vissza a főoldalra

 2008.06.27. 

Hová folynak a milliárdok?

A Centrum Parkoló Kft. az I., II., VI., VII., VIII., XI., XII., XIII. kerület tulajdonában levő utakon szed parkolási díjat. Tavaly a Centrum több mint 450 ezer fizetési felszólításban összesen 5 milliárd forintnyi bírság kifizetését követelte az autósoktól. A sikertelen felszólítással járó ügyeket eladják a követeléskezelőnek. Az Intrum Justitita Zrt. tavaly és tavalyelőtt 5 milliárd forint értékben, mintegy 150 ezer rendszámhoz tartozó 1 millió darab bírságot vásárolt a parkolási társaságtól. A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal több törvénysértést is megállapított a Centrum Parkoló Kft.- nél, illetve az általa működtetett Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységével kapcsolatban. A Centrum Kft.-től senkit nem tudtunk megszólaltatni. Az Emberibb Parkolásért Mozgalomnak (EMPAMO) egyelőre nincs ráhatása a parkolási társaságok és az önkormányzatok illetékes szerveinek működésére. Nem a „vészhelyzetek” utólagos vagy egyedi SOS-megoldására szerveződtek, hanem arra, hogy a törvényi, jogszabályi gyökereinél találjanak megoldást a parkolás problémáira, hogy ne fordulhassanak elő magánérdekek által diktált disznóságok, jogszabályi álcába bújtatott folyamatos lenyúlások. Legin Istvánt, az Emberibb Parkolásért Mozgalom alelnökét kérdeztük.

– Mikor és miért jött létre az Emberibb Parkolásért Mozgalom (EMPAMO)?

 – Három évvel ezelőtt lettünk bejegyezve civil szervezetként. A kezdeményezést azért tartottuk fontosnak, mert az emberek mindennapi életében nagyon fontos szerepet tölt be, ilyen vagy olyan formában a fizetőparkolás. Sokszor kiszámíthatatlan, hogy egy ember mennyi ideig van távol a gépjárművétől, közben kiszámítható ideig lehet kifizetni a pénzt a parkolásért, és néhány perc késésért már irdatlan összegekkel büntetnek a parkolócégek alkalmazottai. Civil szervezetünket olyan budapesti autósok hívták életre, akik különböző okból nem nélkülözhetik a gépkocsihasználatot (áruszállítás, tömegiszony stb.), és nap mint nap szenvednek a mind kiterjedtebb fizetőparkolási rendszertől.

 – Elég nagy a káosz a parkolással kapcsolatban Budapesten. Milyen követelései vannak az EMPAMO-nak? Mivel nem értenek egyet?

 – A parkolási cégek pótdíjazásra jogosultak, és sajnos sokszor azt lehet észrevenni, hogy visszaélnek jogkörükkel, és hatóságként intézkednek. Ki tudják keresni a rendszámot, és ez után pert is indíthatnak a behajtás ügyében. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Centrum Kft. eladta az adósságállományát, amit teljesen jogszerűtlennek tartunk a közigazgatási hivatallal együtt. Tűrhetetlen, hogy az ominózus rendelet változatlanul a törvénytisztelő állampolgárt sújtja, olyan magatartást írva elő számára, ami betarthatatlan. Hogyan képzelik, hogy a parkolás megkezdésekor már érvényes jeggyel kell rendelkezni, ugyanakkor a parkolójegy kiváltására a rendelet időt nem biztosít. Ez a 22-es csapdája. Az ügyfélszolgálati panaszrendszer felülvizsgálatát is szeretnénk elérni. A panaszok elbírálását át kell adni egy független szervezetnek. Az ügyfélszolgálatok jelenlegi üzemeltetése nem pártatlan, holott a legtöbb állampolgári bejelentés, panasz ezekre érkezik. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése is ezt emeli ki, mint fő hiányosságot, továbbá a parkolóóráknak, a pótdíjazást rögzítő kézi számítógépeknek és az eseményeket rögzítő fényképezőgépeknek az Országos Mérésügyi Hivatal által történő hitelesítését. Bizonyító erejű fényképekkel rendelkezünk arról, hogy a parkolóórák 3-4 percet eltérnek a pontos időtől. Csak hatósági személyek lehessenek parkolóőrök, ellenőrök, mert elfogadhatatlan, hogy jogkövetkezményt fűznek a szélvédőre helyezett úgynevezett „Mikulás-zacskóhoz”, ennek kézhezvétele bizonyíthatatlan. Az úgynevezett pótdíjazás során a jogkövetkezmények idejét az első, hivatalosan kézbesített, a címzett által bizonyíthatóan átvett irattól számolják, és a pótdíj mértéke ne emelkedjen a törvényben előírt – 60 napon belül megküldendő – értesítő kézhezvételének dátumától számított 8 napig.

 – Ezek profitorientált magántársaságok, pénzt szednek be, amivel nem számolnak el. A Centrumnak szerettem volna igazából ezt a kérdést feltenni, de nem lehetett elérni senkit, aki nyilatkozna. Öntől kérdezem, hova kerül a befizetett, behajtott pénz?

 – Budapest háromnegyed részén magáncégek működtetik a zónákat, ők szedik be a pénzt és ők is büntetnek, amivel természetesen nem értünk egyet, és határozottan tiltakoztunk ez ellen. Ezzel kapcsolatban is van egy per, a LÁT-Kép Egyesület beperelte a Centrumot, mert nem mutatták meg az elszámolást. Mi is kértük ezeket a papírokat, de nem kaptunk választ. Az önkormányzatoknak a befolyt összegek 10–20%-át adják le, a többi állítólag önköltség.

 – A főváros, amely a megbízást kiadta, még kevesebbet kap, legalábbis papíron. Miért nem áll érdekében elszámoltatni ezeket a cégeket Demszky Gábornak és csapatának?

 – Valóban, a főváros egy jelentéktelen, 5% körüli összeget kap. Nem tudok erre válaszolni, miért van ez, miért hagyják az ilyen típusú működést. Hagyó főpolgármester-helyettes és Demszky minden panaszt elutasítanak. Még azt is letagadják, hogy a panasz létezik. Született egy ombudsmani jelentés, ami kifogásolta a parkolócégek működését, Hagyó úr erre azt mondta, téves információ alapján született a jelentés.

 – Ameddig nem lehet elszámoltatni a Centrumot, addig nem lehet kizárni azt, hogy politikai összefonódások, korrupciógyanúk merülnek fel a háttérben. Főleg annak ismeretében, hogy az MSZP– SZDSZ-es városvezetés ellenzi a betekintést a pénzügyekbe.

 – Az a legfőbb probléma, hogy azt, amit ön mond, senki nem is cáfolja. Az elszámoltatás nem történik meg. Pedig közpénzekről beszélünk, melyekről minden budapestinek az az elvárása, hogy vissza legyen forgatva a budapesti közlekedésbe, az utak rendbetételébe, P+R parkolók építésébe. Arról kéne beszélnünk, hogyan osszuk el a befolyt pénzt, nem pedig arról, hogy egyáltalán hol a pénz?

 – Indokolatlanul magas a parkolási díj, mennyit kell most fizetni, és mi lenne önök szerint a reális ár?

 – Van, ahol 280 forint a parkolási díj, amit nagyon magasnak tartunk. Abból az elvből indulunk ki, hogy az autósoknak legalább 80%-a munkához használja az autóját. Például egy szobafestő, aki nem tudja nélkülözni a járművét, és egész nap kénytelen dobálni a pénzt, elég tetemes összeget fog kifizetni, mire a munka végére ér. Nincs parkolási szabályozási rend, a jelenlegi gyakorlat nem arról szól, hogy normális parkolás legyen, csak a pénzorientáltságról szól az egész. Nagyobb lenne a társadalmi elfogadottság, a fizetési hajlam, ha ezt végre rendbe tennék a felelősök.

 – A bíróságok ugyanakkor le vannak terhelve a parkolási ügyekkel, ezek miatt nem tudnak érdemi munkát folytatni fontos ügyekben.

 – Erről sajnos nincs statisztikám, hogy mennyire terhelik a bíróságokat a parkolási ügyek, de el tudom képzelni, hogy így van. Az a tapasztalatunk, hogy a bíróság nagyon elfogult a parkolócégek iránt. A bíróság hitelesnek elfogadja a parkolócégek számítógépes jegyzékét, ez azért felháborító, mert egy kft. magánalkalmazottja, aki nyereségérdekelt, indítja el a büntetési bejegyzést, az írja fel a rendszámot, időpontot stb. Már itt megborul a hitelesség, sorolhatnám: a fényképezőgép, a számítógép sem hiteles. Ezek után miért hiteles mégis a követelés a bíróság szemében?

 – Mi lenne az önök megoldási javaslata?

 – Azt, hogy magáncégek kezeljék a parkolást Budapesten, meg kéne szüntetni. Először is, párbeszédet kell kezdeni a budapesti autósokkal valamennyi kérdésben! Nem fogadjuk el a gyalogosok, ill. a lakók helyzetének javítására való hivatkozást, hiszen rengeteg esetben a lakók szenvedő alanyai a rendszernek. Az üzemeltetés körüli káoszt rendezni kell! Számolják fel a különféle kft.-ket, a budapesti parkolást egy valóban nonprofit, közvetlenül a Főpolgármesteri Hivatal alá tartozó közhasznú társaságnak és egy közalapítványnak kell üzemeltetnie. Meghatározott időközönként hozzák nyilvánosságra a tételes elszámolást. Mennyi pénz folyt be, ebből mennyit költöttek a rendszer üzemeltetésére, és mennyit a város közlekedési helyzetének javítására. Vizsgálják felül a parkolási díjakat, és ahol lehet, csökkentsék azokat. Ugyancsak átgondolásra szorul a fizetős övezetek kérdése: a szűk belvároson kívüli lakóövezetekben, lakótelepeken, kertvárosokban szüntessék meg a díjfizetési rendszert. A forgalmasabb tömegközlekedési csomópontok körül létesüljenek ingyenes és elfogadható árú (100–200 Ft/nap) parkolók. Itt teremtsék meg a megfelelő biztonsági feltételeket, pl. térfigyelő kamerák alkalmazásával, vagy a fizetős P+R szekciók 24 órás őrzésével. Szülessenek céges parkolóbérletek, melyek nem kötöttek rendszámhoz, az áruk pedig igen jelentősen maradjon a normál tarifa alatt! A parkolással foglalkozó önkormányzati hivatal a teljes fizetős időszakban üzemeltessen jól megközelíthető, tisztességes ügyfélszolgálatot. A fizetős övezetekben teremtsék meg a kulturált parkolás lehetőségét, a parkolási szolgáltatásba tartozzék bele a parkolóhelyek tisztán tartása.

 – Mennyire veszik önöket komolyan?

 – Ez változó, az ombudsmanjelentés például komolyan vette a panaszainkat, de Hagyó Miklós személyesen nem is hajlandó velünk találkozni, tehát van ilyen is és olyan is. Az Alkotmánybíróság két éve nem foglalkozik három beadványunkkal, nem tudjuk, hogy mikor veszik elő őket, azt viszont figyelembe kéne venni, hogy az embereknek mindennapi gondjaik vannak, az anyagi létük, a törvényesség, erkölcsiség miatt is illő lenne végre ezt a helyzetet rendbe tenni. Mindig példálóznak Londonnal, de mindig csak a negatívumokat veszik figyelembe. Azokat szeretnék átültetni hozzánk, ilyen ez az elképesztő dugódíj, vagy a szigorúbb parkolási rendszer, viszont ott a parkolási büntetést rendőrök szabják ki. Másrészt jól működő közlekedésük van, pókhálórendszerben működik a metró, kétpercenként járnak a buszok, a gyorsvasutak bemennek a város központjába, a taxihálózat is jól működik, megbízható, fejlett a város úthálózata, van körgyűrűje, de ezeket nem veszik figyelembe a magyar főváros vezetői.

 Oláh János József