|
 2008.05.02.
Előrehozott
választások - Ukrajnában
Ukrajna
újabb előrehozott parlamenti választásra készül, a Legfelsőbb
Tanácsban már szinte az összes párt képviselője erről beszél.
Ezen bejelentés egyik legfőbb oka az Elnöki Titkárság és a
Miniszteri Kabinet között növekvő ellentét. A szakértők nem
hivatalosan arról beszélnek, hogy Viktor Juscsenko államfő és
Julija Timosenko kormányfő között megkezdődött a harc az elnöki
tisztségért. A választásra 2009-ben, vagyis jövőre kerül
sor, de a kampány már megkezdődött és úgy néz ki, hogy a választópolgárok
véleményét már megint figyelmen kívül hagyták.
Viktor Juscsenko államfő egyszer már feloszlatta a
parlamentet, ennek eredményeként hónapokig törvényhozás nélkül
maradt az ország, éles konfliktus alakult ki a szembenálló
politikai erők között. Nemrégiben közölte, hogy még egy
ilyen döntést nem fog hozni, a parlament marad jelenlegi összetételében.
Egyébként is, maradnia kell, hiszen az Alkotmány előírja,
hogy az előrehozott választás után egy éven keresztül nem
kerülhet sor újabb parlamenti választásra. Van ugyan még egy
törvény, amely ellentmond az előzőnek: amennyiben a Legfelsőbb
Tanács 30 naptári napon keresztül munkaképtelen, az államfőnek
jogában áll feloszlatni. Ehhez ugyan többször is egészen közel
volt a parlament a blokkolási akciók miatt, de végül is a képviselők
szétzavarása meg sem fordult az államfő fejében.
A parlamenten belül nem csak a többség és a kisebbség között
vannak ellentétek, konfliktushelyzet áll fenn a koalíción belül
is. Arszenyij Jacenyuk házelnök elég gyakran fenyegetőzik a
parlament feloszlatásának lehetőségével, de ennek ellenére a
koalíció nem törekszik a megbékélésre, szinte képtelenek a
szükséges munka elvégzésére. Összetűzésük egyik alapja az
új Alkotmány tervezetének kidolgozása, amelyet Juscsenko úgy
képzelt el, hogy korábban létrehozta a Nemzeti Alkotmánytanácsot
az új cikkelyek kidolgozására. Csakhogy Timosenko és az ellenzéki
pártok szerint ezt a munkát a parlamentnek kellene elvégeznie.
Ezen a véleményen állapodott meg az Alkotmánybíróság is. Az
államfő az új legfőbb törvénnyel saját jogköreinek nyitna
nagyobb lehetőségeket, természetesen a kormányfő rovására.
A kormányfő pedig parlamentáris államformát szeretne, gyenge
államfői poszttal.
Vjacseszlav Kirilenko, az elnökpárti Mi Ukrajnánk (NU-NSZ)
frakció vezetője kijelentette, hogy a Julija Timosenko Tömb (BJUT),
a Régiók Pártja (PR) és a kommunisták tervei reális veszélyt
jelentenek Ukrajna területi egységére és függetlenségére nézve.
A frakcióvezető szerint jelenleg egyedül az államfő képes
biztosítani ezeket a jogokat, a kormánykoalíció és az ellenzék
épp ezektől a jogoktól próbálja megfosztani az államfői intézményt
- állítja Kirilenko.
Nesztor Sufrics, a PR képviselője, egykori katasztrófavédelmi
miniszter több képviselőtársával egyetértve állítja, hogy
a koalíció már egy jó ideje nem működik. Éppen ezért nem
tartja kizártnak, hogy előbb-utóbb a frakciók képviselői döntést
hoznak a parlament önfeloszlatásáról. Az alkotmányos többség
intézménye erre valóban lehetőséget ad, ezzel leginkább a PR
és a BJUT élne legszívesebben.
Volodimir Litvin, a nevét viselő tömb vezetője, egykori
házelnök úgy véli, hogy az újabb parlamenti választásra még
az idén októberben vagy novemberben sor kerülhet. Őszre már
az új Alkotmányt is elfogadhatják, így nagy az esély arra,
hogy ősszel újra az urnák elé kell majd járulnunk.
(Forrás: Kárpátnfo hetilap)
|
