vissza a főoldalra

 2008.05.09. 

Mire kíváncsi, Szilvásy elvtárs?

A Gyurcsány-kormány 2008. március 20- án, egy titkos határozattal nemzetbiztonsági ellenőrzés és védelem alá vonta az önkormányzatok széles körét. A megfigyeltek körébe tartoznak a főváros, a megyék, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek önkormányzatai. Ez a titkos kormányhatározat az ellenzék nyomására nyilvános lett. A kormány ezzel a döntésével – azon túl, hogy alkalmatlanságát mutatja – alapvetően veszélyezteti az emberek jogbiztonságát. A határozat ellentétes a demokratikus normákkal, és azt üzeni, hogy a kormány következmények nélkül bármit megtehet – mondta lapunk kérdéseire válaszolva Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja, az Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztere.

– Képviselő úr, miért tartja tisztességtelennek, törvénytelennek és szakszerűtlennek az önkormányzatokat nemzetbiztonsági felügyelet alá helyező kormányhatározatot?

– A nemzetbiztonsági törvény azt mondja ki, hogy a központi államhatalmi szerv és a kormányzás szempontjából védelemben kell részesíteni például a közigazgatás belső egységeit, a minisztériumokat – hogy onnan ne hordják ki oda nem illő emberek a belső információkat –, továbbá a Paksi Atomerőművet is ezért szükséges védeni. A kormánynak lehetősége és joga, hogy felsorolja, melyek ezek a fontos intézmények. 2008 márciusában ezen intézmények közé bevette az önkormányzatokat is. Mi azt mondjuk, hogy ez törvénytelen, erre nem ad felhatalmazást a nemzetbiztonsági törvény, így ebből adódóan szakszerűtlen is. Tisztességtelen, mert nem egyeztették az érintettekkel, és ezzel megteremtették a lehetőséget, hogy bírói engedély nélkül lehessen titkosszolgálati eszközöket használni az önkormányzatokkal szemben. Elég csupán az igazságügyi miniszter engedélye.

– Tehát Szilvásy törvénytelenül kiterjesztette az objektumvédelmet, és ezzel a megfigyelés lehetőségét az önkormányzatokra, valamint a választott képviselőkre?

– Így van: az önkormányzatokra és a megválasztott képviselőkre is. Innentől kezdve senki nincs biztonságban a kormánytól, ezért emeltük fel a szavunkat. Úgy gondoljuk, ez megengedhetetlen és összeegyeztethetetlen egy demokratikusnak mondott társadalmi berendezkedéssel. Fontos tisztázni, hogy 2008 márciusa előtt az objektumvédelem az önkormányzatokra nem terjedt ki, csupán az önkormányzatok hivatalára, és ezt a különbségtételt azért kell megtenni, mert előbbiekben politikusok és választott tisztségviselők ülnek, az utóbbiakban viszont köztisztviselők.

– Sokan támadták mind itthon, mind külföldön Laborc Sándor kinevezését az NBH élére.

– Laborc Sándor kinevezése után az következett be, amit mondtunk: a kormány politikai célokra használja fel a titkosszolgálatokat. Egy politikai komisszár kinevezése történt meg. Laborc a KGBakadémián tanult szakember, átláthatónak egyáltalán nem nevezhető múltja valamennyi lapban cikktéma volt. Az újságok a nyugati közvélemény tudomására hozták, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök annak ellenére nevezte ki Laborc Sándort, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága nem tartotta alkalmasnak a tisztség betöltésére. Mindez példátlan a főigazgatók kinevezési gyakorlatában. Szomorúan kell tapasztalnunk: igazunk lett. Úgy látjuk, hogy a kormány a hatalom megtartásának érdekében minden eszközt igénybe vesz, és semmi sem drága céljai eléréséért, így a titkosszolgálatokat is felhasználja politikai céljaira.

– Milyen ma Magyarországon a nemzetbiztonság?

– A rendvédelmi szervek, ezen belül a nemzetbiztonság rosszul működnek, feladataikat nem tudják jól elvégezni. Csak ennek a rendelkezésnek kapcsán felsorolok néhány példát: amennyiben meg akarják védeni az önkormányzatokat attól, hogy szervezet bűnözői csoportok onnan pénzt ne tudjanak elvinni, akkor előbb Veres Jánost kellett volna megvédeni attól, hogy olyan üzlettársa legyen, akit később börtönbe kellett csukni. Vagy Lamperth Mónikát és férjét kellett volna megvédeni, hogy ne pezsgőzzenek egy olyan emberrel, akit milliárdos csalás miatt büntetőeljárás alá vontak. Vagy Gyurcsány Ferencet kellett volna megvédeni, hogy a Fiatal Baloldal ne tudja talicskával kitolni a pénzt az Ifjúsági és Sportminisztériumból. Számos olya példa van, ami arra mutat rá, hogy a rendszer nem működik. Az ominózus Kereskedelmi és Hitelbanknál Kulcsár Attilának volt a nagy sikkasztási ügye. Nemzetbiztonsági védelem alatt állt. Milyen nemzetbiztonság ez, ahol ilyeneket meg lehet tenni? A meglévő feladataikat kéne jól és szakszerűen ellátni, erre kellene koncentrálni, nem pedig törvénytelen és tisztességtelen dolgokkal bővíteni a tevékenységüket. Az uniós pénzek „veszélyeztetettsége” kapcsán csak annyit, hogy 2004 óta vagyunk az Európai Unió tagja, így érthetetlen, hogy miért most látja meg a veszélyt Szilvásy György.

– Szilvásy György parlamenti felszólalásában azt mondta, hogy már 1998-ban is megfigyelték az önkormányzatokat.

– Több dologban sem mondott igazat Szilvásy György a parlamentben. Amikor azt mondta, hogy már 1998-ban is megfigyelték az önkormányzatokat, arra hivatkozik, hogy a Horn-kormány hozott egy rendelkezést, ami szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés és védelem kiterjed a fővárosi és megyei önkormányzati hivatalokra. Ez az önkormányzatok választott testületeire soha nem terjedt ki.

– Teljes káosz uralkodik az MSZP-n belül, vannak magas rangú politikusaik, akik csak a médiából értesültek erről a törvényről.

– És a még koalíciós társ, az SZDSZ miniszterei sem tudtak róla. Nem nagyon lehetett találni olyan embert Gyurcsányon és Szilvásyn kívül, aki ismerte volna ezeket az elképzeléseiket. Valószínűleg ez az ő partizánakciójuk.

– A jelenlegi igazságügyi miniszter egy olyan ember, akiről maga Gyurcsány Ferenc mondta ki korábban, hogy azért kellett leváltani, mert az államháztartási adatok eltitkolásával mindenkit becsapott. És most ez az ember fogja eldönteni, hogy kit figyeljen meg a titkosszolgálat és kit nem. Mi lehet ennek az oka?

– Ezen már akkor meglepődtünk, amikor Draskovics Tibort kinevezték, immár harmadik miniszteri posztjára (volt pénzügyminiszter, tárca nélküli miniszter és most igazságügy-miniszter), valami ok kell hogy legyen, amiért olyan fontos Draskovics egy ilyen helyzetben. Ő adhat engedélyt az önkormányzatok megfigyelésére. Nagyon szoros kapcsolat kell hogy fűzze a miniszterelnökhöz.

– „A kormány egyeztetni fog az érintett testületekkel, melyek majd eldönthetik, kívánják- e az objektumvédelmet, avagy sem.” Magyarázza el nekem, mit jelent ez a mondat?

– Ez sem igaz, Szilvásy téved, vagy nem mond igazat. A kormánynak el kell dönteni, hogy valami nemzetbiztonsági szempontból olyan fontos, hogy védelem alá tartozzon vagy nem. Amennyiben olyan fontos, akkor a nemzetbiztonságnak el kell látni ezt a védelmet, nincs választási lehetősége. Ilyen jogszabályok ma még nincsenek Magyarországon, hogy akinek gondolom, annak végrehajtom, akinek nem, azt pedig figyelmen kívül hagyom.

– Miért kerültek a Megyei Fejlesztési Tanácsok a megfigyeltek listájába?

– Érthetetlen, hogy miért kerültek bele a kötelezően megfigyelendő intézmények sorába a Megyei Fejlesztési Tanácsok, melyek egy fillér elosztásáról sem jogosultak dönteni, így ez az indoklás is teljesen fals, addig kell küzdeni a demokratikus jogok védelmének érdekében, amíg ezt a kormányhatározatot vissza nem vonják.

– A szociálliberális kormányoknál menetrend szerint előjönnek az ügyeletes randalírozók, figyelemelterelést generálva ezzel. Hornéknál ott volt Szabó Albert, és most megint a fasiszta veszélyről harsognak Gyurcsányék.

– Azért, hogy médiaeseményt szolgáltassanak. A nemzetbiztonság feladata többek között az, hogy az alkotmányos berendezkedést veszélyeztető elemek ellen fellépjen. Ezt a feladatát 1998–2002 között el tudta látni a titkosszolgálat, sem előtte, sem utána nem lett lényegesen rosszabb, csak az lehet a különbség, hogy a vezetői elvárások, a feladatok kiszabása helytelenül történik. A mi kormányzásunk idején megköveteltük, hogy fellépjenek a nemzetbiztonságot veszélyeztető szervezetek ellen, úgy látszik, most ez nem olyan fontos.

– Ezután egy önkormányzati képviselő nagyon vigyázzon, hol és mit beszél, mert lehallgathatják?

– Reméljük, hogy nem. Mi azért küzdünk és dolgozunk, hogy ez a határozat hatályon kívül kerüljön.

 Oláh János