vissza a főoldalra

 2008.05.09. 

Eszter hagyatéka

(Sipos József filmje)

Márai Sándor kevés színpadi művet írt, ezért dramatizálják regényeit. A gyertyák csonkig égnek című regényéből 2006-ban készült el az első egész estés film, de ez a valamikori Nemzeti, ma Pesti Magyar Színház előadásának felvétele inkább, mint önálló filmes alkotás. Ennek Sipos József a producere, és már öt évvel ezelőtt elhatározta, mihelyt módjában áll, vagyis szponzorokat talál, akkor „igazi” játékfilmet forgat Márai egyik regényéből. Az Eszter hagyatékára esett a választása, mert ebben a Márai-regényben találta meg azt a fajta gondolati gazdagságot és viszonylag mozgalmas cselekményt, amiről az első olvasás után tudta, filmre kell vinnie. Az Eszter hagyatékának is Sipos József a producere, a forgatókönyvet is ő írta, az operatőri feladatokat Gózon Franciscóra bízta. A film látványvilága lenyűgözi a nézőket, a lépésről lépésre haladó kameramozgással az operatőr impresszionista festményekre emlékeztető képeket varázsol fel a vászonra, a komótosan mozgó kamera bekúszik a tágas szobákba, ezután ráérősen szétnéz, majd csigalassúsággal kivonul azokból, elidőzik a virágok és Balaton-felvidéki táj megannyi szépségén. Sipos József filmjét április 17-én mutatták be, és nem csak az art mozihálózatban, hanem a multiplexekben is vetítik. A nemzetközi terjesztés jogát egy olasz filmforgalmazó cég megvásárolta, fesztiválokra szeretné nevezni, a Sanghaji Filmfesztiválra már el is küldte. A Márai-műveknek Itáliában valóságos kultuszuk van, ugyanis Nápoly mellett, Salernóban jó pár évet élt Márai, innen ered az olaszok kitüntető figyelme.

Márai Sándor 1939-ben adta ki az Eszter hagyatéka című regényét, amiben a főszereplő egyes szám első személyben meséli el a történetét. A cselekmény mindössze egy nap eseményeit sűríti magába, és az 1930-as évek Magyarországába, Badacsonyba vezeti el az olvasókat. Itt morzsolgatja napjait az idők vasfoga által már kikezdett villájában Eszter és bizalmas barátnőjévé vált házvezetőnője, Nunu. Eszter ugyanolyan kopott úriasszony, mint a háza, hasonlítanak egymásra. Súlyos beteg, érzi a közeli véget. Krajcáros gondjai vannak, de a külső körülmények nem befolyásolják őt, húsz év óta semmi említésre méltó nem történt vele. Ekkor érkezik a távirat, amiben az áll, Lajos és családja meglátogatja őt. Eszter egyszem szerelme Lajos volt, de a csapodár férfi nem Esztert vette feleségül, hanem Évát, Eszter nővérét. Eszter a zsigereiben érzi, eljön, mert el kell jönnie annak az órának, amikor lezáratlan ügyeiknek a végére pontot kell tenniük. Eszter húsz esztendeje őrzi sérelmeit és megbántottságát, nem hagyja, hogy lelkében a Lajostól kapott sebek begyógyuljanak, ezért nem veszi észre Endre iránta táplált érzéseit. Pedig Lajos nem érdemli meg Eszter szerelmét, ugyanis nem más, csak egy pitiáner szélhámos, akinek folyton pénzügyi nehézségei vannak, mert felelőtlenül, nagy lábon él, ész nélkül költekezik, váltót hamisított, mindenkit becsapott. Ráadásul elvárja, hogy Eszter a maradék vagyonát, a badacsonyi házát ajándékozza oda neki, mert már semmije sem maradt, mindent eltékozolt. Eszter úgy érzi, nem csak Lajosnak tartozik, hanem nővére gyermekeinek is, ezért aláírja a tulajdon átruházási szerződést.

Sipos József filmje hűen adja vissza Márai regényének a tartalmát. Eszter narrátorként meséli el annak a bizonyos napnak az eseményeit, és az ehhez vezető utakat. A nézők szeme előtt bomlik ki az a fimon, szerelmi szálakkal átszőtt kapcsolatrendszer, ami Eszter és az őt körülvevő férfiak között jött létre. Annak a félelemmel várt, ugyanakkor Eszter számára megkönnyebbülést is hozó 24 órának minden feszültsége szinte kézzel foghatóan jön le a vászonról. Eszter nem csupán Lajossal számol el, hanem Évával, nővére felnőtt lányával is, de rendezi kapcsolatát Lajos új feleségével, a számító Olgával is. Amikor este az udvarból a fényes automobil kigördül, a révbe érés nyugalma szállja meg, most már meghalhat, mert elintézett maga körül mindent, mindenkivel szemben törlesztette adósságát. Sipos József már akkor, amikor megfogant benne az Eszter hagyatékának a megfilmesítése, azonnal tudta, Eszter szerepére Nagy-Kálózy Esztert, Lajoséra pedig Cserhalmi Györgyöt kéri fel. Eszébe sem jutott, hogy bárki mást bízzon meg ennek a két embernek a megformálására. Választása mindkét esetben telitalálat! Sallangmentesen alakítják Esztert és Lajost. Az idős házvezetőnőt Törőcsik Mari jeleníti meg. Kisebb szerepekben Szilágyi Tibor, Eperjes Károly, Udvaros Dorottya és Hámori Gabriella látható. Aki kedveli a mindenféle sietséget nélkülöző, hömpölyögve előre haladó, gondolatokat ébresztő filmeket, amik nem a pörgős cselekményre, akciódús jelenetekre épülnek, hanem a míves színészi játékra, az úgy fog felkelni a székéből, hogy Márai Sándor szavai által gazdagabb lett.

 Dr. Petővári Ágnes