamit az önkormányzatoknak?
– Lenne lehetőség, csak élni kellene vele. Azt, hogy a
fejlesztési pályázatokat miként írják meg, hogyan érvelnek
értük, vagy hogyan osztják szét a pénzt érdemes lenne a széles
nyilvánosság előtt is megvitatni.
– Mi a véleménye a monoki kezdeményezésről?
– Ez a kezdeményezés arról szól, hogy „segélyért
munkát”. A szándék jó, csak törvénytelen. Inkább a
szerencsi nyilatkozatot tekintem szerencsésebbnek, amely megpróbálja
komplex megoldásként felfogni (közoktatási, foglalkoztatási kérdésként)
a problémát. A települések élhetnek felterjesztési jogukkal,
kezdeményezzék, hogy a törvényt változtassák meg. Azt
gondolom, hogy nagyon belerobbant a világba a monoki polgármester
kezdeményezése, ami egy olyan vágyakozást, igényt fogalmaz
meg, amit sokan követnének, de nem ez a hosszú távú megoldás.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének lesz megoldási
javaslata erre a kérdésre, egy átláthatatlan rendszert kell átláthatóvá
változtatni.
– Polgármester úr,hogy áll a saját városa?
– Az emberek szeretnek Gödöllőn élni. A város költségvetése
és gazdálkodása megnyugtatóan stabil. Annak ellenére is, hogy
az elmúlt 4–5 esztendőben folyamatosan csökkent az állami
finanszírozás. Az a pénz, amit az államtól kapunk, a kötelező
feladatokra csak 50 százalékban elegendő. Ezért azt saját bevételekkel
kell kiegészíteni. A fejlesztési elképzelések fő vonulata az
értékmegőrzés, az értékvédelem, a városfejlesztés. A múlt
emlékeinek, hagyományainak megőrzése gazdasági előnyökkel
is járhat, hiszen megfelelő programokkal kiegészítve egy-egy
építészeti emlék köré jelentős vendégforgalom is
szervezhető, ami további munkahelyeket teremt, élővé, élhetővé,
vonzóvá tesz egy várost, egy községet, egy falut. Nem csak
saját lakói számára válik vonzóvá, hanem szívesen választják
mások is lakóhelyükként. Megállítható az elvándorlás,
versenyképessé válik a település.
– A 90 éves Magyar Vívószövetség elnöke mit vár a magyar
csapattól az olimpián?
– Nagy sikernek tekinteném, ha megismételnénk az athéni
eredményt. Ez a csapat több sportágban is képes a győzelemre.
Remélem olimpikonjaink a legjobbat hozzák. Ami a vívókat érinti,
nyolc versenyszámban vagyunk érdekeltek Pekingben, háromban
szeretnénk érmet nyerni, egyben a legfényesebbet. Ez a célkitűzés.
Oláh János József
|
