|
 2008.03.06.
Németh
Zsolt a magyar-szlovák viszonyról: Együttműködésre vagyunk
ítéltetve
Beszélgetés
Németh Zsolttal, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának
elnökével (Fidesz)
Február
végén tartották Losoncon A jövő hídjai címet viselő
konferenciát, amely elsősorban a határokon átnyúló régiók
gazdasági együttműködése fellendítésének érdekében
szerveződött. Az
eszmecsere egyik moderátora a Magyar Országgyűlés Külügyi
Bizottságának elnöke, Németh Zsolt (Fidesz) volt, akit a
konferencia szünetáben kérdezett meg a Felvidék Ma újságírója.
Elnök úr, miben látja ennek a konferenciának a jelentőségét?
Pont a határokon átnyúló együttműködés az a terület,
amelyen meglehetősen kézzelfogható az Európai Unió jótékony
hatása. Ez akár, ha úgy tetszik, forint- és koronamilliárdokban
is mérhető. De erre nem lehet ölbe tett kézzel várni, mindent
meg kell tennünk annak érdekében, hogy a határmenti közösségek
együttműködése elől az akadályokat elhárítsuk. Erről szól
ez a konferencia, amelynek eredményeképpen remélhetőleg
hamarosan területi-együttműködési csoportok is alakulnak.
A konferencián főleg a Magyar Koalíció Pártja és a
Fidesz Magyar Polgári Párt politikusai, polgármesterei, önkormányzati
képviselői, illetve közigazgatási szakemberei vesznek részt.
Felvetődik a kérdés, pont az ellenzék tud ebben eredményeket
elérni?
Az ellenzéki szerep ez esetben csak abban igaz, hogy a
parlamentben ellenzékben vagyunk. De itt óriási szerep jut a
határmenti települések önkormányzatainak is, és mint tudjuk,
Magyarországon a helyhatósági választásokat mi nyertük, és
Szlovákiában a szlovák–magyar határ menti önkormányzatokban
az MKP ugyancsak jelentős politikai erő.
Milyen a Fidesz és az MKP kapcsolata napjainkban, miután
az MKP-ban tavaly személyi változások mentek végbe a párt élén?
Nagyon jó, de ugyanezt mondhatom a Bugár Béla elnöksége
alatti időszakra is visszatekintve. Úgy hiszem, hogy azok a viták,
amelyek az MKP-ban a váltást előidézték, elsősorban a szlovákiai
politizálással voltak kapcsolatosak, és nem az anyaországot,
illetve a Fideszt tekintve. Mi tíz éven át folyamatosan találkozunk,
elismeréssel tekintünk az MKP eredményeire, és annak is örülünk,
hogy a felvidéki magyar politikában nincsenek jelen azok a
szomorú, széthúzó viták, amelyek például az erdélyi magyar
politikát jellemzik.
Miről volt szó az MKP és a Fidesz vezetői közötti mai
tanácskozáson?
Az eszmecserére csak nagyon rövid idő állt a rendelkezésünkre.
Az MKP vezetői tájékoztattak bennünket a Lisszaboni Szerződés
ratifikálásával, illetve a szlovák kormány kisebbségpolitikával
kapcsolatos nézeteikről. Mi pedig biztosítottuk az MKP-t, hogy
támogatjuk törekvéseiket, készen állunk erre mind a
magyarországi, mind a határon átnyúló, mind pedig az európai
politika terén.
Ez valószínűleg nem is annyira egyszerű, hiszen a szlovák–magyar
„hivatalos” viszony enyhén szólva nem annyira rózsás, mint
az MKP és a Fidesz kapcsolata…
A magyar–szlovák viszonyt hűvösnek tartjuk. Nem vagyunk
könnyű helyzetben, és nagyon fontos lenne, hogy egy olyan életképes
stratégiát találjunk, amely kiutat jelent ebből. Úgy vélem
ebben fontos szerepe lehet az Európai Néppártnak is, amelyben
az MKP-val közösen vagyunk benne.
Van felelőssége a megromlott magyar–szlovák viszonyért
a magyarországi kormányzatnak is?
Sosem lehet csak egy oldalra testálni a felelősséget, ha
egy kapcsolat nem működik. Én alapvetően a magyar kormányzati
felelősséget abban érzékelem, hogy nem fektet kellő súlyt a
magyar–szlovák viszonyra, illetve a határon túli magyarokkal
való együttműködésre. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, alapvető
változásra van szükség a magyar politikában.
Alapvető változást csak új parlamenti választások
hozhatnak, és addig még két év…
A mai magyarországi helyzet olyan, hogy ez sem biztos.
Napok múlva népszavazás lesz, amely ugyan belpolitikai, egészségügyi
és oktatáspolitikai kérdésekre ad majd választ, de lehet
olyan következménye is, hogyha a népakarat elutasítja ebben a
kormány reformnak csúfolt politikáját, akkor az más területeken
is változtatásokra kényszeríti a Gyurcsány-kormányt.
A mai szlovák kormány szinte retteg attól, hogy
Magyarországon esetleg egy Fidesz vezette kormány veszi át a
hatalmat, pedig még a Gyurcsány-kormánnyal is gyakran összeütközésbe
kerülnek. Példa erre Koszovó megítélése is. Ön hogyan ítéli
meg a szlovák politika Koszovó elismerésétől való ódzkodását?
Azt látom, hogy a szlovákiai politika hajlamos arra, hogy
a koszovói helyzetet valamilyen összefüggésbe állítsa Szlovákiával.
És ez nagy probléma, hiszen Koszovóra elsősorban az ő problémájuk
szemszögéből kell tekintenünk. Arra, hogy mi folyik, illetve
mi folyt ott! Ez pedig egyszerűen népirtás és etnikai
tisztogatás, saját kormánya által lett áldozat egy közösség.
Ilyen súlyos probléma megoldását nem lehet halogatni! Az első
választ már megadtuk, a NATO keretében légicsapásokat mértünk
Belgrádra és az Újvidékre is, ami nem egy jó, hanem egy
Milosevics által kikényszerített lépés volt. Hogy az erőszak
ne folytatódjék, arra van szükség, hogy biztosítani próbáljuk
a Balkán hosszú távú stabilitását. És erre az
AAntishari-terv megfelelő, amely két alappilléren nyugszik:
egyik a felügyelt függetlenséget kapó Koszovó, a másik pedig
a területi autonómiát kapó szerb nemzeti kisebbség. Meggyőződésem,
hogy ebben a kérdésben az Európai Unió országainak egységes
álláspontra kellett volna helyezkednie, sajnálatosnak tartom,
hogy megint Amerika kell ahhoz, hogy rendet csináljon. Csak azért,
mert az Európai Unióban vannak országok akik a saját „béka-perspektívájukból”
ítélik meg a koszovói helyzetet. Nem lehet így közös európai
külpolitikát csinálni! Az Európai Unió 27 országa képes
volt elsősorban a koszovói helyzetre koncentrálni annak megítélésekor,
mint tudjuk, Szlovákia, sajnos, nincs köztünk. Teljesen légből
kapott, mesterséges argumentum, hogy a független Koszovó a
felvidéki magyarokból Szlovákiától való elszakadási törekvést
vált ki. Ez teljességgel nélkülöz minden alapot.
Nem tudom, mennyire figyeli a szlovák kormánypolitikusok
nyilatkozatait, de pont ön az, akinek a szavait szinte ómenként
emlegetik. A két legnagyobb kormánypárt elnöke is…
Slota úrnak és Robert Fico miniszterelnök urak vádjaira
csak azt tudom mondani, hogy jó egészséget kívánok nekik.
Ebbe beletartozik az is, hogy ne csak velem foglalkozzanak, hanem
legalább annyira azzal is, hogy a szlovák és a magyar nemzet között
miként lehet minél jobb együttműködést kialakítani. Mert
tetszik valakinek vagy sem, a szlovákok és a magyarok közötti
jó együttműködésre vagyunk ítéltetve. Én politikusként ezért
tevékenykedem, és bízom benne, hogy előbb-utóbb ők is megértik
ezt.
(forrás: felvidek.ma)
|
