|
 2008.05.02.
Megalakult
a MIÉP agrárkollégiuma
A
MIÉP az orvos- és mérnökkollégiumok megalakítását követően
életre hívta az agrárkollégiumot is, Aponyi Tibor kabai gazdálkodó
vezetésével. Az agrárkollégium célja az Állami Földalap földgazdálkodásának
vizsgálata, a hazai állattenyésztés jövőjének feltárása.
Mint ismeretes, mind a szarvasmarha-, mind a sertés-, mind a juh-ágazatban
katasztrofálisan csökken az állatállomány. Az Európai Unió
az agrárpiacon katasztrofális következményekkel járó
folyamatokat indított el. Az SZDSZ kormányzati munkája során
megbocsáthatatlan károkat okozott a magyar agráriumnak.
Az a Bajnai Gordon, aki végveszélybe sodorta a baromfitenyésztés
egy jelentős ágazatát, ma rászabadult új szerepkörével a
teljes agráriumra. A mezőgazdasági kormányzat a káros következmények
kivédésére és elhárítására egyetlenegy lépést nem tett
az elmúlt időszakban sem. A magyar európai parlamenti képviselők
beszámolóját várja az agrárkollégium: mit tettek és tesznek
a képviselők Brüsszelben a katasztrofális helyzet elhárítására.
Az agrárkollégium feladata a hazai földalap helyzetének vizsgálata,
a hazai állattenyésztés jelenlegi perspektívájának számbavétele,
és a magyar birtokviszonyok érdemi elemzése. Egyre többen
vannak, akik a nagy pénzügyi alapokat kárhoztatják a világban
kibontakozó élelmiszerválság miatt, amelyek különféle határidős
üzletek révén az egész élelmiszer-ágazatot a kezükben tartják.
Nem normális, hogy egyesek az élelmiszerek árának növeléséből
hatalmas hasznot húznak és ezt ráadásul még a bankok is bátorítják,
amikor ilyen üzleti befektetésekre biztatnak. – Ez a kaszinókapitalizmus,
ami elveszi a szegények asztaláról az ételt. De itthon is
bajban vannak a sertéssel, baromfival, juhokkal vagy lóval
foglalkozó állattartó gazdák. A friss takarmányra májusig várni
kell, addig marad a csillagászati áron mért kukorica, búza. Szálastakarmány
így, a tavasz végén már alig kapható, mert a múlt évi aszály
miatt kevesebbet tudtak tartalékolni az állattartók.
Drága a kukorica, búza, és a különböző tápok is. A
takarmányboltokban, alig van forgalom, noha ebben a tavaszi időszakban
a malactáp slágertermék volt. A visszaeső érdeklődés bizonyítja,
hogy egyre kevesebben vásárolnak malacot és nem foglalkoznak
sertéstartással. Nem is csoda, hiszen egy mázsa kukoricáért
7500, búzáért 8000–8500 forintot kérnek. A malac-, a hízó-
és a baromfitáp mázsájáért pedig 10–12 ezer forintot. A
magas árak nem követik a felvásárlási árakat. Az élősertés
kilójáért kb. kétszázkilencven forintot fizetnek a felvásárlók.
A legtöbb állattartó hitelekből gazdálkodik. A sertéstartók
is kétségbeejtőnek tartják a jelenlegi helyzetet. A fehérjehordozók,
köztük a szója ára, mely fontos szerepet tölt be az állatok
etetésében, mázsánként tízezer forint. Akik sertéstartásra
rendezkedtek be, azok számára a váltás nem könnyű. Az az összköltség
hatvanöt százaléka megy el takarmányra, amihez bérek, járulékok,
illetve energiaköltségek is adódnak. Élősertés kilójáért
háromszáz forintot lehet kapni. Nem nehéz kiszámolni, hogy a
sertéstartók is ráfizetéssel gazdálkodnak.
A baromfitartók is hasonló gonddal küzdenek. A múlt évhez
képest átlagosan negyven-ötven százalékkal emelkedett a táp
ára, nem beszélve az energia és a szükséges gyógyszerek költségeiről.
A változást nem lehet beépíteni a felvásárlási árakba, bár
a múlt év hasonló időszakában egy kiló csirkéért százhetvenkilenc
forintot, idén pedig kétszázharmincöt forintot fizetnek a felvásárlók.
Akárhova nyúlunk, mindenütt kétségbeejtő a helyzet. Ez így
nem maradhat. A MIÉP agrárkollégiuma megoldásokat kíván
kidolgozni, de nem a nagybirtokosok, hanem a mezőgazdaságból élő
családok boldogulására. Akik pedig idáig juttatták az országot,
azokat el kell számoltatni!
Gy. B.
|
