2008.06.06.
Egyre
romlik az ukrán-orosz viszony
A
Viktor Juscsenko államfő és Julija Timosenko kormányfő közötti
ellentét mindezidáig ukrán belpolitikai problémának számított,
de a közelmúltban történt egy olyan esemény, amely a határokon
túlra is kiszélesítette a témakört.
Az egykori narancssárga egységes csapat ma már külön
utakon járó két tagja új eszközt talált egymás legyőzésére.
Az Oroszországgal kapcsolatos problémás kérdéseket próbálják
felhasználni úgy, hogy ezután a Kreml válaszlépésekkel reagálva
kihatással legyen az ukrán politikusok népszerűségére. A
legfontosabb kérdések között szerepel jelenleg az orosz
fekete-tengeri flotta szevasztopoli állomásoztatása, a nemkívánatos
személyek listájának összetétele (szereplői nagyrészt
oroszok) vagy például az ukrán fegyverek Grúziának való eladása.
Amennyiben ezekben a kérdésekben nincs egyetértés az ország két
vezetője között, szó sem eshet a megbékélésről.
A Rosszijszkaja Gazeta orosz kiadvány egyik írásában úgy
fogalmaz, hogy a hivatalos Kijev mindenféle eszközt megpróbál
felhasználni annak érdekében, hogy egymásra haragítsa az ukránokat
és az oroszokat. Ennek a folyamatnak az elsődleges oka Szergej
Lavrov orosz külügyminiszter szerint egyértelmű: az orosz-ukrán
viszony megromlása Ukrajna erőszakos NATO felé való hajszolásának
árnyékában zajlik, méghozzá annak ellenére, hogy a lakosság
nagy része nem támogatja a közeledést. Nemrégiben Viktor
Juscsenko rendeletet adott ki a kormány felé, miszerint a
kabinetnek elő kell készítenie a Fekete-tengeri flotta 2017-ig
való kivonásának tervét. A Kreml ezt nem tudja toleránsan, válaszlépés
nélkül lereagálni. Ugyanez a helyzet a tankokkal is, amelyeket
Kijev szeretne eladni Grúziának, darabonként 250 ezer dollárért.
A jelentős mennyiségű harci jármű az oroszok szerint előbb-utóbb
a grúz-abház és a grúz-oszét konfliktus zónájában fog kikötni,
vagyis ott, ahol jelenleg orosz békefenntartók állomásoznak.
A lap írása szerint az ukrajnai vezetők csak arra az
orosz döntésre várnak, amely az ország egységi felbomlásának
veszélyét rejtené magában (például Szevasztopolt és az egész
Krím-félszigetet érintő kérdések), ugyanis ezután joggal
fordulnának az európai szervezetekhez, a NATO-hoz. Ezzel nemzetközi
ügyet kreálnának belőle és Oroszország tűnne fel a negatív
szerepben. A Szovjetunió 1991-ben való szétesése után az ukrán-orosz
flotta még együtt maradt egészen 1997-ig. A szétválás után
a partnerségi megállapodások értelmében leszögezték, hogy
az orosz flotta 2017-ig maradhat Szevasztopolban, vagyis ukrán
területen. 2005-ben az első narancssárga kormány kijelentette,
hogy a korábbi megállapodásokat át kell tekinteni és
Oroszország számítson arra, hogy 2017-től nem állomásozhat
tovább az orosz flotta a Krímen.
A flotta megalakulásának 225. évfordulójának napján
(az idén májusban) hangzott el először orosz részről, hogy
az ukrán politikusok akciói miatt ideje lenne felbontani a
partnerségi és baráti megállapodásokat a két ország között.
Ezzel együtt a kilépés azt is jelentené, hogy a Kreml
megbolygatná Szevasztopol és a Krím-félsziget hovatartozásának
kérdését (a félsziget 1954-től Ukrajnához tartozik, de
etnikailag túlnyomórészt orosz). Ez a kijelentés Jurij
Luzskovtól származik, Moszkva polgármesterétől, akit ezután
azonnal persona non grata-nak nyilvánítottak Kijevben.
(Forrás: Kárpátinfo hetilap)
|