vissza a főoldalra

 

 

 2008.05.02. 

Megalakult a MIÉP agrárkollégiuma

A MIÉP az orvos- és mérnökkollégiumok megalakítását követően életre hívta az agrárkollégiumot is, Aponyi Tibor kabai gazdálkodó vezetésével. Az agrárkollégium célja az Állami Földalap földgazdálkodásának vizsgálata, a hazai állattenyésztés jövőjének feltárása. Mint ismeretes, mind a szarvasmarha-, mind a sertés-, mind a juh-ágazatban katasztrofálisan csökken az állatállomány. Az Európai Unió az agrárpiacon katasztrofális következményekkel járó folyamatokat indított el. Az SZDSZ kormányzati munkája során megbocsáthatatlan károkat okozott a magyar agráriumnak.

 Az a Bajnai Gordon, aki végveszélybe sodorta a baromfitenyésztés egy jelentős ágazatát, ma rászabadult új szerepkörével a teljes agráriumra. A mezőgazdasági kormányzat a káros következmények kivédésére és elhárítására egyetlenegy lépést nem tett az elmúlt időszakban sem. A magyar európai parlamenti képviselők beszámolóját várja az agrárkollégium: mit tettek és tesznek a képviselők Brüsszelben a katasztrofális helyzet elhárítására. Az agrárkollégium feladata a hazai földalap helyzetének vizsgálata, a hazai állattenyésztés jelenlegi perspektívájának számbavétele, és a magyar birtokviszonyok érdemi elemzése. Egyre többen vannak, akik a nagy pénzügyi alapokat kárhoztatják a világban kibontakozó élelmiszerválság miatt, amelyek különféle határidős üzletek révén az egész élelmiszer-ágazatot a kezükben tartják. Nem normális, hogy egyesek az élelmiszerek árának növeléséből hatalmas hasznot húznak és ezt ráadásul még a bankok is bátorítják, amikor ilyen üzleti befektetésekre biztatnak. – Ez a kaszinókapitalizmus, ami elveszi a szegények asztaláról az ételt. De itthon is bajban vannak a sertéssel, baromfival, juhokkal vagy lóval foglalkozó állattartó gazdák. A friss takarmányra májusig várni kell, addig marad a csillagászati áron mért kukorica, búza. Szálastakarmány így, a tavasz végén már alig kapható, mert a múlt évi aszály miatt kevesebbet tudtak tartalékolni az állattartók.  Drága a kukorica, búza, és a különböző tápok is. A takarmányboltokban, alig van forgalom, noha ebben a tavaszi időszakban a malactáp slágertermék volt. A visszaeső érdeklődés bizonyítja, hogy egyre kevesebben vásárolnak malacot és nem foglalkoznak sertéstartással. Nem is csoda, hiszen egy mázsa kukoricáért 7500, búzáért 8000–8500 forintot kérnek. A malac-, a hízó- és a baromfitáp mázsájáért pedig 10–12 ezer forintot. A magas árak nem követik a felvásárlási árakat. Az élősertés kilójáért kb. kétszázkilencven forintot fizetnek a felvásárlók. A legtöbb állattartó hitelekből gazdálkodik. A sertéstartók is kétségbeejtőnek tartják a jelenlegi helyzetet. A fehérjehordozók, köztük a szója ára, mely fontos szerepet tölt be az állatok etetésében, mázsánként tízezer forint. Akik sertéstartásra rendezkedtek be, azok számára a váltás nem könnyű. Az az összköltség hatvanöt százaléka megy el takarmányra, amihez bérek, járulékok, illetve energiaköltségek is adódnak. Élősertés kilójáért háromszáz forintot lehet kapni. Nem nehéz kiszámolni, hogy a sertéstartók is ráfizetéssel gazdálkodnak.  A baromfitartók is hasonló gonddal küzdenek. A múlt évhez képest átlagosan negyven-ötven százalékkal emelkedett a táp ára, nem beszélve az energia és a szükséges gyógyszerek költségeiről. A változást nem lehet beépíteni a felvásárlási árakba, bár a múlt év hasonló időszakában egy kiló csirkéért százhetvenkilenc forintot, idén pedig kétszázharmincöt forintot fizetnek a felvásárlók. Akárhova nyúlunk, mindenütt kétségbeejtő a helyzet. Ez így nem maradhat. A MIÉP agrárkollégiuma megoldásokat kíván kidolgozni, de nem a nagybirtokosok, hanem a mezőgazdaságból élő családok boldogulására. Akik pedig idáig juttatták az országot, azokat el kell számoltatni!

 Gy. B.